Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Érettségi előtt: külföld, mindenek felett

2012.11.19. 20:05
Dávid, a külföldre vágyó waldorfos, Cz. Réka, a vidékre vágyó olaszfocirajongó és B. Réka, a miskolci elit-gimnazista Tesco-pénztáros. Sorozatunkban három nagyon különböző gimnázium három érettségizőjét kísérjük a felvételi eredmények kihirdetéséig. Az első részben bemutattuk őket, most pedig kiderül, Dávid miért akar külföldre menni, Cz. Réka miért vágyik Szegedre, és B. Réka miért igazítja továbbtanulását a munkához. Mindegyikük vágyai között szerepel, hogy rövidebb-hosszabb időre itthagyja Magyarországot.
BSZ 0144.gif

J. Dávid (Pesthidegkúti Waldorf Iskola)

Ha BKV-val megy iskolába, akkor angyalföldi otthonából reggelente másfél órát utazik pesthidegkúti iskolájába. Ha édesanyja, aki az iskola tanára, könyvtárosa, el tudja vinni autóval, akkor csak 35 percet. Minden hétköznap a menzán ebédel.

13 évfolyamos Waldorf-iskolába jár, vagyis 13 éve ugyanazok az osztálytársai. „Egyfelől jó, mert ők a barátaim, de egyhangú is, például simán ki lehet találni előre, hogy a tanár kérdésére ki fog jelentkezni, és mit fog válaszolni.” Iskolájában 8 általános iskolai évet 5 gimnáziumi követ, az utolsó évben nem kötelező bejárniuk, és csak az érettségi tantárgyakat tanulják. Ezekből három komoly vizsgát is tesznek az érettségi előtt.

„10. osztályig egyetlen órán sem kapunk jegyet, csak szöveges értékelés van, és sokáig tankönyvet sem használunk. Ennek jó és rossz oldala is van, ahogy a 13 éves oktatásnak is. A diákok és a tanárok is hajlamosak a 13. év miatt lazítani kilencedikben és tizedikben, de most a végéhez közeledve látom, hogy nagyjából mindent megtanultunk, ami az érettségihez kell, csak más ütemben és módon, mint mások."

A Waldorf iskolában epohális oktatás folyik, ami azt jelenti, hogy három hétig egyetlen tárgyat tanulnak az első két órában. Sok kreatív, művészeti feladatuk van, sőt, a Waldorfnak saját mozgásművészeti irányzata is van, az euritmia.

Nagyon elszánt a külföldi továbbtanulással kapcsolatban, kizárólag építész szakokra jelentkezik, még egy külföldre igyekvő fiatalokra szakosodott tanácsadó céghez is befizetett, ahol segítenek kikeresni a megfelelő egyetemek megfelelő szakjait, segítenek megírni a jelentkezéseket is, figyelik a határidőket, fontos dátumokat.

Skóciában ingyenes a felsőoktatás, Angliában pedig nagyon kedvezőek a diákhitelek, ráadásul Dávid szerint ott sokkal könnyebb olyan diákmunkát találni, amiből eltarthatja magát. Több okból akar külföldre menni: egyrészt, mert izgalmasnak tartja, imád utazni, új embereket megismerni, meg akarja nézni, hogy ott tényleg sokkal jobb-e. Másrészt nagyon elégedetlen az itthoni politikai helyzettel. „A környezetemben nagyon sokan mondják nekem, főleg a szüleim generációja, hogy ki kell menni. Biztonságosabban érezném magam külföldön az itthoni politikai és társadalmi helyzet miatt. Nem akarok örökké külföldön élni, de egy külföldi diploma útlevelet jelent, ellentétben az itthoni röghöz kötéssel” – utalt a hallgatói szerződések rendszerére, amely szerint minden államilag finanszírozott diáknak vállalnia kell, hogy Magyarországon dolgozik a képzési idő kétszereséig.

Kattintson infografikánkért!
Kattintson infografikánkért!

Dávid három tárgyból szeretne emelt szintű érettségit tenni (matematika, fizika, angol), és háromból középszintűt (történelem, magyar, rajz és vizuális kultúra). Az angol érettségit előrehozva októberben teljesítette, és IELTS nemzetközi angol nyelvvizsgát is tett, ahol megszerezte a felsőfokhoz szükséges 7 pontot.

Ezeket kell tudni az érettségiről

  1. 2005 óta Magyarországon kétszintű az érettségi, ami azt jelenti, hogy az egyes tárgyakból közép- és emelt szinten is lehet vizsgát tenni. A középszintű érettségi elegendő az érettségi bizonyítvány kiállításához; az emelt szintű vizsga kiváltja a korábbi felsőoktatási felvételi vizsgát.
  2. Az érettségi legalább öt tárgyból tett sikeres vizsga esetén állítható ki, négy kötelező tárgy van (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv), tehát legalább egyet kell pluszban választani.
  3. Előrehozott érettségi: a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt tett vizsga. amelyik tárgyat korábban (például a tizedik évfolyamon) befejezi a tanuló, abból akkor tehessen vizsgát, amikor a tudása csúcsán van, és még nem felejtette el a tanultakat. Dávid és B. Réka ilyet tett angolból októberben.
  4. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár 2012 januárjában jelentette be, hogy drasztikusan csökkentik az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket. 2011-ben még 53 450 diák tanulmányait fizette teljes egészében az állam, 2012-ben csupán 27 150 elsőévesét, 15 550 diákét pedig ötven százalékban.
  5. A népszerű szakok költségének mértéke 2012-ben félévenként: jogászképzés: 170-190 ezer forint; orvosképzés: 950 ezer – 1 millió forint; építész: 360 ezer forint; pénzügy, számvitel, gazdálkodás szakok: 150 ezer forint.
  6. 2012-től szerződést köt az állam a felsőoktatásban állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal tanuló diákokkal. A szerződésben a diákoknak vállalniuk kell, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor Magyarországon dolgoznak, jelentette be szintén januárban Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. Aki nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást. J. Dávid többek között ezért akar külföldre menni.
  7. 2012 januárjában új diákhitel-programot indított a kormány, amelyben a hallgatók az eredeti diákhitel 400 ezres szabad felhasználású kerete mellé évente legfeljebb 800 ezer forintos, kizárólag tandíjfizetésére használható hitelt is felvehetnek majd. Ezt 2%-os kamattal kell majd visszafizetni.
BSZ 0132.gif

