Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Fideszes nagyágyúk nélkül ment át a választási törvény

2012.11.26. 16:45 Módosítva: 2012.11.26. 22:52
Kötelező lesz a regisztrálni a következő választások előtt, az Országgyűlés ugyanis hétfő este elfogadta a választási eljárási törvényt. Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök igazoltan volt távol a név szerinti voksolástól, Gyurcsányt pedig kiröhögték, mert nem volt jelen. Elfogadták az iskolaállamosítást, és bővítették a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal határkörét, az utolsó pillanatban visszametszve néhány riasztó elemet. A szavazások előtt tovább csorgott a múlt heti cigányügyi vita, és felmerült, ki lehet-e mondani, hogy „belerondítottak”.

Megszavazta hétfő este az Országgyűlés a választási eljárási törvényt, amely többek között bevezeti a választás előtti regisztrációt is. A törvényt kétharmados többséget igénylő részeit 251 igen, 91 nem szavazattal, 1 tartózkodással fogadták el. Az egyszerű többséget igénylő részeket 231 igen, 63 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadták el.

Igennel a kormánypárti képviselők szavaztak, nemmel a MSZP, az LMP, a Jobbik politikusai szavaztak, a két tartózkodó az LMP-s Lengyel Szilvia, illetve a függetlenek között ülő Lenhardt Balázs volt. Lengyel később az Indexnek azt mondta, tévedésből nyomott rossz gombot, nemmel akart szavazni. A név szerint szavazáson szintén Lenhardt tartózkodott.

Kifütyülték Gyurcsányt

A tervezet kétharmados többséget igénylő részeiről az MSZP név szerinti szavazást kért. A voksoláson több ismert kormánypárti képviselő nem vett részt, többek között Orbán Viktor kormányfő, Kövér László házelnök, Navracsics Tibor kormányfő-helyettes, Matolcsy György gazdasági, illetve Balog Zoltán nemzeti erőforrás miniszter sem. Az Országgyűlés honlapja szerint ők igazoltan voltak távol.

A kormánypárti képviselők fütyültek, amikor kiderült, hogy a szavazáskor nem volt jelen Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, aki korábban éhségsztrájkkal tiltakozott a regisztráció ellen. Az LMP-s Karácsony Gergely úgy mondott nemet a javaslatra, hogy azt kiabálta: „nem, nem soha”. A jobbikos Pörzse Sándor pedig előbb igent, majd később nemet mondott.

Az MSZP-s Harangozó Tamás a záróvitában a regisztrációról azt mondta: „kicsinyes, ostoba próbálkozás a választások adminisztratív befolyásolás érdekében”. Szerinte a javaslat alkotmányellenes, ezért nem mernek a kormánypártok az Alkotmánybírósághoz fordulni. Harangozó szerint a Fidesz fél, hogy elveszíti a következő választást, ezért vezeti be a regisztrációt, de az emberek el fogják elzavarni őket, mert visszaélnek a hatalmukkal.

A jobbikos Dúró Dóra a zárószavazás előtti módosítókról azt mondta, a kampány valójában nem 50 nap lesz, hanem a regisztrációs időszak miatt közel 8 hónap. Az LMP-s Karácsony a saját módosító javaslatiról beszélt, ezekben egyrészt ezekben pontosította az óriásplakátokra vonatkozó szabályokat, illetve eltörölné a regisztrációs kötelezettséget azok esetén, akik Magyarországon élnek.

Gulyás Gergely fideszes képviselő válaszában azt mondta: arányosabb, a választójog egyenlőségét biztosító rendszer alakul ki a javaslattal, ezért kéri, hogy ellenzék hagyjon fel a hisztériakeltéssel. Korábban aránytalanság volt a választókerületek között, voltak olyan választópolgárok, akiknek a szavazta háromszor annyit ért, mint a más körzetekben élőké, mondta. Hozzátette: kezdik megszokni, hogy azok az ellenzéki kijelentések, miszerint a veszélyben a demokrácia, valójában azt jelenti, hogy nem tudnak azonosulni a kormányzati javaslattal.

