Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Így védte meg a Fidesz az ügynököket

2012.12.04. 15:25
Hétfőn Schiffer András a Parlamentben szavazásra bocsátotta „Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről” című indítványát, amivel újra megpróbálta volna az ügynökakták kérdését tárgysorozatba venni. Megismétlődött az, ami februárban történt: a kormánypártok az indítványt most is leszavazták. Megnéztük, hogy kinek változott meg a véleménye. Több mint kilenc hónap után az arányok alig változtak.

A Fidesz továbbra is védi a kommunizmus ügynökeit: ugyan a kormány azt ígérte, hogy szembenéz az ügynökmúlttal, a Fidesz-frakció megint leszavazta az erről szóló javaslatot. De a pártban sem mindenki érti, hogy miért. A rendszerváltás óta az Országgyűlés láthatóan képtelen rendezni az ügynökmúltat.

Mi van az ügynökaktákkal?

A fennmaradt iratok 92 százaléka az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárában, 8 százaléka pedig a titkosszolgálatoknál található meg, és csak ez utóbbiak több mint 32 000 minősített, azaz titkosított irattári tételt jelentenek. A levéltárakból hiányzó iratok egy részét megsemmisítették vagy ellopták, más részét a titkosszolgálat tartotta vissza. Az egykori ügynökök túlnyomó többségének kilétére sem derült fény, pedig a mágnesszalagokat, amiken az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő személyek neve szerepel, több mint két éve átmásolták, így azok rendelkezésre állnának.

A Parlamentben legutóbb februárban szavaztak az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról. Schiffer javaslatát akkor is a kormánypártok ellenezték, mindegyik ellenzéki párt támogatta. Lázár János viszont megígérte, hogy májusra feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami majd megoldást talál a kérdésre, ősszel pedig Pintér Sándor mondta azt, hogy reményeik szerint még az idén befejezhetik a munkát.

Schiffer András, az LMP-frakció vezetője most újra benyújtotta a javaslatát (pdf), aminek az lett volna a lényege, hogy bárki nyíltan hozzájuthasson az ügynökaktákhoz. „Egyetlen kiegészítés van a tavaszihoz képest, hogy büntetőjogi szankciót is szeretnénk telepíteni amellé, hogyha valakik illetéktelenül kiemeltek iratokat, megmanipulálták” – mondta Schiffer.

A szavazás előtt Zsiga Marcell fideszes képviselő arról beszélt, hogy inkább azt kéne felderíteni, hogy a volt kommunista vezetők hogyan taszították a mélybe az országot. Ertsey Katalin elmondta, hogy a térségben Magyarország az utolsó ország, ahol nem rendezték az ügynökakták kérdését. Schiffer András végül arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy legalább a tárgysorozatba vételt szavazzák meg, mert a törvényjavaslat úgyis olyan formában kerül elfogadásra, ahogy azt ők akarják.

A februári szavazás

Februárban a 386 képviselő közül 320-an szavaztak: ebből 120-an igennel (37,5%), 172-en nemmel (53,8%), 28-an pedig tartózkodtak (8,7%). A szavazástól akkor 66-an maradtak távol, ebből 10 fő igazoltan. Az összes képviselő februári javaslatra leadott szavazatát itt nézheti meg.

 

A javaslatot akkor a 226 fideszes képviselőből 154 szavazta le (például Budai Gyula, Cser-Palkovics András, Hende Csaba, Kocsis Máté, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Orbán Viktor, Papcsák Ferenc, Pokorni Zoltán, Répássy Róbert, Rogán Antal és Szijjártó Péter). A KDNP-ből 17-en, köztük Rétvári Bence, Semjén Zsolt és Stágel Bence szavaztak nemmel. Az MSZP, az LMP és a Jobbik soraiban és a független képviselők közül senki sem szavazta le a javaslatot, egyedül a Jobbikból 2010-ben kizárt Pősze Lajos.

Bár ott volt, nem szavazott februárban a fideszes Lázár János, Navracsics Tibor és Varga Mihály, a KDNP-s Harrach Péter, illetve az MSZP-s Mesterházy Attila és Nyakó István sem. Az '56-os elítélt, Wittner Mária tartózkodott, az Indexnek akkor azt mondta, hogy szerinte nem az ügynököket, hanem a tartótiszteket kellene megnevezni.

A hétfői szavazás

A 386 képviselő közül most kevesebben, 259-en szavaztak: ebből 90-en igennel (34,7%), 146-an nemmel (56,4%), és 23-an tartózkodtak (8,9%). A szavazástól most 127-en maradtak távol, ebből 17 fő igazoltan. Az igenek és nemek aránya nagyjából nem változott. Az összes képviselő leadott szavazatát itt nézheti meg.

 

A javaslatot a 226 fideszes képviselőből 124 szavazta le (többek között Cser-Palkovics András, Fónagy János, Hende Csaba, Kocsis Máté, Kövér László, Répássy Róbert, Rogán Antal és Wittner Mária), de például Papcsák Ferenc ezúttal nem helyett igennel szavazott, Ángyán József pedig tartózkodás helyett szavazott igennel. A KDNP-ből most többen, 22-en szavaztak nemmel, köztük Hoffmann Rózsa – aki februárban még igennel szavazott – és Rétvári Bence, de Stágel Bence ezúttal már igennel szavazott.

Bár ott volt, ezúttal nem szavazott többek között a fideszes Budai Gyula, Gulyás Gergely (aki februárban még igennel szavazott), Kubatov Gábor, L. Simon László, Lezsák Sándor, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz, a KDNP-s Pálffy István, az LMP-s Scheiring Gábor, a jobbikos Hegedűs Lórántné, illetve az MSZP-s Tóbiás József sem.

Aki jelen volt az MSZP-ből, az LMP-ből és a Jobbikból, az mind igennel szavazott, bár ez az MSZP esetében csak a frakció felét jelentette. A 16 független képviselő közül – így a teljes Demokratikus Koalícióból is – egyedül Vitányi Iván szavazott, ő tartózkodott. A Fideszből februárban 19-en szavaztak a frakció ellen, most pedig majdnem ugyanennyien, 15-en szavaztak igennel, de az igennel szavazók szinte teljesen lecserélődtek. (Dőlt betűkkel szerepel a mindkétszer igennel szavazók neve.)

A februári igennel szavazó fideszesek: Balog Zoltán, Bencsik János, Braun Márton, Dorkota Lajos, Földesi Gyula, Gulyás Gergely, Hanó Miklós, Horváth László, L. Simon László, Molnár Ágnes, Nagy István, Dr. Nagy István, Pesti Imre, Rácz Róbert, Szólláth Tibor Zoltán, Tóth Gábor, Tóth József, Ughy Attila, Wintermantel Zsolt.

A hétfőn igennel szavazó fideszesek: Ángyán József, Bencsik János, Boldog István, Braun Márton, Font Sándor, Koszorús László, Kovács Ernő, Kulcsár József Ferenc, Papcsák Ferenc, Riz Levente, Simonka György, Szólláth Tibor Zoltán, Szűcs Lajos, Tóth József, Turi-Kovács Béla.

A KDNP-ből februárban Hoffmann Rózsa, Lanczendorfer Erzsébet, Pálffy István, Seszták Miklós és Varga László szavazott igennel, most pedig Varga Lászlón kívül csak Hargitai János, Michl József és Stágel Bence szavazott a frakció ellen.