B. Réka (Miskolci Herman Ottó Gimnázium)

Réka az ország negyedik legerősebb gimnáziumába jár, matematika orientációs osztályba, ami mellett négy délután 4-6 órában a miskolci Tesco-ban pénztáros. „Ha anyukám nem segít, nem tudtam volna végigcsinálni. Azt mondja, magunknak tanulunk, nem szid le, ha kapok egy egyest. Az átlagom 4.3-4.4 körül alakul, 4 alatt soha nem volt, pedig amióta dolgozom, gyakran csak a dolgozatokra tudok felkészülni.” Heti tíz lyukasórája van, azokat is tanulásra használja.

Az iskola az otthonától 10 percre van, a munkahelye viszont háromnegyed óra buszozásra, így a munkanapjain reggel háromnegyed 8-kor indul, és este 23 órakor ér haza. A tömegközlekedési eszközökön eszik, mint mondja, megtanulta, hogy ne érdekelje, mit gondolnak ilyenkor az utastársai.

„Szeretnék majd egyszer Németországban élni egy kis időt, mert nagyon tetszik a mentalitásuk, az életvitelük, hogy önzetlenek, és persze a keresetük is, hogy nem aggódnak a hó végén sem, ha bemennek a boltba. De abban maradtunk anyával, hogy előtte itthon tanulok. Nekem pedig egyetemi diploma kell, ennél nem adom alább.”

A továbbtanulást tekintve tehát nagyon tudatos, de lehetőségeit behatárolja anyagi helyzete. Édesanyja segítségével kiszámolta, milyen költségei lennének, ha Budapesten tanulna tovább, illetve ha maradna Miskolcon. „Nekem a nappali, budapesti tanulás az albérlettel, utazási költséggel, étkezéssel még az állami finanszírozás mellett is havonta mínusz 40 ezer forintra jönne ki, mert nem tudnék annyit dolgozni mellette, mint most. Ezért költségtérítéses levelezőre jelentkezem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem igazgatásszervezés szakára, mert akkor teljes állásban dolgozhatok Miskolcon és otthon lakhatok, csak kéthetente megyek fel. Így bár költségtérítést fizetek, pár tízezret mégis félre tudok majd tenni. Nem biztos, hogy a Tescóban maradok, körülnézek majd a szoláriumok között, munka az mindig van, csak meg kell találni.”

Angolból, testnevelésből, matematikából, magyarból és történelemből érettségizik, minden tárgyból középszintű vizsgát tesz. Az angolt és a testnevelést előre hozva már teljesítette.

BSZ 1330.gif

Cz. Réka (Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium, Ferencváros)

Általánosba ugyanabba a lakótelepi iskolába járt, mint most gimnáziumba, pedig nyolcadik után nagyon szeretett volna máshová kerülni. „Pótfelvételiken is részt vettem, de végül nem sikerült, maradtam a Weöresben.”

A továbbtanulást tekintve rendkívül tudatos, az érettségi után mindenképpen el akarja hagyni Budapestet. Tanulmányait Olaszország- és olaszfoci-szenvedélye határolja be, Szegedre készül olasz szakra. Másodikként az orosz szakot jelöli meg, csak utána írja be az ELTÉ-t, utolsó helyen pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az idegenrendészeti szakra próbálkozik.

Matekból és rajzból mindig 3-as jegyet kap, a többi tárgyból 4-es, 5-ös a tanulmányi eredménye. Szombat délelőttönként a Corvinus Egyetem ingyenes történelem előkészítőjére jár, amit hallgatók tartanak alkalmanként négy órában.

„Nem szeretem a nagyvárost, szívesebben élnék és önállósodnék egy kisebb városban. A szegedi szakokon kevesebben vannak, a tanáraim is Szegedre jártak, és mind nagyon szerették, lelkesen beszéltek róla, meggyőztek.” Mindenképpen állami finanszírozású képzésre szeretne menni, mert ha két nyelvszakot (olaszt és oroszt) visz majd egyszerre, a költségtérítése félévente 300 ezer forint lenne, ezt pedig a családja nem engedheti meg magának.

Olaszból emelt szintű érettségit tesz, és lehet, hogy történelemből is, ezt még nem döntötte el. A többi tárgyból középszinten marad. Ha mégsem veszik fel az egyetemre, akkor az Alitalia légitársaság stewardessképzésén szeretne részt venni. Ha sikerül, Olaszországba költözik.