Karácsony azt válaszolta: nem semmi teljesítmény Gulyástól, hogy hónapokkal ezelőtt egy szakmai konferencián még nem támogatta a regisztrációt. Tóbiás József az MSZP-s képviselő azt mondta: cinizmus, hogy a korlátozást úgy adják elő, hogy az valójában a demokrácia bővítése.

Ellentmondó ötletek

A választási eljárásról szóló törvényhez számos zárószavazás előtti módosító érkezett. Az eredetileg tervezetthez képest így is három hét csúszással fogadták el választások és a kampány lebonyolítását jelentősen átíró törvényt.

Mivel nem készült el időre az egységes javaslat, a múlt hét hétfőn nem tarthatták meg a zárószavazást. A kormánypárti képviselők már eddig is -  több esetben egymásnak is ellentmondva  - szétmódosítgatták a javaslatot. Az egységes javaslat alapján tisztázódni látszódtak az ellentmondásos pontok, de Lázár János vasárnap benyújtott módosító indítványai ezeken is változtatnának.

Így például a jegyzők mégsem mennének házhoz a választási feliratkozásért 2013. szeptember 1. és december 31. között, azaz nem lenne lehetőség az otthoni regisztrációra. Lázár változtatna a kampány szabályain is. Az egységes javaslat szerint politikai hirdetések csak a közmédiában és a nyomtatott sajtóba jelenhettek volna meg, Lázár azonban ezt kiterjesztené az internetes sajtótermékekre is. Lázár szabályokat alkotna a közmédiában sugározható reklámok időkeretének felosztásáról is. Eszerint a hirdetésekre felhasználható időkeretet médiaszolgáltatónként kell érteni, és egyenlő arányban kell felosztani a jelölőszervezetek között.

Az egységes javaslat szerint a 2014-es választásokon nem lenne kampánycsend sem. A közmédia ugyan 48 órával a választások előtt már nem közölhetne politikai reklámokat, de újságokban, nyomtatott kiadványokban és főként plakátokon egészen az urnazárásig lehet kampányolni. (Egyéb részletek a választási eljárásról szóló törvényt ismertető lenyíló menüben)

"Úgy szántják fel a temetőket, hogy csak süvít”

Az Országgyűlés hétfő este elfogadta azt a javaslatot is, amely előírja a vagyonnyilatkozat-tételt a Költségvetési Tanács elnöke számára. Az indítványt 305 igen, 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el. Eszerint a Költségvetési Tanács elnökének a kormány tagjaihoz hasonlóan a jövőben vagyonnyilatkozatban kell beszámolnia anyagi helyzetéről és vagyongyarapodásáról.

Az ellenzéki képviselők keményen támadták elfogadása előtt a kulturális örökségvédelemről szóló javaslatot. Az MSZP-s Hiller István szerint a mostani javaslat felülírja a kulturális örökség megőrzésének érdekét, utat nyit ahhoz, hogy a beruházói érdek érvényesüljön. „Úgy fogják felszántani a nem ismert Árpád-kori temetőket, hogy csak úgy süvít” – fogalmazott. A jobbikos képviselők szintén kritizálták a javaslatot, kérték, hogy ne szavazzák meg azt. Ennek ellenére a törvényt 252 igen, 95 nem szavazattal, 1 tartózkodással elfogadták.

A módosítással újra hozzányúlnak a régészeti feltárások szabályaihoz, amiket a korábbi módosításokkal jelentősen korlátoztak - a régészeknek igen korlátozott idejük maradt a kormány számára kiemelten fontos beruházások útjában lévő avarkori temetők, római emlékek, honfoglaló sírok feltárására. Az új szabályok szerint pedig ezekért a feltárásokért versenyezhetnek is egymással a rivális múzeumok régészei. A Magyar Régész Szövetség azért tiltakozott, hogy a régészeti örökség definíciójában végrehajtott, látszólag apró változás szerint az emberi lét felszín alatti nyomai közül csak az úgynevezett "jelentőseket" helyezik védelem alá. A régészek szerint így a nemzeti örökség egyes elemeit gond nélkül dózerolhatják el vagy betonozhatják majd az építkezéseken és más beruházásokon.

