Salamon
-1 °C
13 °C

Túl sok település szabadulna iskolájától

2012.11.27. 23:52
A kormányzat előzetes számításainál jóval több önkormányzat adná át iskolája működtetését is az államnak egy kormányzati jelentés szerint. Míg a 3000 főnél kisebb települések iskoláinak finanszírozását eleve vállalta az állam, minden második nagyobb település, összesen 233 is jelezte, hogy nem képes fenntartani oktatási intézményeit. Az átadást január 1-től kellene végrehajtani, de a jelentés szerint a költségvetésből ehhez közel 60 milliárd forint hiányzik, nincs mindenhol megfelelő számítógépes hálózat, és van, ahol az újonnan kinevezett tankerületi igazgatókat se tudják elhelyezni.

Miután az országgyűlés hétfőn 236 igen szavazattal, 86 ellenében elfogadta az iskolák állami fenntartásba adásáról szóló törvényt, januártól az önkormányzatoktól az államhoz kerülnek az általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák.

Az intézmények fenntartását a 198 tankerületen keresztül a nyáron létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) látja majd el. Bár az átalakításnál a kormányzat folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy az állami fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, jelentős változás, hogy a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők állami alkalmazottak lesznek. Szintén a központ állományába kerülnek a technikai dolgozók, ha az önkormányzat január 1-jétől nem működteti az intézményt. A decemberi bérek és járulékok utalása is már a központ feladata lesz január elseje után. (Az állami átvételről részletesen ebben a cikkünkben olvashat.)

Az iskolák fenntartása mellett a 3000 főnél kisebb lélekszámú települések iskoláinak a működtetését (azaz a rezsi kifizetését és a szükséges felújítások finanszírozását) is a tankerületek veszik át. Az önkormányzatok azonban dönthetnek úgy, hogy továbbra is vállalják ezt a feladatot. Erről november 15-ig kellett nyilatkozatot tenniük. A 3000 főnél kisebb falvaknak akkor kellett nyilatkozni, ha vállalják, a nagyobb településeknek pedig abban az esetben, ha átadják az államnak az intézményeik működtetését.

Bár a november 15-i határidő óta több mint egy hét telt el, a fenntartóváltásig pedig egy hónap van hátra, megkeresésünkre sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), sem a Belügyminisztérium nem adott tájékoztatást arról, hogy hány önkormányzat döntött iskolája átadásáról. Egy november 19-i keltezésű kormányzati jelentésből azonban kiderül, hogy a 3000 főnél kisebb települések közül csak 96 jelezte, hogy továbbra is képes vállalni iskolája működtetését. A kistelepülések döntő többsége tehát azt mondta, nincs forrása az iskola finanszírozására. (A települések 85 százaléka számít kistelepülésnek. Összesen 2656 háromezer főnél kisebb lélekszámú település van ma Magyarországon.)

A jelentés szerint a 3000 főnél nagyobb lélekszámú települések közül minden második, összesen 233 kérte az államtól, hogy vállalja át a működtetési kiadásokat is. Az állam tehát így januártól minden iskola szakmai irányítását átveszi, és közel 2800 település oktatási intézményének működtetését fogja finanszírozni. Korábban Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár úgy saccolta, legalább kétezer iskola kerül majd át állami fenntartásba. De mivel még nincs arról adat, hogy a 2800 településsel számolva pontosan hány iskola kerül át az államhoz, már most biztos, jóval több, mint amire az oktatási kormányzat számított.

Minden a legnagyobb rendben

Az EMMI kedden délután közleményt adott ki, amelyben azt írják, „tervezett ütemben halad a köznevelési feladatok január elsejei állami átvételének előkészítése. A köznevelési rendszerben a fenntartói feladatok állami átvételével a kormány felszámolja azokat a különbségeket, amelyek az elmúlt évtizedekben az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségei miatt alakultak ki” – áll a közleményben.

Marekné Pintér Aranka, a KIK megbízott elnöke a 23 fővárosi tankerületi igazgatót bemutató keddi sajtótájékoztatón a jelentésben szereplő számokról kérdésünkre azt mondta: ezek csak előzetes adatok, a végső számokat még a KIK sem kapta meg a Belügyminisztériumtól. Mint megjegyezte, az önkormányzatok szándéknyilatkozatait jelenleg egy hat fős (az Emmi, a BM és a Nemzetgazdasági Minisztérium részvételével működő) tárcaközi bizottság bírálja el. Az önkormányzatok csak ezután kapnak visszajelzést arról, hogy az állam átvállalja-e tőlük a működtetést. A bizottság háromféleképpen határozhat: átveszi az önkormányzattól az iskolaépület fenntartásával kapcsolat kiadásokat is, elutasítja a kérelmet, vagy ha úgy ítélik meg az önkormányzat pénzügyi helyzetét, akkor az állam csak részben vállalja át ezeket a kiadásokat, az önkormányzatnak hozzájárulást kell fizetnie a KIK működtetési költségeihez.

