Koronavírus adatok

2021. nov. 30.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Elza
2 °C
8 °C

Nincs mese, be kell íratni a gyereket

2012.11.22. 11:09
A januártól életbe lépő új szabályok szerint jövőre be kell íratni iskolába azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig hatévesek lesznek és iskolaérettnek nyilvánítják őket. Míg eddig az iskolakezdésről a döntést a szülő hozhatta meg, a szigorú törvény alapján ez lényegében az óvoda kezébe kerül: akit iskolaérettnek nyilvánítanak, annak el is kell kezdenie az iskolát. Nem sok eszköz marad azoknak a szülőknek a kezében, akik nem szeretnék, hogy hatéves gyerekük 7-8 évesekkel kezdje meg az iskolát.

Erika kisfia jövő augusztusban lesz hat éves. Bálint nagyon értelmes gyerek, nyitott mindenre, kerek mondatokban beszél, tud önállóan és csoportban játszani, jól fogja a ceruzát, szeret sokat futni, és vannak barátai az óvodában. Az új köznevelési törvény szerint jövőre iskolába kell mennie, hiszen augusztus 31-ig betölti a hatéves kort. Bálint esetében fel sem merül, hogy ne állná meg helyét az iskolában, így az óvoda vezetője jövőre biztosan iskolaérettnek nyilvánítja.

Erika azonban mégsem szeretné iskolába íratni. „Tudom, hogy így szól az új törvény, de nem szeretném, hogy a kisfiam nála egy vagy akár másfél évvel idősebbekkel kezdje el az iskolát. Ő pont azokkal kerülne egy osztályba, akik még akár nyolcéves korukig is várhatnak az iskola elkezdésével, így ő lesz a legkisebb. Nem akarom, hogy emiatt hátrányok érjék.”

A legkisebb a tornasorban

Ugyanez a problémája Zsuzsának is. A kislánya valószínűleg iskolaérett, de ő is nyári gyerek, ezért a legkisebbek közé fog tartozni az elsőben. „Nem szeretném, hogy ő álljon a tornasor végén, ő készüljön el utoljára a feladatokkal, vagy ő maradjon le mindig a futásban" – mondja Zsuzsa. Több helyen is érdeklődött már, de egyelőre csak bizonytalan válaszokat kapott a kérdésre, hogy van-e lehetősége arra, hogy a lánya még egy évet óvodában maradjon. Zsuzsa eddigi kutakodásai során odáig jutott el, hogy tavasszal az óvoda csak egy olyan papírt állít majd ki, amelyben nem javasolja, hogy a gyerek tovább maradjon az intézményben. Zsuzsa ezért azon gondolkozik, hogy a lányát még egy évre beadja egy magánóvodába, hogy csak 2014-ben kezdje el az iskolát. Mivel azonban a helyzete teljesen bizonytalan, közben biztos ami biztos alapon iskolát is keres a kislányának. Eljár a bemutató órákra, hogy ha jövő áprilisban mégiscsak be kell iratni kislányát, akkor legyen megfelelő helye.

A gyermeküket most iskolába íratni készülő szülők helyzete most sok szempontból bizonytalan. Az új köznevelési törvény számos pontja januártól lép életbe, új jogszabályok jelentek meg, tavaszra az iskolák állami kézbe kerülnek. Több szülő is panaszkodott arra, hogy egyelőre az óvodák is bizonytalanok a jövő évi beiskolázás menetéről.

Túl korán, túl későn

A túl korai iskolakezdés hosszú évekre meghatározhatja a gyerek tanuláshoz való viszonyát. Ha a követelmények teljesíthetetlenek számára, elmegy a kedve a tanulástól, mert úgy érzi, hiába tesz erőfeszítéseket, nem ér célt. Szintén megvannak a veszélyei az indokolatlan halasztásnak is. Az óvodában unatkozó gyerek előbb utóbb feszültté válik, a nála kisebb gyerekek között nehezen talál partnert a játékhoz és egyéb tevékenységhez. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

Egészen idáig lényegében a szülő dönthette el, hogy a gyereket hat és nyolc éves kora között mikor adja iskolába. A januártól életbe lépő új szabályok azonban ezt a döntést lényegében kiveszik a szülő kezéből. A gyerek alapesetben abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, és iskolaérettnek nyilvánítják, tankötelessé is válik. Csak akkor maradhat még egy évig az óvodában, ha az óvoda vagy egy szakértői vizsgálat még nem találja alkalmasnak az iskolai életre. Hétéves korukban ezeknek a gyerekeknek is kötelező elkezdeni az iskolát.

