Elza
-4 °C
4 °C

Diszkriminálják a gyöngyöspatai roma diákokat

2012.12.06. 10:24

Az Egri Törvényszék mai ítéletében kimondta, hogy a származásuk miatt jogellenesen különítik el a roma gyerekeket a község általános iskolájában. A kisebbségi diákok a többieknél alacsonyabb színvonalú oktatásban részesültek, ami hátrányos megkülönböztetést jelent, és sérti az egyenlő bánásmódról szóló törvényt. A jogsértő gyakorlatot a következő tanév kezdetéig fel kell számolni.

Hazudott-e a Hír Tv?

A Fővárosi Törvényszéken ma lesz az első tárgyalása a Hír Tv a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ellen jó hírnév megsértése miatt indított perének. A TASZ
február 28-án tette közzé filmjét és blogposztját, beszámolva arról, hogy a csatorna a szegregációval vádolt gyöngyöspatai általános iskola mindennapjairól szóló műsoraiban szerintük a tényeket elferdítve tájékoztatta a nézőit. A TASZ szerint a Hír Tv szelektált az információk és a riportalanyok közt, és azokat, akik más véleményen voltak, köztük a TASZ-t is, hazugnak nevezte. A TASZ válasza az említett film és blogbejegyzés volt, amiért viszont a csatorna pert indított.

Mivel az iskola fenntartását 2013. január 1-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma veszi át, a roma és nem roma gyerekek együtt nevelését már a tárcának és az ügyben már vizsgálódó Heves Megyei Kormányhivatalnak kell  megvalósítania. Dr. Farkas Lilla, a CFCF ügyvédje nagy sikernek nevezte a mai ítéletet. „Komoly döntés született, amely végre igazat adott a helyi romáknak a szegregátorokkal szemben. Ez megnyitott az utat a minőségibb oktatásuk felé. Kérdés, hogy az iskola fenntartását januártól átvevő EMMI tud-e hatni az iskolában folyó pedagógiai munkára.”

A pert a gyöngyöspatai önkormányzat és az iskola ellen az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) indította 2011 októberében, mert 2004 óta külön osztályokba sorolva, külön emeleten tanulnak a cigány és a nem cigány gyerekek. Emellett külön ebédeltetik őket, és külön ünnepelnek az iskolai ünnepségeken is.

A cigányok a kereset szerint gyengébb színvonalú oktatásban részesülnek, és az is diszkriminatív, hogy napközibe csak az járhat, akinek mindkét szülője dolgozik. A CFCF úgy véli, az iskolában a sajátos nevelési igényű gyerekek jogai is sérülnek.

Az alperes önkormányzat a per során arra hivatkozott, hogy senkit nem kötelezhetnek arra, hogy nyilatkozzon az etnikai hovatartozásáról, ezért amíg ez nem történik meg, jogilag egyetlen gyerek sem tekinthető cigánynak, így pedig diszkriminációról sem lehet beszélni. Az önkormányzathoz a helyi kisebbségi önkormányzat csak egy konkrét megkereséssel fordult az ügyben, annak eleget is tettek. A gyerekeket a beiratkozás sorrendjében, azaz objektív alapon sorolják osztályokba.

A felperes alapítvány ügyvédje az utolsó tárgyaláson perbeszédében ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy ha egy polgármesterjelöltnek a cigánybűnözés szlogenjével kampányolva sikerül időközi választást nyernie, utóbb nem hivatkozhat arra, hogy nem tudja, ki cigány és ki nem. Az önkormányzat jogi képviselője azzal is érvelt, hogy mivel az idei tanévben csak egy osztály indult, fogalmilag kizárt a diszkrimináció. A CFCF ezért azt kérte, hogy a bíróság a korábbi évfolyamok tekintetében állapítsa meg a jogsértést.

Az alapítvány a jogsértő helyzet megszüntetését és konkrét határidőkhöz kötött deszegregációs intézkedések életbe léptetését, míg az önkormányzat a kereset elutasítását kérte a bíróságtól.

A Heves megyei falu az elmúlt években lett országosan ismert a romák és a többség között kiéleződött viszony, valamint a Jobbik helyi szervezete által a faluba hívott gárdisták járőrözése és a kapcsolódó demonstrációk miatt. 2011 júliusában időközi polgármester-választást tartottak, amit a jobbikos Juhász Oszkár nyert meg.