Megszavazták hétfőn este a nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosítását 302 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 40 tartózkodással. A javaslat lehetővé tenné, hogy a nemzetiségi szószolók az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan kérdést tehessenek fel az állami szervek vezetőinek, a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyonát pedig a nemzetiségek céljára kellene felhasználni.

Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról szóló törvény kétharmados többséget érintő részeit 250 igen, 89 nem szavazattal, 8 tartózkodással, egyszerű többséget igénylő szakaszait 248 igen, 88 nem, 11 tartózkodással fogadták el. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára véget vetnek annak a Tarlós István főpolgármester szerint tarthatatlan állapotnak, hogy mindenféle szállodahajók kötnek ki Budapesten, aminek a hangoskodó utasai megzavarják a rakpartokon élő választópolgárok nyugalmát. Ezért magántulajdonból fővárosi tulajdonba adják „a rakparton lévő, a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokat", magyarán a kikötőket.

249 igen, 97 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről szóló javaslat is. Az LMP-s Szilágyi Péter a záróvitában arról beszélt, hogy az intézmények állami átvételével a helyieknek nem lesz rálátásuk arra, hogy mi történik a helyi intézményekben. Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár nehezményezi, hogy a részletes vitában nem vett részt az LMP. Soltész kikérte, hogy az MSZP ne beszéljen ingatlanbizniszről, miközben az MSZP-s képviselők ülnek börtönben. „Szégyelje magát”, zárta szavait Soltész. A kormány korábban államosította a megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeit, és most a többi önkormányzati szociális és gyermekvédelmi intézményt is államosítják az „egységes irányítás és a fenntartható működés biztosítása érdekében".

Állami kézben az iskolák

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényt. A 236 igen szavazattal, 86 ellenében és két tartózkodás mellett elfogadott jogszabály alapján az oktatási intézmények 2013. január 1-jén kerülnek állami fenntartásba úgy, hogy beolvadnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon - ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő eszközöket, felszereléseket is - szintén a központ ingyenes használatába, illetve vagyonkezelésébe kerül. Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak a jövő éve elejétől a pedagógusok, valamint az oktató-, nevelőmunkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható.

Kisebb lesz az állami szörny

Az utolsó pillanatban is módosítottak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló javaslaton, mely jelentősen bővíti a szerv hatáskörét. A tervezetről itt írtunk hosszabban, még az egyszer visszavont és némileg átdolgozott javaslatról is úgy vélekedtek szakértők, hogy szörnyet szül a kormány. Bár időközben is faragtak némileg az eredetileg sosem látott ellenőrzési jogosultságot biztosító javaslaton, az csak most a zárószavazás előtt változott, hogy a Kehi ellenőrzési jogköre a kormány javaslatával szemben mégsem terjed ki azokra a gazdasági társaságokra, amelyekben kisebbségi, illetve közvetett tulajdona van az államnak. Az elfogadott - a kihirdetésétől számított nyolcadik napon hatályba lépő - törvényben azt is meghatározták, hogy az államot tulajdonosként megillető ellenőrzési jogkört a Kehi célhoz kötötten gyakorolhatja, így arra az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint a vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében lesz mód.

Cigányvita napirend előtt

A hétfői parlamenti ülés felvezetése elég laposra sikerült, vita helyett leginkább elbeszéltek egymás mellett az ellenzéki és kormánypárti képviselők.

A jobbikos Mirkóczki Ádám napirend előtt rögtön a múlt heti cigányvitával kezdett, és összegezte, hogy szerinte melyik párt mit mondott akkor. Arra jutott, hogy jó javaslatai csak a Jobbiknak vannak. Soltész Miklós államtitkár egyetértett azzal, hogy az MSZP és az LMP hozzáállása rossz, de szerinte nem a Jobbik, hanem a Fidesz-KDNP megoldási javaslatai a jók.

Osztolykán Ágnes (LMP) a felsőoktatási átszervezéseket támadta. Rémálomnak nevezve, hogy mennyi pénzt vonnak el az egyetemektől, milyen kevés ingyenes hely lesz jövőre, és milyen rossz, hogy a szegény diákoknak alig marad esélye a tanulásra. Hoffmann Rózsa államtitkár szerint Osztolykán felszólalása volt rémálom, és a tanulásban nem csak a forintok számítanak. Hoffmann felháborodott, hogy Osztolykán azt mondta, hogy a kormány "belerondít" a rendszerbe, szerinte így a parlamentben nem lehet beszélni.

