Tekla
9 °C
20 °C

Semjén plagizált

2012.12.07. 11:46 Módosítva: 2012-12-07 11:47:08
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes súlyos tudományetikai vétséget követett el 1992-es szociológiai szakdolgozatával, állapította meg az ELTE-n felállított bizottság. A vizsgálat arra jutott, hogy jelentős a szövegazonos egyezés Semjén diplomamunkája és konzulense két írása között. Eljárást viszont utólag már nem tud indítani az egyetem, a megállapításoknak az intézmény részéről nem lesz következménye. A dékán ugyanakkor úgy fogalmazott: "az erkölcsi vétkek nem avulnak el". Semjén közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet.

Az ELTE által felállított bizottság megállapította, hogy "nagyon jelentős szövegegyezés" van Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 1992-es szociológiai szakdolgozata és konzulense, Molnár Attila írásai között, jelentette be péntek délelőtti sajtótájékoztatóján, Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja. A bizottság Tausz szerint azt mondta ki, hogy Semjén súlyos tudományetikai vétséget követett el, de nincs eljárásrend arra, hogy ennek az egyetem részéről következménye legyen.

Az 1992-es tanulmányi és vizsgaszabályzatban nem volt részletes útmutatás ilyen helyzetek kezelésére. Tausz azt mondta, hogy jogkövető állampolgárként nem tudnak egy ma érvényes szabályozást visszamenőlegesen alkalmazni. "Sem az akkori, sem a most hatályos jogszabályok nem adnak eligazítást arra az esetre sem, ha az oklevél kiadását követően derül fény arra, hogy az oklevél kiadásának esetleges feltételei nem állnak fent", állt a nyilatkozatában. A dékán hangsúlyozta, hogy az egyetem se nem bíróság, se nem nyomozó hatóság, ugyanakkor úgy fogalmazott: "az erkölcsi vétkek nem avulnak el".

Semjén Zsolt 1991-ben védte meg teológiai témájú doktori disszertációját a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, az ELTE szociológiai tanszékén pedig 1992-ben készítette szakdolgozatát. A két írás között a plágiumgyanút felvető hvg.hu  szerint   jelentős az átfedés, azonban a  Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a  cikkeket. Semjén november 19-én közzétette 1990-ben kelt doktori dolgozatát és az átminősítéséről szóló hivatalos okiratot, valamint a szociológia szakdolgozatát is a kormányzati portálon.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem későbbi állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé. Az ELTE szociológiai tanszékének vezetőjének is az volt az első reakciója, hogy indokolatlannak tartja bármilyen vizsgálat lefolytatását Semjén Zsolt szakdolgozatának ügyében. Egy héttel később, november 29-én Tausz Katalin mégis bejelentette, hogy háromtagú bizottság vizsgálja Semjén Zsolt szakdolgozatát.

A változás oka az volt, hogy az egy hét alatt a hvg.hu megírta azt is: a szociológiai szakdolgozat javított, második kiadása jelentős átfedést mutat Semjén témavezető tanárának, Molnár Attilának két, egy 1992-es és egy 1993-as tanulmányával. A döntést Tausz akkor azzal indokolta, hogy a sajtóban felmerült vádak az intézmény oktatóinak szakmai hitelességét is érintik.

A hvg.hu emlékeztet rá, hogy Molnár Attila még a vizsgálat bejelentésének napján azt állította, hogy az 1993-ban megjelent tanulmány saját szellemi terméke, illetve hogy az egyetemi életben megszokott módon számtalan közös kutatást folytatott hallgatóival, ebben az esetben is. Társszerzőként azonban nem tüntette fel a tanulmánya Semjén Zsoltot, erre pedig nem adott magyarázatot.

