Laura, Alida
15 °C
32 °C

A cigányokról tárgyal a parlament

2012.11.18. 23:57
A kormánypárti képviselőknek sikerült annyira összekutyulniuk a módosító indítványaikkal a választási eljárási törvényt, hogy az le is került a napirendről, pedig már két hete el akarták volna fogadni. De így se marad munka nélkül a parlament, két, a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt is újra el kell fogadni, ahogy Matolcsy György 764 milliárdos megszorító csomagját, aminél azóta már van újabb is.

A héten teljesül Vona Gábor nagy álma, végre a cigányokról lesz szó a parlamentben. A Jobbik vezérének vágyait a Fidesz főromája, Farkas Flórián teljesítette, az ő kezdeményezésére tartanak ugyanis vitanapot A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei udvarias címen. De mint oly gyakran, most sem az a legérdekesebb politikai fejlemény, hogy mi lesz, hanem hogy mi nem lesz a parlamentben. Nem lesz szó a választási eljárási törvényről, amit a módosító indítványokkal sikerült úgy összekutyulni, hogy Lázár János legyen a talpán, aki bármi biztosat tudna mondani például a jegyzők feladatairól. Nem is sikerült egységes javaslattá összekovácsolni az egymásnak többszörösen is ellentmondó módosításokat, úgyhogy a témát el is napolták.

De szokás szerint haladjunk sorjában. Mint általában, úgy most is hétfőn délután egykor és napirend előtti felszólalásokkal kezdődik a hét, amit az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések követnek majd. Orbán miniszterelnöknek a héten még nem kell válaszolnia az őt faggatóknak, így élő közvetítésünk az interpellációk után, a határozathozatalok előtt ér majd véget.

Apropó határozathozatalok. A képviselők a héten nem aprózzák el a munkát, döntenek két, a köztársasági elnök által visszadobott törvényről és Matolcsy nemzetgazdasági miniszter immár nem is a legújabb megszorító csomagjáról. A kormány egy hónapon belül három megszorító csomagot is bejelentett, ezek közül az első kettőt fogadhatják el, amitől a kormány összesen 764 milliárd forintnyi megtakarítást remél és amiből az EU szerint a valóságban 4-500 milliárd jöhet össze.

Bemelegítésként a képviselők elfogadják a médiahatóság két beszámolóját, amelyek közül az egyik a hírközléssel (magyarán a technikai rendszerek felügyeletével) kapcsolatos tevékenységet, a másik a médiatanács (vagyis a sajtófelügyelet) tavalyi munkáját összegzi. Utána három nemzetközi szerződésről dönthetnek, sorrendben a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló magyar-horvát megállapodás ratifikálásáról, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, illetve a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről. Később még egy bolgár-horvát-magyar-osztrák megállapodást is törvénybe foglalnak a közlekedési jogsértések következményeinek határon átnyúló kezeléséről. De előtte ki tudja hányadszor módosítanak egyet az idei költségvetésen is.

A 2012 évi költségvetésről

Az idei költségvetést azért kell újra módosítani, mert a parlament a múlt héten elfogadta az Eximbankról szóló törvény módosítását, amiben jelentősen megemelték a bank számára hozzáférhető költségvetési forrás összegét. Ami persze a költségvetést magát is érinti, ezért azt is hozzá kell igazítani, ismerték fel Rogán és Puskás kormánypárti képviselők. Így a korábbi 320 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelik a költségvetési törvényben az Eximbank és az Exporthitel-biztosító által felhasználható állami forrás felső határát.

A konzuli védelemről

Martonyi János külgyminiszter javaslatát seperc alatt fogadhatja el a parlament. Az október végén beterjesztett javaslatot hat nappal általános vitája után már meg is szavazzák.

A törvény amúgy nem egy nagy etvasz, csak a már meglévő szabályokat igazítják gyorsuló világunkhoz és az információs szupersztráda kínálta új lehetőségekhez. Így például azok a magyar állampolgárok, akik úgy érzik, hogy külföldi tartózkodásuk során konzuli védelemre szorulhatnak, már elutazásuk előtt honlapon, emailen vagy postai levélben jelezhetik a konzuli szolgálatnak, hogy hova utaznak. Ha pedig már megtörtént a baj, a konzulok kölcsönpénzzel támogathatják a bajba jutott állampolgár hazajutását.