Pál Tibor (MSZP) a közös képviselők érdekében lobbizott, hadd szólhassanak bele a társasházak életét meghatározó szabályok kidolgozásába. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint van ahol figyelembe lehet venni az igényeket, és van ahol nem.

Pálffy István (KDNP) és Rétvári Bence államtitkár egymást hergelték Semjén Zsolt plágiumügyében. Pálffy dobta fel a labdát azzal, hogy a hvg.hu-t szidta mint a bokrot, mire az államtitkár megértő sajnálkozással reagált. Egyetértettek, hogy Semjén Zsoltot méltatlan támadás érte, de szerencsére a miniszterelnök-helyettes bebizonyította, hogy doktorijával minden rendben van.

Rögtön utána Selmeczi Gabriella (Fidesz) és Soltész Miklós szociális államtitkár hergelték egymást a szocialisták ellen. Azon borultak ki, hogy az MSZP azt terjeszti, hogy a Fidesz megadóztatná a nyugdíjasokat, holott ezt 1997-ben éppen az MSZP tervezte, de a Fidesz most megakadályozta. Ezen pedig a szocialisták annyira kiakadtak, hogy Lezsák Sándor házelnök-helyettesnek kellett csendre intenie őket.

Tóth Csaba (MSZP) és Fónagy János államtitkár vitája szinte értelmezhetetlen volt. Tóth azon háborgott, hogy még nem írták ki a trafiktörvényből következő pályázatokat az állami dohányboltok üzemeltetésére, míg Fónagy azt mondta, hogy kiírták. A megoldás az lehet, hogy nem azt a pályázatot írták ki, amit Tóth számon kért, de ez nem hangzott el világosan a vitában, csak azt lehetett érzékelni, hogy teljesen elbeszélnek egymás mellett. Annyi kiderült viszont, hogy a kormány továbbra is szeretné, ha szerencsejátékot is lehetne űzni a trafikokban. Tóth pedig arra számít, hogy majd alkoholt is árusítanak ott.

A jobbikos Kepli Lajos a magyar atomenergiáért szólt, és annyira egyetértett a paksi bővítést szintén akaró Fónagy Jánossal, hogy elfogadta az interpellációjára adott kormányzati választ. Ezen Lezsák Sándor annyira meglepődött, hogy visszakérdezett, ez tényleg lehetséges-e.

Szilágyi László (LMP) és Halász János államtitkár szócsatája volt talán a nap legkeményebb pengeváltása. Szilágyi szerint az egészségügy egyre inkább a gazdagoknak kedvez, és felolvasott egy nyomorgó falu háziorvosának leveléből. Halász lebajnaistázta a Bajnaival együttműködést éppen egy hete megtagadó LMP-t, majd részletezte, hogy mennyire szegénybarát a kormány.

Pál Béla és Tóth József szocialista képviselők a már lemondott Bencsik János államtitkár tavalyi ígéreteit kérték számon a panellakások felújításáról. Fónagy János államtitkár először eredményeket sorolt, aztán egy metaforával (kevés víz folyik le a Dunán mostanában) elismerte, hogy erre most nem jutott annyi pénz, mint Bencsik még gondolhatta.

A cigányvonalat Bertha Szilvia (Jobbik) hozta vissza a parlamentbe. Szerinte nem jó, hogy bemondásra lehet cigánynak lenni, és így a cigányok felzárkóztatására szánt pénzek elköltése ellenőrizhetetlen. Halász János államtitkár erre elmondta, hogy milyen programok szolgálják a cigányok felzárkóztatását.

A Jobbikból kizárt Lenhardt Balázs ezután egészen durva eszmefuttatást adott elő, hogy a bíróságok kesztyűs kézzel bánnak a magyarokat etnikai alapon gyilkoló cigányokkal, míg a kormány a szerinte csak „állítólag” megtámadott zsidókat pátyolgatja. Rétvári Bence államtitkár megrótta Lenhardtot, mert uszít és rombol, csak azért, hogy a Jobbiktól is jobbra feltűnősködhessen.