Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Matyó diadal Párizsban

2012.12.05. 20:19
Többé már nem a mohácsi busójárás az egyetlen dolog, amellyel Magyarország képviselteti magát az emberiség szellemi kulturális örökségét számon tartó, több mint kétszáz elemet felsoroló UNESCO-listán. Nem hiába sorakozott fel még a Matyó Nagymama Klub is az új magyar jelölt mellett, Párizsban szerdán úgy döntöttek, hogy a matyó örökségnek is helye van a listán. Most már erősebb a magyar jelenlét, mint mondjuk a szlovák, de a horvátoktól még messze vagyunk.

Szerdától hivatalosan is az emberiség kulturális örökségének része a matyó népművészet: a hímzés, a viselet, a folklór. Az UNESCO-nak a szellemi, azaz a nem kézzel fogható kulturális örökséggel foglalkozó kormányközi bizottsága szerda délután döntött Párizsban: felvette a matyót a reprezentatív listára.

Az UNESCO közgyűlése 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt. Magyarország 2006-ban csatlakozott hozzá. Ennek az egyezménynek a keretében készültek el 2008-2009-ben, és bővülnek azóta évről évre a szellemi kulturális örökség különféle listái.

Három ilyen lista létezik. Mindegyikre évente egyszer szoktak új elemek kerülni, amikör összeül a kormányközi bizottság. Az egyik a jó gyakorlatok listája, ide olyan programok, projektek, tevékenységek kerülnek fel, amelyek segítik a szellemi kulturális örökség megőrzését. Most épp 10 ilyen jó gyakorlatot tartanak számon (számuk most, a párizsi ülésen ugrott 8-ról 10-re). A 10 jó gyakorlat egyike a magyar táncház módszer, amelyet tavaly vettek fel a listára.

Mi a szellemi kulturális örökség?

Az UNESCO-egyezményben ez a definíció szerepel:  „ olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség – amelyet a közösségek, csoportok a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek – az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és emberi kreativitás tiszteletét. Jelen Egyezmény alkalmazásában csak az érvényben lévő nemzetközi emberi jogi okmányokkal, valamint a közösségek, csoportok és egyének közötti kölcsönös tisztelet és a fenntartható fejlődés követelményével összhangban álló szellemi kulturális örökséget kell figyelembe venni".

A második listán azokat a szellemi kulturális örökségeket gyűjtik, amelyek veszélyben vannak, amelyek sürgős védelmet igényelnek. Ezen most 31 dolog van, magyar egy sincs köztük. Erre a listára sorolták például a horvátországi ojkanje éneklést vagy a kínai mozgatható fa nyomóelemes könyvnyomtatást.

A harmadik lista a leghosszabb, és erről is beszélnek a legtöbbet: ez az emberiség szellemi kulturális örökségének a reprezentatív listája. 2008-ban 90 elemmel indult, 2009-ben 76, 2010-ben 47, 2011-ben 19 új elem jutott fel rá. Mielőtt hétfőn Párizsban belevágott volna a kormányközi bizottság az idei ülésébe, összesen 232 elem szerepelt rajta a világ 86 különböző országából.

Magyarország eddig csak egyetlen dologgal, a mohácsi busójárással szerepelt a reprezentatív listán. Még 2009-ben került fel. Ezzel mostanáig pont úgy álltunk, mint a szlovákok, akiket egyedül a fujara nevű furulyaszerű hangszer muzsikája képvisel a listán. Egy másik szomszédos országnak, Romániának két dolgot sikerült felvetetnie: 2008-ban a căluş (lovacska, csikó) rítust, 2009-ben pedig a doina énekhagyományt.