A beiratkozás részleteit a 20/2012-es EMMI-rendelet fejti ki, közölte kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága. Ez is világosan fogalmaz, és nem túl jó hír a gyermekét még marasztalni akaró Zsuzsának és Erikának: az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.

Az óvoda dönt

A köznevelési törvény szerint a tankötelezettség kezdetéről alapesetben az óvoda vezetője dönt. Az EMMI-rendelet alapján az óvodák a gyermekek ismeretében állítanak ki igazolást arról, hogy a gyermek megszerezte az iskolába lépéséhez szükséges fejlettséget, vagy dönthetnek úgy, hogy még egy évig maradjon óvodában.

A jogszabályok alapján tehát Zsuzsa és Erika legfeljebb megkérheti az óvoda vezetőjét, hogy vegyék figyelembe szülői aggodalmát, és ne állítsanak ki igazolást gyermekük iskolai alkalmasságáról. Itt azonban lehetnek véleménykülönbségek. Ha az a szakmai meggyőződésünk, hogy a gyerek felkészült, nem fogjuk azt javasolni, hogy a gyerek maradjon még egy évet, mert ennek semmi értelme, mondta egy budapesti óvoda vezetője. Az óvodavezető szerint nincs értelme, hogy a gyerek még egy évig unatkozzon az óvodában. A szülők kezében ilyenkor egyetlen eszköz marad: iskolaérettségi vizsgálatot kezdeményezhetnek.

Ezt eddig jellemzően olyan vitás esetekben kérték a szülők vagy az óvodák, ha az óvoda szerint a gyermek nem volt még alkalmas az iskolára, a szülő viszont ezt kikérte magának. Ahogy egy nevelési tanácsadó munkatársa az Indexnek elmondta: lehet, hogy ez a helyzet most megváltozik, és a szülők azért kérnek sorozatban iskolaérettségi vizsgálatokat, hogy megpróbálják bebizonyítani: gyermekük még nem készült fel az iskolára. Ha a gyereket a vizsgálaton is alkalmasnak találják, akkor nincs mese, tavasszal be kell íratni.

A nevelési tanácsadó átalakul, de a helyén marad

Egy ilyen vizsgálaton a gyerekeket a szakemberek megfigyelik csoportos játék közben, és felmérik egyéni képességeiket is, szókincsüket, mozgásukat, térbeli és időbeli tájékozódásukat, finommotoros képességeiket. Egy budapesti óvoda igazgatóhelyettese azt mondta: a törvény most „szakértői bizottságokat" emleget az iskolaérettségi vizsgálatok elvégzésére, és egyelőre nem tudják pontosan, kik fogják ezt végezni. Januártól ugyanis nemcsak az iskolák, de a nevelési tanácsadók, azaz a pedagógiai szakszolgálatok is az állam irányítása alá kerülnek.

A nevelési tanácsadók nem szűnnek meg, csak összeolvadnak a pedagógiai szakszolgálatokkal, így vélhetően ugyanott, ugyanazok, hasonló feltételekkel végzik majd az iskolaérettségi vizsgálatokat, közölte kérdésünkre Gloviczky Zoltán közoktatási helyettes államtitkár. Annyi történik, hogy a pedagógia szakszolgálatok feladata kibővül, a korai fejlesztés, a szakértői munka, a logopédiai ellátás, a nevelési és pályaválasztási tanácsadás mellett oda kerül az iskolapszichológiai és óvodapszichológiai ellátás, valamint a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának feladata is. Gloviczki szerint így a jövőben a gyerekek és a szülők egy helyen jutnak hozzá a szükséges ellátásokhoz.

Az előbb már idézett óvodavezető szerint már csak azért sem érdekük visszatartani az iskolaérettnek nyilvánított gyerekeket, mert szükség van az óvodai helyekre. Ezért csak tényleg azoknak javasolják, hogy maradjanak, akiknél további fejlesztés indokolt.  Gloviczki Zoltán cáfolta azt a hírt, hogy a kormány a gyerekek iskolába küldését a „túlfutó" óvodásokra jutó normatíva csökkentésével is ösztönözné.  Mint közölte: „Az óvodák eddig sem voltak érdekeltek abban, hogy az iskolaérett gyerekeket visszatartsák. Ebben a kérdésben a gyermek érdeke az elsődleges, az pedig azt kívánja meg, hogy képességeit a fejlettségének megfelelő intézmény, az iskola fejlessze”.