- Belföld
- orbán viktor
- regisztráció
- választási eljárásról szóló törvény
- alkotmánybíróság
- alaptörvény
- átmeneti rendelkezések
- normakontroll
Elbukhat-e a regisztráció az Alkotmánybíróságon?
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor átadta Mr. Oroszországnak a Magyar Érdemrend középkeresztjét
- Navracsics Tibor: Fejlesztésekre van szükség a közlekedési infrastruktúrában
- Egerben is véget vetett életének egy gimnazista lány
- Magyar Péter elment a falig: a tagállami hatáskör határt szab az EP-mandátumnak
- Budapest vezetőjét nem lehet ugráltatni – a legerősebb mondatok Karácsony Gergely interjújából
Orbán Viktor mai bejelentése szerint „nyilvánvalóan lesz” alkotmánybírósági kontrollja a hétfőn elfogadott új választási eljárási törvénynek és ez „jól is van így”. Az alaptörvény az utólagos normakontrollra két olyan lehetőséget nyújt, amire Orbánnak miniszterelnökként vagy pártelnökként formális befolyása van: a kormány, vagy a képviselők egynegyede is kérheti jogszabály utólagos vizsgálatát az alkotmánybíróságtól.
A kormányoldal esélye
A választási eljárási törvény vizsgálatát az ellenzék is kérhetné, de az Ab-beadványhoz szükséges létszám (97) az ellenzéki oldalon csak a Jobbikkal együtt jöhet össze, ami elég valószínűtlen forgatókönyvet jelent.
Az Alkotmánybíróság a kormány vagy a képviselők beadványára rendes (nem soron kívüli) eljárásban vizsgálja a választási eljárási törvényt (és azon belül az előzetes regisztrációt), vagyis a testület szabadon döntheti el, hogy azt mikor tűzi napirendre. Ugyanez a helyzet, ha egyszer az ombudsman kér majd utólagos normakontrollt.
Az időnek azért van jelentősége, mert az Alkotmánybíróság személyi összetétele 2013-ben megváltozik: február 24-én Bihari Mihály, április 2-án Holló András tölti be a 70-et, amivel automatikusan megszűnik a mandátumuk. A helyükre a parlament valószínűleg az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kormánytöbbséghez lojális alkotmánybírókat választ majd, amivel a 15 fős testületben 9-re nő a számuk.
Az alkotmányosság vizsgálata
A törvények utólagos normakontrollja két dologra irányulhat: az alaptörvénnyel és/vagy a nemzetközi szerződésekkel való összhang vizsgálatára. Az Ab kizárólag azt vizsgálhatja, ami a beadványban szerepel, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy pontosan ki és mire kéri a testületet.
Az alkotmánybíráknak az alkotmányosság vizsgálatakor azt kell eldönteniük, hogy az előzetes regisztráció az általános választójog korlátozásának minősül-e. Mivel azonban a regisztráció az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe is bekerült, az Ab-nek egyben arról is határoznia kell, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részének tekinti-e: ha igen, akkor a regisztráció intézménye is az alaptörvény része, és védve van az Ab elől.
Bizonytalan átmenet
Erre nézve az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontja az irányadó, mely szerint a kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket külön eljárásban fogadják el. A kérdés tehát az, hogy megfelel-e az átmenetiség kritériumának az a jogszabály, ami a címe szerint átmeneti, de olyan tartósan alkalmazandó rendelkezést tartalmaz, mint a regisztráció. Júliusban a bírók korai nyugdíjazásának vizsgálatakor az Ab nem foglalkozott azzal, hogy azt a jogalkotó beleírta az átmeneti rendelkezésekbe, de ezúttal ezt már nemigen tehetné meg.
Annál is kevésbé, mert az Index úgy tudja, hogy az alkotmánybírák már elkezdték vizsgálni Szabó Máté alapjogi biztos pontosan az átmeneti rendelkezések jogi státuszáról szóló beadványát, igaz, az ügy egyelőre nem szerepel a kihirdetett napirendben.
A nemzetközi egyezmények vizsgálata
Ha mégis összejönne, egy ellenzéki beadványnak az előzetes regisztrációt a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződések fényében is érdemes lenne megvizsgáltatni az Alkotmánybírósággal. Ugyanez vonatkozik az egyre harciasabb, de szeptemberben távozó ombudsmanra is. A testület ugyanis a nemzetközi jogharmónia vizsgálatakor nem foglalkozik az alaptörvénnyel és az átmeneti rendelkezésekkel.
A szabad választásra az Európai Emberi Jogi Egyezmény (pdf) 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 3., valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 15. cikke vonatkozik – Magyarország mindkét dokumentumot aláírta.
Áder választása
Lehetséges az is, hogy Orbán a köztársasági elnök által kérhető normakontrollra utalt. Az államfőt a miniszterelnök természetesen nem utasíthatja semmire, de informálisan egyeztethet vele.
A köztársasági elnöknek öt napja van eldönteni, hogy a hétfőn elfogadott törvényt aláírja és kihirdeti, megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybíróság elé viszi. Utóbbi esetben az Ab soron kívüli eljárásban, azaz még a jelenlegi összeállításban vizsgálhatná a kérdést.