Vannak olyan országok, amelyek neve alatt tízszer, hússzor ennyi elem szerepel az emberiség szellemi örökségének reprezentatív listáján. Ott van például az abszolút csúcstartó, Kína 29 dologgal a sárkányhajó fesztiváltól kezdve a tibeti operán át a kalligráfiáig. Nem marad le sokkal Kína mögött a szerdától már 21 listaelemmel büszkélkedő Japán, de Európában is van a listán igencsak látványosan szereplő ország. A franciáknak például 11 (tegnap még csak 10) elemük van a listán, még az ünnepi lakomázásukat is sikerült felvetetniük, Horvátországnak pedig épp most jött össze, hogy az eddigi 11 (például csipkekészítés, Szent Balázs ünnepe, észak-horvát mézeskalácsosság) mellé egy 12. elemet, a dalmáciai klapa-éneklést is felvegyék a listára.  

Hogy egy országot hányféle örökség képvisel a reprezentatív listán, úgy tűnik, nagyrészt azon is múlik, hogy az adott ország mennyire aktívan próbálkozik jelölésekkel. Ezt valószínűsíti az is, hogy a kulturális szegénységgel nem vádolható Görögország például önállóan egyáltalán nincs is rajta a reprezentatív listán, a neve egyedül a spanyolokkal, olaszokkal, marokkóiakkal közösen jelölt mediterrán étrend mellett szerepel.

Persze a lelkesedés is kevés önmagában. Ha egy ország elárasztja az UNESCO-t jelölésekkel, az még nem garancia semmire, mert az évente összeülő kormányközi bizottság távolról sem minden jelöltre adja áldását. 2011-ben, amikor novemberben Balin ült össze a kormányközi bizottság, több mint 40 jelölt volt, de csak 19 ütötte meg a mércét. Az elutasítás magyarázata szinte mindig az, hogy a bizottság nem kapott elég információt, ezért nem tudja eldönteni, megfelel-e a jelölt a listára kerülés valamennyi kritériumának. A bizottság ilyenkor mindig javasolja azt is, hogy az ország pótolja a hiányosságokat, és próbálkozzon később újra a jelöléssel. Így járt például a Koreai Köztársaság, amikor tavaly az 1392 és 1910 uralkodó Chosun dinasztia királyi konyháját szerette volna feljuttatni a listára. Ők egyébként idén ugyanezzel nem próbálkoztak újra.

Az idei ülés még nem ért véget, az UNESCO honlapján a lista szerda kora este még folyamatosan változik. Az mindenesetre valószínű, hogy a rostán az idei jelölteknek is kihullik nagyjából a fele. A szervezet honlapján nyilvánosságra hozták korábban a döntések előzetes tervezetét, és eszerint a dokumentum szerint a 36 jelölésből 18 örökségi elem jóváhagyását lehet várni. A már biztosan felvett elemek közt van például a kolumbiai Assziszi Szent Ferenc fesztivál, az ecuadori panamakalap-szövés, a cremonai hegedűkészítés. Azt még nem tudni, mi lesz a táncoló ördögökkel a venezuelai Corpus Christi ünnepről. Az előzetes dokumentum szerint valószínű, hogy idén nem sikerül feljutnia a listára a marokkói Sefrou cseresznyefesztiváljának, egy szaúd-arábiai táncos-dobolós költészeti hagyományt pedig kategorikusan el akartak utasítani.

Még izgulhatunk a solymászatért

Nem a matyó volt az egyetlen jelölt, amelyben a magyarok érdekeltek voltak. A solymászat önmagában lenne nem újdonság a listán, mert 11 ország közös kezdeményezésére már 2010-ben felkerült, de most Magyarország és Ausztria is csatlakozni akart a tizenegyekhez. Erre is igent mondott a bizottság. Az előkészítő dokumentum alapján sikeres lehet a jelölés, de a végleges döntés még nem látszik az UNESCO-honlapon.

Akik megmondják, mi számít

A döntéseket hozó kormányközi bizottságnak egyébként 24 tagja van. Magyarország is benne volt korábban, miután csatlakoztunk az UNESCO-egyezményhez, és a tervek szerint a 2014-2018-as időszakban ismét benne lesz, de most nincs ott a 24-ek között. Idén olyan országok képviselői kerültek a döntéshozók közé, mint például Grenada, Belgium, Görögország, Brazília, Madagaszkár vagy Nigéria.