További újítás, hogy a konzul is hitelesíthet külföldi okiratokat.

Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról

A kereszténydemokrata Stágel Bence és a fideszes Wittner Mária javaslatára olyan személyekről, szervezetekről vagy kifejezésekről, amelyek köthetők a múlt századi önkényuralmi rendszerekhez, a jövőben nem lehetne közterületet, céget vagy sajtóterméket elnevezni. Hogy kik alapozták meg, építették ki vagy tartották fenn ezeket a rendszereket, illetve hogy milyen kifejezés hozható összefüggésbe ezekkel a rendszerekkel, azt nem határozták meg. A cégbíróság kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérheti.

Kivétel persze van, ha valaki például hordókészítő, vagy éppen Kádárnak hívják, elnevezheti így cégét.

Bár a módosító javaslatok alapján még úgy tűnt, hogy ezt törölhetik, végül a végleges törvényjavaslat is kiterjeszti a szabályozást a sajtótermékekre is. Azaz „Kádár” címen legfeljebb hordóipari szaklapot vagy egy kizárólag egy másik Kádárról szóló újságot lehet kiadni.

A fideszes Balla képviselő javaslatára pedig a közterületnév-változás nem minősül adatváltozásnak, magyarán csak emiatt nem kell igazolványt cserélni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslata igazi csemege a nagy, bürokratikus állami rendszerek fanatikus rajongóinak. És ki ne volna az! Mindannyiunk örömére Matolcsy javaslatában az integrációs folyamat következő lépéséhez szükséges szabályozás kialakításának érdekében új típusú szervként nevesítik az Nemzeti Adó- ás Vámhivatal középfokú adó- és vámszervét, amely különös újításként egyszerre volna adó- és vámszerv, ezzel is javítva a hatékony és összehangolt működést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban.

A mindennapi munka során kérdések merültek fel, írja az indoklás, ezek közül azokat rendezik, amelyek a törvény módosítását igénylik.

Áder János köztársasági elnök két, októberben elfogadott törvényt is visszadobott a parlamentnek, ezeket hétfőn újra elfogadhatják.

Az EU tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről

Ne tévessze meg a csalóka cím! Képviselőink nem a nemzetközi maffia működéséről, hanem a bűnözés elleni közös európai fellépés kereteiről alkottak törvényt. A harmonizáció eredményeként a jövőben az EU-országok között megszűnik a formális kiadatás, amit gyors átadási eljárás vált fel. Ezzel párhuzamosan a tagállamok kölcsönösen elismerik a büntető ügyekben hozott bírói határozatokat és ítéleteket is.

Ebben a törvényben rendezik az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos kérdéseket is. A törvény szabályozza továbbá a büntetőügyekben az eljárási jogsegély, vagyonelkobzás kérdését. És rendezi a tagállami ítéletek végrehajtásának kérdését is. Ezt eddig az érintett tagállamok közti megegyezésre bízta a törvény, mostantól viszont általános és részletes szabályozást és feltételrendszert állítanak fel.

Áder köztársasági elnök kifogásai szerint az elfogadott törvény nem felel meg kellően az európai előírásoknak, mert nem határozza meg pontosan, hogy kiknek milyen adatait lehet átadni az európai információs rendszereknek. Ráadásul a kormány elfelejtette véleményezésre küldeni a javaslatot az adatvédelmi hatóságnak. A hibát most egy zárószavazás előtti módosító javaslattal orvosolják.

A hulladékról

A hulladéktörvénnyel több baja is volt a köztársasági elnöknek. Áder kifogásolta például, hogy a jövőben egy nonprofit gazdasági társaság, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség határozhatná meg, hogy a jövőben kik lehetnek minősített hulladékgazdálkodási szervezetek, és hogy az OHÜ döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség. Ezentúl a törvényben sikerült egy már hatályát vesztett EU-s szabályozásra hivatkozni, illetve pár ponton összekeverni, hogy a hivatkozott jogszabály kormányrendelet vagy miniszteri rendelet. Kifogásait most zárószavazás előtti módosító indítvánnyal orvosolják.

