Koronavírus adatok

2022. jan. 28.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Adél
-3 °C
5 °C

Keddre meglesz a jövő évi költségvetés

2012.12.09. 23:45
Sosem látott rendben ülésezik hétfőn és kedden a parlament. Az első napot a jövő évi költségvetés négy órásra tervezett záróvitája utalja, a büdzséről csak kedden döntenek. És még mennyi minden másról is, például az új Btk. átmeneti szabályairól is. Ennek technikai jellegű szabályozásnak kéne lennie, ehhez képest bővíti a rendőrség és az ügyészség titkos adatgyűjtési lehetőségeit.

Újabb területet hódított meg magának az unorthodoxia, a kormánypártok ezúttal a parlament napirendjét kavarták meg úgy, hogy még a tapasztalt tudósító is csak kapkodja a fejét. Az a legkevesebb, hogy hétfőn a szokásosnál egy órával korábban, már délben elkezdődik az ülés, de a napirend előtti felszólalások után öt határozathozatallal kezdenek, ezután következnek csak az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések.

Az unorthodoxia ezután is folytatódik. A határozathozatalok legelején tarthatják a jövő évi költségvetés záróvitáját, ami akár négy órán át is tarthat. Magáról a költségvetésről magáról már csak kedden szavaznak.

A költségvetés záróvitája után is már csak vitákat terveznek hétfőre, az interpellációk elõtt megtartott öt határozathozatalt leszámítva az összes szavazás keddre tolódik. De nézzük, miről is lesz szó.

Hétfőn csak kisebb jelentőségű ügyekben döntenek a képviselõk, például arról, hogy népi kezdeményezésre megvitassák-e a szigetközi Öreg-Duna és a győri Mosoni-Duna vízgazdálkodási megoldásait. Dönthetnek a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházi elismerésérõl és a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról is. Elfogadhatják továbbá az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló jelentést. Egy törvényt is módosítanak, a Népstadion telkén épülő új nemzeti stadiont kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítenék, így a kisajátítási törvény két héttel ezelőtti módosítása alapján minden további nélkül kisajátíthatnák az építési területet.

Ezután következhetnek majd az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések. Orbán Viktor az elsõ decemberi ülésen már felelt a hozzá intézett azonnali kérdésekre, ezért minden bizonnyal a héten nem fog ilyenekre válaszolni.

A hétfői program legjelentõsebb pontja a jövő évi költségvetés záróvitája, amire négy órát szánnak. Utána még megvitatják Balatonvilágos megyeváltási kezdeményezését, a magyar-ukrán-orosz atomhulladék-szállítási megállapodást, megtartják a trafiktörvény és a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosításának záróvitáját és a legújabb alkotmánymódosítást is, amiben a földtörvényt és a termelőszövetkezeti törvényt is sarkalatossá tennék.

Kedden már mozgalmasabb napja lesz a képviselőknek, akik a határozathozatalokra tekintettel most nem bliccelhetik el az ülést.

Az atomenergiáról

Két kereszténydemokrata képviselõ, Aradszki András és Latorczai János a változó jogszabályi környezettel indokolta az atomenergia-törvény módosítását. Az új önkormányzati törvény ugyanis újraszabályozta az önkormányzati társulásokat, ezeket a változásokat pedig az atomenergia-törvényben is át kell vezetni.

De ha már hozzányúltak, belevették, hogy az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéshez adott engedély végrehajtását még bíróság se függeszthesse fel.

Az LMP volt frakcióvezetője, Jávor Benedek ez utóbbi passzust akarta volna törölni módosító javaslatával, ám kezdeményezését a kormánypártok már a bizottságokban is leszavazták. Kedden elméletben csak erről az egy módosító javaslatról döntenek, de a házszabály szerint elfogadott módosító javaslat híján akár a zárószavazást is megtarthatnák, így azon se lepődnénk meg, ha el is fogadnák a törvényjavaslatot.

Trafiktörvény

Bár Lázár János törvényjavaslata a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről hangzatos címet viseli, továbbra sem szól többről, mint a dohánykiskereskedelem államosításáról. A már elfogadott törvényt is csak annyiban módosítja, hogy az új, koncessziós trafikokban dohánytermékek mellett még kaparós sorsjegyeket, totót és lottót is lehessen értékesíteni – nyilván csak 18 éven felülieknek, hiszen fiatalabbak be se tehetik majd a lábukat az ilyen boltokba.

A Bethlen Gábor Alapról

A határon túli magyar szervezeteket támogató alapról szóló törvény leglényegibb módosítása alapján a pénzek elosztásáról döntő Kollégium tagjainak és elnökének jogviszonya a jövőben visszahívással is megszüntethető lesz, vagyis egyszerűbb lesz őket leváltani. Emellett még annyiban változik a törvény, hogy a pénzek felhasználását felügyelõ bizottság méltányolandó esetekben eltekinthet a nem a szerződésben rögzítetteknek megfelelõen felhasznált támogatások visszafizettetésétõl. Méltánylandó eset az, ha a támogatott természetes személy különösen kedvezőtlen szociális helyzetben van, vagy ha a támogatott szervezet létezését ellehetetlenítené, ha vissza kéne fizetnie a nem jogszerűen felhasznált támogatást.