Formálisan a kultúráért felelős minisztérium mondja ki a végső szót abban a kérdésben, hogy Magyarország mit jelöl az UNESCO-listára. A jelölés viszont messze nem egyedül a minisztérium ügye. Az ENSZ-szervezet részéről elvárás is, hogy szélesebb összefogás legyen a jelölés mögött. A matyó mögött felsorakozott a Matyó Népművészeti Egyesület, a Borsóka Hímzőkör, a Matyó Nagymama Klub Egyesület, a Matyó Néptáncegyüttes, Kovács Szabol bútorfestő, népi iparművész, a Matyó Múzeum, Mezőkövesd városa, az ottani iskola. Az UNESCO-nak benyújtott magyar dokumentáció része volt egy pár támogató sor mindegyikőjüktől. A Matyó Nagymama Klub Egyesület például ezt írta: „A Matyó Nagymama Klub azzal a céllal jött létre, hogy őseink örökségét, a matyó kultúrát éltessük, unokáinknak továbbadjuk. Klubtalálkozóinkon rendszeresen foglalkozunk a matyó hímzéssel. Nagy örömünkre szolgál, hogy a nemzetközi figyelem is azt az igyekezetünket fogja szolgálni, hogy unokáink unokái is megismerhessék őseik örökségét, a matyó népművészetet.”

Hogy egy hagyományt jelölni lehessen az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára, ahhoz először fel kell kerülnie az adott rország saját, nemzeti listájára. Magyarország nemzeti listájára bárki jelölhet, az elbírálás a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságának a dolga, a végső szó pedig itt is a miniszteré. Ebbe a bizottságba több mint húsz intézmény delegál tagokat, köztük minisztériumok, egyetemi néprajzi tanszékek, az MTA különféle intézetei.

A nemzeti listán most 14 dolog szerepel, a matyón, a solymászaton és a busójáráson kívül például a halasi csipkevarrás, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya és a Kassai-féle lovasíjász módszer (a teljes listát itt nézheti meg.)

Hogy mi alapján dőlt el, hogy a nemzeti listáról épp a matyót jelölte Magyarország a nemzetközi listára, azt nem tudjuk. Magyarul elvben a szellemiorokseg.hu honlapon lehet olvasni a témáról, de a honlap nem igazán naprakész, az UNESCO-listákat például már a 2011-ben felvett új elemekkel sem frissítették itt. A szempontokról és és még számos más háttérkérdésről szerettük volna megkérdezni az UNESCO egyezmény magyarországi szakmai koordinálásáért felelős intézményt, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságát. A héten elküldtük a kérdéseinket, de nem kaptunk rájuk érdemi választ, csupán visszajelzést az emberierőforrás-minisztérium részéről, hogy a párizsi döntés után, pénteken sajtótájékoztatón tartanak majd a miniszter részvételével, és ott fogják informálni a sajtó képviselőit.

A matyót már nem kell bemutatni

Az UNESCO-listára felkerülés kézzelfogható gyakorlati hasznot, például azonnal anyagi támogatást nem jelent, inkább presztízskérdésről van szó. A matyó eddig is ismert volt Magyarországon kívül is. A Magyar Turizmus Zrt. már 2008-ben matyó mintás plakátokkal csábítgatta a külföldi turistákat, az utóbbi években pedig látványosan felfutott a matyó ismertsége és népszerűsége, a kalocsaival együtt. Tavaly decemberben például a magyar Csonka Gergő kalocsai és matyó motívumokkal díszített pályaműve nyerte meg azt a kesztyűtervező versenyt, amelyet a Real Madrid kapusa, Iker Casillas hirdetett meg a Facebookon. Remek pályaművek születtek akkor is, amikor az Index olvasóit kértük meg arra, hogy hímezzék át a világot.