A bizottság magas tudományos fokozattal rendelkező oktatókból állt. A bizottság kizárólag azzal foglalkozott, hogy Semjén szakdolgozata mutat-e szövegazonosságot Molnár Attila Károly írásaival. A pénteki sajtótájékoztatón a dékán azt mondta: Molnár Attila felelősségét szerinte nincs miért felvetni, a vizsgálat megállapításainkat őt érintő következménye sem lesz az intézményen belül. Molnár korábban a nyilvánosság számára tett írásbeli nyilatkozatában kijelentette, hogy soha semmilyen szöveget nem plagizált  más szerzőktől, így korábbi hallgatóitól sem.

Semjén lezártnak tekinti az ügyet

A dékán közlése szerint az eset megítélése a tudományos közélet, az egyetemi közösség, valamint az érintett személyek komptenciája.

Semjént kerestük telefonon, de nem értük el, mert külföldön tartózkodik. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, Havasi Bertalan viszont a nevében azt közölte, hogy Semjén Zsolt tudomásul veszi az ELTE bizottságának hivatalos állásfoglalását, amelynek alapján semmilyen intézkedés nem indul szakdolgozata ügyében. A politikus"véglegesen és hivatalosan is lezártnak tekinti a témát", tette hozzá.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az Index kérdésére kifejtette: szerinte az egyetem megállapításainak párton belül nem lesz különösebb visszhangja, tekintve, hogy egy később megjelent munkáról van benne szó, így ez morális kérdést sem vet fel. Szerinte azért is súlytalan az ügy, mert nincsen jogi követkeménye.

Schmitt-ügy: a tagadástól a lemondásig

A Schmitt Pál lemondásához vezető plágiumügy 2012. január 11-én robbant ki, amikor a hvg.hu megírta, hogy a köztársasági elnök 1992-es, summa cum laude minősítésű olimpiatörténeti témájú kisdoktori dolgozatában 215 oldalból mintegy 180 szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítás és átvétel egy bolgár sporttörténész, Nikolaj Georgiev évekkel korábbi tanulmányából.

Egy héttel később az Index megírta, hogy a Schmitt-dolgozat egy német sportszociológus, Klaus Heinemann korábbi munkájából isszó szerint tartalmaz 17 oldalt. Március 6-án újabb oldalakról derült ki, hogy máshonnan másolták őket, a táblázatokkal és diagramokkal együtt 225 oldalas doktori disszertációból így 213 oldalról sikerült megállapítani, hogy korábban megjelent művekből származnak.

A SOTE tényfeltáró bizottsága március 27-én megerősítette, hogy a dolgozat nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul. Az egyetem szenátusa a doktori tanács javaslatára március 29-én megfosztotta megfosztotta Schmitt Pált a doktori címétől. Schmitt mindvégig tagadta, hogy etikátlanul járt volna el, szerinte nem sértette meg az akkor érvényes doktori szabályzatot. Az egyetem döntésekor külföldön volt, és azt nyilatkozta, hogy nem mond le a köztársasági elnöki posztról. Hazaérésekor, március 30-án emlékezetes interjúban próbálta cáfolni, hogy plagizált volna. Április 2-án azonban az Országgyűlésben mégis bejelentette a lemondását, mondván a személye megosztóvá vált.

Schmitt és Semjén ügye között az a lényeges különbség, hogy Schmitt esetében a doktoriját elvevő szenátus megalapozottnak látta, hogy a szövegazonos, hivatkozás nélküli fordítás sértette az akkor érvényes doktori szabályzatot. Semjén esetében viszont a rá vonatkozó, vagyis 1992-ben érvényes tanulmányi szabályzat nem rendelkezett arról, hogy mi a teendő, ha egy szakdolgozatról utólag derül ki, hogy nem felel meg a követelményeknek. Az egyetem szerint amennyiben egy szakdolgozatban idézési, szakirodalom-felhasználási problémák merültek fel, annak kizárólag a konzulensi munka és az értékelés körében lehettek volna érdemjeggyel kifejezett következményei. Ezért nincs most mód őt a végzettségétől megfosztani.