Magáról a törvényről október 8-i elfogadásakor ezt írtuk:

A hulladékról szóló törvény a nemzeti együttműködés rendszerének divatja szerint preambulummal kezdődik. És igen, a hulladékról is lehet emelkedetten írni. A szemétről „a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése és a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás” miatt kell törvényt alkotni. Meg azért, hogy ne legyen annyi szemét.

A törvényekben a preambulumnál már csak az értelmező rendelkezések szoktak szórakoztatóbbak lenni. A hulladéktörvényből például megtudhatjuk, hogy az „ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás”. Az elkülönített gyűjtés pedig, gondolták volna vagy sem, az, amikor elkülönítve gyűjtik a hulladékot. A törvény definiálja még a „gyártó”, a „gyűjtés”, a „hasznosítás”, a „hulladék” és a „szállítás” fogalmát is.

A maguktól értetődő fogalmak gondos definiálása után a törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit is. Hulladékgazdálkodásunk a jövőben a gyártó felelősségén, a szennyező fizetésén, az újrahasznosításon és a közelségen alapul majd. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy a keletkezett hulladékot nem közepesen vagy nagyon távoli, hanem lehetőség szerint a legközelebbi létesítménybe kell szállítani.

A törvényből megtudhatjuk, hogy létezik hulladékhierarchia is. Eszerint a hulladékgazdálkodásban azt az elsőbbségi sorrendet kell érvényesíteni, hogy megelőzés, újrahasználatra előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás. És van hulladékbirtokos is, az ő feladata a hulladék gyűjtése.

A hulladékgazdálkodás koordinálására az országgyűlés Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, a szemét felhalmozódása ellen pedig Nemzeti Megelőzési Programot fogad majd el.

A hulladéktörvényt elméletileg már az első ülésnapon el kellett volna fogadnia a parlamentnek, ám akkor váratlanul levették a napirendről. A javaslathoz azóta benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítvány pár ponton átláthatóbbá tette a szabályozást, valamint megalkotta a veszélyeshulladékégető-mű kategóriáját, ahol, mi mást, veszélyes hulladékot égetnek.

Az agrárpiac szakmaközi szervezeteiről

A fideszes Pócs János javaslata már előző előzetesünkben is szerepelt, mert már a múlt héten dönteni kellett volna róla, de valamiért nem döntöttek. Hogy miért, az rejtély, az elmúlt egy hétben semmi olyan nem történt a tervezettel, ami a halasztást indokolhatta volna. Így csak megismételni tudjuk a már korábban írtakat.

Pócs javaslatára az alig öt hónapos agrárpiaci törvény módosításával legalizálják az állami árkartellezést, amire idén nyáron a dinnyepiacon volt példa. A javaslat szerint nem számítana kartellezésnek, ha a versenyt „gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértékben” korlátozzák, torzítják vagy akadályozzák.

A törvény könnyedén elbukhat az európai versenyjogi szabályozáson, amely az ilyen jellegű kartellezést kizárólag olyan területeken engedélyezi, melyek más tagállamok piacait nem érintik - ilyen pedig aligha van, momentán a dinnye sem ilyen.

A pénzügyi jogok biztosáról

Orbán Viktor a parlamenti ülésszak első ülésén találta ki a pénzügyi ombudsmant, a képviselők pedig most már a posztot megteremtő törvényjavaslat módosító indítványairól szavazhatnak. A javaslat szerint a pénzügyi biztos nem lehet állami, önkormányzati, társadalmi vagy politikai tisztviselő ésvagy megbízott. Feladatai végrehajtása során független, nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a kormánytól. De hogy mit csinálhat, az sajnos nem derül ki a törvénytervezetből.

A leglényegibb döntést szokás szerint most is a határozathozatalok legvégére hagyták, hétfőn fogadhatják el véglegesen az időközben már nem is legújabb Matolcsy-csomagot, amit a múlt héten a szelíden csak egyes adótörvények módosításának nevezett törvényjavaslat módosító indítványaként fogadtak el.

