Az MMA-tagok elhatárolódhatnak Fekete Györgytől

2012.12.06. 14:08 Módosítva: 2012.12.06. 15:07
Ötven évet visszamentünk az időben, mondta az egyik akadémiatag a saját vezetőjéről a Hetek szerint.

Hamarosan nyilatkozatban határolódik el Fekete Györgytől művészeti akadémiájának néhány tagja, tudta meg a Hetek. Az atv.hu által idézett írás szerint négy művész fogalmazza meg aggályait a közelmúltban megosztó nyilatkozatokat tevő elnökkel szemben.

A Hetek pénteken megjelenő cikkének egyik megszólalója azt mondta, nem tudja értelmezni a „nemzeti elkötelezettséget” mint a tagság feltételét, hiszen ezt nem lehet mérni. „Az egész olyan, mintha visszamentünk volna az időben 50 évet” – fogalmazott az MMA-tag, megjegyezve, hogy az „önjáróvá” vált elnök semmit sem egyeztetett a tagsággal, ők is a sajtóból értesültek mindenről. Egy másik akadémiai művész azzal magyarázta az elnök vehemenciáját, hogy most végre elérte azt, amire mindig is vágyott: ő lehetett a piedesztálra emelt Magyar Művészeti Akadémia feje.

A Magyar Művészeti Akadémia a lapnak – névtelenséget kérve – nyilatkozó tagjai utaltak arra, hogy az elnök a szocializmusban nem volt háttérbe szorított művész, hiszen rendszeresen kapott állami támogatásokat. Hivatalos életrajza is szokatlan ugrásokkal van tele a lap szerint. Fekete György 1956-ban nemzetőr parancsnok volt, 1957-ben pedig vizsgálati fogságba került. De még ugyanebben az esztendőben végezhetett az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán és azonmód az Általános Épülettervező Vállalat irányító tervezőjévé tették.

Egy 1981-ben, a Művészet folyóiratnak adott interjújában úgy emlékezett vissza, hogy többek között megbízták a pécsi orvostudományi egyetem és klinikák, a szolnoki pártház, sőt a rajkai határállomás enteriőr tervezésével is. „A '60-as évek elején már azok között voltam, akik magyar kiállítási pavilonok tervezésével külföldre juthattam” – büszkélkedett az interjúban, amiből kiderült, volt olyan időszak, amikor évente 4-5 külföldi kiállítást is építhetett.

A református egyház is elhatárolódik

„A Magyarországi Református Egyház értékként tekint az egyház és az állam alkotmányban rögzített szétválasztására.” – jelezte elhatárolódását Fekete György lapunknak adott interjújától a református egyház. Fekete interjúnkban ugyanis református presbiter elkötelezettségével magyarázta, hogy nem tűr meg egyházat sértő műveket állami finanszírozású intézményekben, és nem törődik az állam és az egyház elválasztásának demokratikus követelményével.

Tarr Zoltán zsinati tanácsos, az MRE szóvivője Indexnek küldött levelében azt írja: „Az MMA elnöke az Indexnek adott nyilatkozatában megbecsült reformátusként, de nem a Magyarországi Református Egyház képviselőjeként nyilvánult meg a kultúrpolitika, illetve az MMA kezelésébe kerülő Műcsarnok vonatkozásában. Egyházunk nem egyeztetett Fekete Györggyel művészeti kérdésekben és véleményünket nem kérte ki.”

A Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György megbecsült tagja református egyházunknak. Nemcsak aktív gyülekezeti tagként, presbiterként vesz részt közösségünk életében, tanult hivatását is a reformátusság szolgálatába állítva, számos templomunk építészeti
munkáját támogatta. Hitvalló reformátusként magától értetődő a számunkra, így Fekete György számára is, hogy hitünk, látásunk a közösségünkből kilépve, közéleti tetteinknek és megnyilatkozásainknak is mindig az alapja marad. Ezt erősíti az a véleménypluralizmus is,
amely református közösségünket jellemzi.