A rektori konferencia elutasítja a keretszámokat

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szerint a magyar felsőoktatásról egyeztetés nélkül hozott intézkedések a fiatalok és az intézmények számára már a közeljövőt is kiszámíthatatlanná teszik, és az elsősorban fiskális szempontoknak alárendelt elképzelések a korábban közösen elfogadott alapelvekkel is ellentétesek. Nem szolgálják a felsőoktatás minőségi javítását, a munkaerőpiac által preferált szakterületek támogatását – közölték a szervezet honlapján.

A kormány szerdai kormányülésen fogadta el a 2013-as felsőoktatási keretszámokról szóló javaslatot. Bár a részletes számokat még mindig nem közölték, de csütörtökön kiderült: a kormány a sajtóban korábban már kiszivárgott koncepció mellett döntött.

Eszerint alapképzésben mindössze 10 ezer diák tanulmányait finanszírozza jövőre az állam teljes mértékben, 40 ezer leendő hallgató csak részösztöndíjat kap. Nekik csak a képzési költség felét fizeti az állam, az összeg másik felét vagy a hallgatónak kell megfizetnie, vagy ehhez diákhitelt vehet fel. (A részletes számokról a következő két-három napban még tárcaközi egyeztetéseket folytatnak.)

Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatóján azt mondta, az elfogadott felsőoktatási koncepcióval a kormánynak az a célja, hogy növelje a felsőoktatásba bejutók számát, valamint minél nagyobb arányban növelje a felsőoktatási képzést el is végzők arányát.

A legjobban fognak elmenni

Az MRK úgy látja, a döntések a családok anyagi teherbíró képességét figyelmen kívül hagyják, ezért szociális igazságtalansághoz és társadalmi szegregációhoz vezetnek. Az idei tapasztalatok szerint az adósságteherrel fenyegető Diákhitel2 nem tölti be a felsőoktatásban neki szánt szerepet.
A lehetséges következményekről szólva kitértek arra, hogy a továbbtanulni vágyó fiatalok közül éppen a legtehetségesebbeket késztetik az ország elhagyására.

A forráskivonás a felsőoktatásból a nemzetközi trendekkel ellentétes, nem felel meg a fejlett országok gyakorlatának, és a magyar felsőoktatás leszakadásához vezet. Felsőfokú tanulmányok folytatására alkalmas fiatalok tömegei számára válik elérhetetlenné a diploma megszerzése, ez nagymértékben veszélyezteti az értelmiség utánpótlását – teszik hozzá.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint a kormány döntése a tandíjas oktatás bevezetését jelenti, ezért népszavazást kezdeményeznének. Jövő héttől egyetemi megmozdulások kezdődnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!