A Matolcsy-csomagról

Megszavazta az országgyűlés a Matolcsy adócsomagjához benyújtott módosításokat, amelyek részben a már korábban benyújtott törvényszöveget pontosítják, másrészt azóta bejelentett intézkedéseket emelnek be a törvényjavaslatba. A módosító javaslatok rendelkeznek többek közt a csekkadó mértékének megemeléséről, a bankadó benntartásról, a sertéságazatba bevezetendő fordított áfáról, a közműadóról és az iparűzési adó szabályainak változásáról is. Ezen kívül tovább változnak a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadó szabályai is, az adó több termékre vonatkozna, mértéke viszont csökkenne.

A módosítók változásokat hoznak az Erzsébet-utalvánnyal, a távhőszolgáltatással, és a még életbe sem lépett kisvállalati adózással kapcsolatban is, megváltozik a telek és a gazdasági totálkár meghatározása, nem kellene cégautóadót fizetni a haditechnikai járművek után. Mégsem lenne adómentes a gyümölcsbor, a Bolyai-díj pénzjutalma után azonban nem kellene az államkasszába fizetni. Megússzák az idegenforgalmi adót az egyházi személyek, ha az egyház tulajdonában lévő szállásra mennek hitéleti tevékenységet folytatni. Magáról a csomagról itt olvashat bővebben.

A kisajátításról

A kisajátítási törvényt Navracsics igazságügyi miniszter javaslatára módosítják. A javaslat szerint a jövőben az állam környezetvédelmi okokból is elveheti valaki magántulajdonát.  Vagy településrendezési és fejlesztési célból. Hogy miért? Sokszor panaszkodtunk már arra, hogy a kormány és a képviselők alig szokták indokolni törvényjavaslataikat. Bezzeg Navracsics Tibor az alig 19 oldalas törvényjavaslatot 32 oldalban indokolta. A lényeg, hogy a kisajátítás gyorsabb, egyszerűbb, és amennyiben egyáltalán ügyfélbarát lehet valaki tulajdonának elvétele, ügyfélbarátabb lesz.

Tény, hogy az állami tulajdon bővítésének ezen erőszakos formáját maga a törvény is kivételes intézkedésnek tekinti, ezért azonnali, feltétlen és teljes kártalanítást ír elő, és csak akkor engedélyezi, ha a közérdek más módon nem érvényesíthető. Kivéve, ha a kormány számára kiemelten fontos beruházásról van szó, ez esetben ugyanis mérlegelésnek helye nincs, kisajátítanak, oszt jó napot.

Hétfőn döntenek hét, többségében az önkormányzati vagyon államosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványairól is.

Egyes ingatlanok a főváros részére történő átadásáról

Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára véget vetnek annak a Tarlós István szerint tarthatatlan állapotnak, hogy mindenféle szállodahajók kötnek ki Budapesten, aminek a hangoskodó utasai aztán megzavarják a rakpartokon élő választópolgárok nyugalmát. Ezért aztán magántulajdonból fővárosi tulajdonba adják „a rakparton lévő, a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokat", magyarán a kikötőket.

Ugyanebben a törvényben oldják fel azt a szigorú összeférhetetlenségi szabályt, amelyre korábban annyira büszke volt a kormánypárt. Vagyis, az új szabályok szerint a parlamenti képviselők mégis polgármesterek maradhatnak, nagy örömére a módosítást kitaláló fővárosi fideszes polgármestereknek.

A szociális és gyermekvédelmi intézmények államosításáról

Orbán Viktor második kormányának mindenre van megoldása, és a megoldás általában ugyanaz. Ha valami nem működik jól, államosítsuk. Megtették ezt már a mostanra minden funkciójuktól megfosztott megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeivel, és most a többi önkormányzati szociális és gyermekvédelmi intézményt is államosítják az „egységes irányítás és a fenntartható működés biztosítása érdekében".

Ezen a módosító indítványok sem változtatnak. A kormány amúgy is csak olyan apróságokat támogatott, miszerint jövő május 31-én nem megszűnik, csak megszűnhet az eddigi intézményvezetők megbízása.