Milliárdok hiányoznak

Az iskolák állami fenntartásba vételét tovább nehezíti, hogy ehhez egyelőre nincs meg a költségvetési háttér. A KIK jelentése szerint a szakképző intézmények működésére 24,1 milliárd forint, a 3 ezer fő lakos alatti települések intézményeinek működtetésére 13,4 milliárd forint többletforrás kellene. Erről az intézményfenntartó jelenleg a NGM-mel és az Emmivel tárgyal.

Januártól a tankönyvellátás is az intézményfenntartóhoz kerül, ám a 2013-as költségvetési tervezetben erre nincs támogatás. Az ingyenes tankönyvellátáshoz is 5,7 milliárd forint kellene, míg az uniós projektek önerejére 15 milliárd forint – áll az intézményfenntartó jelentésében.

A területi átalakításhoz a KIK az Oktatási Hivatal segítségét is kéri. Tankerületenként, azaz összesen 198 ember bevonását az átadás-átvétel adminisztratív lebonyolításához, és további szakembereket az átvételi megállapodások ellenjegyzéséhez. A jelentésből az is kiderül, hogy a tankerületek kialakítása, a tankerületi igazgatók elhelyezése sem megy zökkenőmentesen. „Az igazgatói visszajelzésekből kiderül, hogy az újonnan létrejövő tankerületek intézményi elhelyezése 66%-ban biztosítottnak látszik, további 20%-ában pedig megkezdődtek az egyeztetések” – írják, míg öt településen (Ajka, Hajdúszoboszló, Kunszentmiklós, Monor, Vác) az újonnan kinevezett tankerületi igazgatók elhelyezése is problémás. A jelentés szerint a tankerületek napi működéséhez szükséges Nemzeti Távközlési Gerinchálózat is csak a tankerületeknek felajánlott épületek mindösszesen egy ötödében érhető el.

Marekné Pintér Aranka a nyilvánosságra került jelentésről azt mondta, ez csak egy „pillanatfelvétel”, azért készül a kormánynak, hogy folyamatos jelentést adjanak, hol tartanak a tárgyalások, és melyek azok a szegmensek, amiben a KIK átcsoportosításokat szeretne kérni, és „csak akkor lehet megmondani, hogy hiányoznak-e a források, ha végleges lesz a költségvetési törvény” – mondta.

Január 1-től minden tanár munkáltatója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lesz. A tanárok közalkalmazotti jogviszonya megmarad és az igazgatók vezetői megbízatása sem változik a 2012/2013-as tanévben. A kormányzati anyag szerint azonban ha a pedagógus nem felel meg a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek, az csak a tanév végéig szóló határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatható tovább. A pedagógus szakszervezetek javaslata alapján e szabály alól csak a legfeljebb 10 évvel a nyugdíj előtt álló pedagógusok kapnak felmentést.

Az LMP Áderhez fordul

Az LMP arra kéri Áder Jánost, hogy ne írja alá a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételének szabályairól szóló törvényt. Osztolykán Ágnes sajtótájékoztatóján azt mondta, ha az államfő az iskolák államosítása miatt nem fordul az Alkotmánybírósághoz (Ab), akkor az LMP kezdeményezi majd a képviselők összefogását ez ügyben.

Az ellenzéki képviselő szerint a hétfőn elfogadott jogszabály alkotmányosan aggályos, szakmailag átgondolatlan, ráadásul nincs is megfelelő pénzügyi fedezet a végrehajtására. Az LMP minden jogi eszközt bevet annak érdekében, hogy megakadályozza a törvény életbe lépését – jelentette ki.

Osztolykán Ágnes elmondta, hogy első lépésként levélben fordulnak Áder János köztársasági elnökhöz, akitől azt kérik, hogy ne írja alá és ne hirdesse ki a jogszabályt. Az LMP megítélése szerint ugyanis annak előkészítése és tartalma is sérti az alaptörvényt.

Ha az államfő azt mégis az alaptörvénnyel összhangban lévőnek találja, akkor az LMP kezdeményezni fogja, hogy az országgyűlési képviselők együtt forduljanak az Ab-hez. Ehhez 78 aláírásra van szükség – mondta a politikus, aki hozzátette: pártjuk vállalja a beadvány elkészítését. (MTI)