Kiherélt egészségügy mellett nincs megújulás

2012.11.20. 16:16 Módosítva: 2012.11.20. 18:40
Galambröptetéssel, az orvosi köpenyek feldobásával, szirénával, a Szózat elszavalásával és „Mentsük meg az egészségügyet!” feliratú fehér léggömbökkel két-háromszáz egészségügyi dolgozó demonstrált a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának épülete előtt. Összefogtak a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar orvosszakszervezetek.

A visegrádi négyek közös orvosszakszervezeteinek keddi tiltakozó akcióján a magyar orvosok csendes megmozdulása mellett azonos időpontban egyszerre demonstrálnak Prágában, Varsóban és Pozsonyban. Idehaza a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) a VIII. kerületi klinika előtt tartott tízperces tiltakozást, országszerte pedig mintegy tízezren csatlakoztak az akcióhoz.

„Ma ott tartunk, hogy a kórházakban nincsen gyógyszer, a meghibásodott eszközöket nem tudják pótolni” – jegyezte meg Bélteczki János. A MOSZ elnöke elmondta, nem szeretnének drasztikus eszközöket, tárgyalással szeretnék elérni a követeléseiket. Ehhez az egészségügyi szolgáltatáscsomag pontos megtartását, és annak névértéken történő finanszírozását kérik.

„Azok a jelenlegi tendenciák, amik a közszolgáltatást elértéktelenítik, veszélyesek a társadalomra. Egy közszolgáltatásaiban kiherélt, egészségügy és oktatás nélküli társadalom nem képes önmagát megújítani. Ezért akarjuk felhívni minden országban a döntéshozók és a társadalom figyelmet. Még itt vagyunk, és még gyógyítunk. Itt szeretnénk élni és halni, de nem a munkában meghalni” – mondta a MOSZ elnöke, majd hozzátette, az egészségügyi dolgozók mellett ráadásul a betegek is olyan szinten elégedetlenek már az ellátással, hogy az agressziójukat a gyógyító személyzeten töltik ki. „Nincsen olyan hét, hogy ne vernének meg egy orvost, egy betegápolót. Ezek mára mindennapos esetekké váltak. Ennek oka, hogy a döntéshozók nem szembesítették a társadalmat, hogy az ellátás ennyi pénzből nem tartható a korábbi színvonalon, így ez a feszültség ránk hárul” – mondta Bélteczki.

A MOSZ elnöke szerint a többi visegrádi országban is hasonló problémákkal küzd az egészségügy: az alulfinanszírozottság és a migráció a legnagyobb probléma. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosok elvándorlása Magyarországon a legnagyobb, ami ráadásul nem csökkent, csak a szerkezete változott meg.

Nincs törvényi garancia

Bár az ösztöndíjrendszernek köszönhetően az egyetemről kiderülő pályakezdők nagyobb százalékban helyezkednek el a rendszerben, mint korábban, egyre több tapasztalt szakorvos (köztük a legtöbben aneszteziológusok, pszichiáterek, traumatológusok, gyerek- és idegsebészek) hagyja el az országot. Mellettük az alapellátásban is nagy a probléma: egyre több háziorvos vállal munkát külföldön. „A háziorvosok harmada a nyugdíjkorhatár környékén van, nincs utánpótlás, a praxisok fenntarthatatlanok” – jegyezte meg.

Az orvosszövetség az egészségügyi államtitkársággal jelenleg semmilyen tárgyalást nem folytat, az egészségügyi munkavégzést szabályozó májusi tárgyalás után nem történt ágazati egyeztetés, de azt a szóbeli ígéretet kapták, hogy legkésőbb jövő januárban újra elkezdőnek a bértárgyalások.

A MOSZ akciójához több szakszervezet csatlakozott, köztük a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége, az Egyetemi Dolgozók Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Mentődolgozók Szakszervezete. A demonstráción ott volt Gaskó István, a Liga szakszervezeti szövetség elnöke és Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Éger István, a tiltakozást támogató Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az Indexnek azt mondta, bár az idei béremelések megkezdése nem jelenéktelen, ugyanakkor ennek folytatásához semmilyen garanciát nem látnak. „A 2013-as költségvetésben GDP-arányosan keveset fordítanak gyógyító, megelőző tevékenységre, mint amennyit idén” – jegyezte meg Éger, majd hozzátette, tavaly másfélszer többen hagyták el az országot, mint amennyi pályakezdő lépett be a rendszerbe. Az idei adatok azt mutatják, az első hat hónapban több mint ötszázan kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév igazolást, azóta pedig további háromszázan.

Nincs pénz a béremelésre

Szlovákiában öt megyeszékhely, Pozsony, Zsolna, Besztercebánya, Kassa és Eperjes legnagyobb egészségügyi intézményeiben állt le a munka, mintegy fél órára. Az Orvosi Szakszervezeti Szövetség (LOZ) azt közölte, az orvosok idén nem adják be tömegesen felmondásukat, írja a Bumm.sk szlovák hírportál. Peter Blaško, a zsolnai szakszervezet vezetője azt mondta, több kórházban már összegyűjtötték a felmondóleveleket, és akár le is adhatnák azokat.

Pozsonyban a kramárei kórház néhány tucat dolgozója vonult ki az épület elé. Igor Tibensky, az egyetemi kórház orvosi szakszervezetének elnöke a tavaly sztrájkkal kiharcolt munkabéremelésről szóló megegyezés be nem tartását nehezményezte. Az orvosok és az előző kormány megállapodása értelmében több szakaszban kellett volna megvalósítani az orvosok béremelését. Az első két szakasz, januárban illetve júniusban meg is valósult, a béremelés harmadik szakasza jövő januártól lenne esedékes. Ennek megvalósítása kérdésessé vált.

Zuzana Zvolenská szlovák egészségügyi miniszter már korábban jelezte, hogy a 37 millió eurót igénylő jövő januári emelésre nincs pénz, így arra a tárca álláspontja szerint legkorábban egy évvel később, azaz 2014 januárjától lehet.

Csehországban a 200 kórház többségében kedden délben Mentsük meg az egészségügyet, mert a beteg rendszer mindenkire veszélyes jelmondattal félórás nagygyűléseket tartottak. Martin Engel, a cseh orvosi szakszervezetek (LOK) elnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosok szerint a cseh egészségügy rossz irányba fejlődik, amely ellentétes a páciensek érdekeivel. A cseh orvosok havi bruttó átlagbére ma 60 ezer korona (670 ezer forint) körül mozog, s az utóbbi két évben 16,2 százalékkal emelkedett. A bruttó átlagbér országosan 24,5 ezer korona (273 ezer forint). (MTI)