A kulturális örökség védelméről

Vannak törvények, amiket nem lehet elégszer módosítani. Ilyen a kulturális örökség védelméről szóló is, amit nem sokkal a kulturális örökségvédelem eddigi rendszerének felszámolása után újra módosíthatnak. Most éppen azért, mert az új javaslat alapján a kulturális javakkal összefüggő feladatokat a jövőben a kultúráért, a régészeti örökséggel és a műemléki értékekkel összefüggő feladatok a régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért felelős miniszterhez kerülnek. Rafináltabb olvasóink mostanra rájöhettek, hogy amúgy mindkét feladatkör pont ugyanahhoz a miniszterhez tartozik, akit a nemzeti együttműködés rendszerében az emberi erőforrások miniszterének neveznek.

És ha már módosítanak a törvényen, újra hozzápiszkálnak a régészeti feltárások szabályaihoz, amiket a korábbi módosításokkal jelentősen korlátoztak - a régészeknek igen korlátozott idejük maradt a kormány számára kiemelten fontos beruházások útjában lévő avarkori temetők, római emlékek, honfoglaló sírok feltárására. Az új szabályok szerint pedig ezekért a feltárásokért végre versenyezhetnek is egymással a rivális múzeumok régészei, így végre versenyhelyzet alakulhat ki ezen a korábban monopóliumok uralta piacon, és a beruházóknak lehetőségük lesz a nekik tetsző régészt kiválasztaniuk.

A csődeljárásról és a bérgarancia-alapról

Kósa Lajos és Spaller Endre kormánypárti képviselők javaslatával a jövőben a kölcsönzött munkaerőre is kiterjedne a csődtörvény és a bérgarancia-alap oltalma, azaz egy vállalkozás csődje vagy az adószabályok kedvezőtlen változása esetén az ő bérüket is ki kell fizetni vagy meg kell emelni.

A Költségvetési Tanács elnökének vagyonnyilatkozatáról

A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság javaslatára a Költségvetési Tanács elnökének a kormány tagjaihoz hasonlóan a jövőben vagyonnyilatkozatban kell beszámolnia anyagi helyzetéről és vagyongyarapodásáról.

Az iskolaállamosításról

2011. decemberében fogadták el az új köznevelési törvényt, amely egyben a közoktatás teljes államosításáról is határozott. Az iskolák 2013. január 1-én kerülnek állami kézbe, így éppen ideje, hogy az államosítás részleteit szabályozó törvény is napirendre kerüljön, amit szerencsés esetben még novemberben el is fogadhat a parlament, így akár egy teljes egész hónapja is marad az eddigi fenntartóknak és maguknak az intézményeknek arra, hogy rájöjjenek, mi is fog velük történni január 1-én.

Hogy mi történik, arról az általános indoklásból nem sok derül ki, az inkább újra megismétli, hogy az államosításnak köszönhetően minden sokkal jobb lesz, például kedvező irányba változnak majd az iskolák között az elmúlt évtizedekben kialakult különbségek. A kedvező irány a különbségek csökkentését jelenti, és csak remélni tudjuk, hogy ezt nem a kimagaslóan jó intézmények teljesítményének visszavágásával, hanem az átlagnál gyengébbek felzárkóztatásával kívánják elérni.

A beterjesztett javaslat alapján a közalkalmazottak közalkalmazottak maradnak, és csak az államosítás miatt nem fogják tömegével kirugdosni az eddigi iskolaigazgatókat.

Az előreláthatóan hosszúra nyúló határozathozatalok után hétfőn már csak egy törvényjavaslatot, az egészségügyi törvényeket módosítót vitatják meg. Kedden az összesen öt órásra tervezett cigányvitával kezdődik a nap, majd a foglalkoztatási törvények egyszerűsítéséről, a nemzetiségi jogokkal összefüggő törvények módosításáról, a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási törvény módosításáról, valamint két emléknapról, a Csehszlovákiából kitelepített magyarokéról és a Magyarországról elhurcolt svábokéról vitáznak.

Szerdán megvitatják az új Polgári Törvénykönyv harmadik, ötödik, hatodik és nyolcadik könyvét, és tárgyalják a határon túliakat támogató Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását is.