A Magyary-programról

A közigazgatási eljárások egyszerűsítésének érdekében a kormány most foglalkoztatási tárgyú törvényeket kíván módosítani. A jövőben egy álláskereső, ha emailben jelezte járadékigényét, akkor a járadék folyósításának kezdő napjaként az emailes megkeresés napját tekintik majd. Az álláskeresõ a jövőben könnyebben mondhat le vagy szüneteltetheti a járadék folyósítását.

Az új szabályozás szerint azok, akiknek már csak öt évük van a nyugdíjig, újra jogosulttá válnak az álláskeresési járadékra, függetlenül attól, hogy korábban kaptak-e már ilyet.

Módosul a közalkalmazotti törvény is, az új szabályozás szerint az alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés miatt felmentett közalkalmazott nem lesz jogosult végkielégítésre. És a jövőben a filmek statisztái is az egyszerűsített foglalkoztatási szabályok szerint alkalmazhatók, amennyiben nem keresnek többet napi nettó 12 ezer forintnál.

A letelepedési államkötvényrõl

Rogán Antal javaslatára azok a külföldi állampolgárok, akik legalább 250 ezer euró értékben magyar államkötvényt vásárolnak, tartózkodási engedélyt kaphatnak, az így megszerzett tartózkodási engedéllyel pedig letelepedési engedélyt is kérhetnek.

Az igazságügyi törvényekrõl

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter javaslatára az új bírósági rendszerhez igazítják a polgári perrendtartásról szóló törvényt, vagyis ebben is bevezetik a járásbíróság és a törvényszék, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság fogalmát. Szabályozzák továbbá, hogy a végrehajtási ügyintézőnek felsőfokú végzettséggel és szakirányú vizsgával kell rendelkeznie.

Kedden csak a javaslathoz benyújtott módosító indítványokról határoznak. Ezek közül egy jelentősebb van, az alkotmányügyi bizottság javaslatára rendezik a polgári perekben a bíróság és az ügyfél közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait.

A Btk. hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekrõl

Bár Navracsics Tibor igazságügyi miniszter javaslata a címe alapján csak az új büntetőtörvénykönyv bevezetését megkönnyítő technikai javaslat volna, elég jelentős jogszabálymódosításokat rejtettek el benne. Például jelentősen bõvítik a titkos adatszerzéssel folytatott nyomozások körét.

A javaslat szerint titkos megfigyelést lehet folytatni az öt évig terjedő, vagy ennél súlyosabb büntetéssel szankcionálható szándékos bűncselekmények, a maffiabűncselekmények, a prostitúciós ügyek, a kábítószeres ügyek, az emberkereskedelem, a pedofil bűncselekmények, az embercsempészet, a vesztegetési ügyek gyanúsítottjai, de akár a környezetkárosítással és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével gyanúsítottak ellen is. Titokban megfigyelhetik továbbá a közjogi tisztséget betöltőket vagy nemzetközi diplomáciai védelmet élvezőket erőszakkal fenyegetőket, vagy a hivatalos személy elleni erőszakot elkövetőket is.

De nemcsak a titkos megfigyelés lehetőségét bővíti a törvényjavaslat, hanem szabályozza az internetes tartalmak eltávolítását is, amire egy napot ad a tárhelyszolgáltatónak a bíróság ezirányú határozatát követõen. Egy támogatott módosító javaslat alapján a jogsértőnek ítélt tartalmat egy bírósági végrehajtó távolítaná el a szerverekről.

Megteremtik továbbá a vagyon-visszaszerzési hatóságot, amely lefoglalhatja a gyanúsítottak vagyontárgyait az okozott kár fedezeteként.

De vannak a javaslatnak ténylegesen is technikai részei is. A jövő évtől hatályos új büntetőtörvénykönyv több, korábban bűncselekménynek minősülő tényállást szabálysértéssé minősített le. Navracsics javaslata szerint az új Btk. hatályba lépésével az ezekben az ügyekben indított büntetőeljárásokat meg kell szüntetni, helyettük szabálysértési eljárást kell kezdeni. Már amennyiben a szabálysértés nem évült el, mert akkor a szabálysértési eljárást is meg kell szüntetni.

A törvény a próbaidő kérdését is rendezi, vagyis ha valakit még a régi Btk. alapján ítéltek próbaidőre, de annak szabályaival ellentétesen, vagy utána már az új Btk. alapján is elítélik egy másik bűncselekmény miatt, akkor a felfüggesztett büntetést le kell tölteni.

Kedden csak a javaslat módosító indítványairól szavaznak.

A kormányhivatalokról és a közigazgatási hatósági eljárásról

Bár salátatörvényről van szó, Navracsics Tibor igazságügyi miniszter még preambulumot is írt javaslatához, amely tőle szokatlan módon nem a Jó Államról, csupán „a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek megteremtéséről” szól.

Hogy mi mindenről szól a törvény, azt még felsorolni is sok. Módosítja az illetéktörvényt, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt, a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvényt, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, az ingatlannyilvántartásról szóló törvényt, a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényt, a kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényt, a villamos energiáról szóló törvényt, a földgázellátásról szóló törvényt, a kormányhivatalokról szóló törvényt, a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényt, a jegybanktörvényt, az országgyűlési törvényt, a járásokról szóló törvényt és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt.

Igazán lényegi változás csak a két utóbbi esetben van. A hatósági eljárásról szóló törvényben rendezik a cselekvőképtelen személyek tanúként történő meghallgatásának szabályait. Cselekvőképtelent tanúként csak akkor lehet meghallgatni, ha más lehetőség nincs a bizonyításra, és a vallomását csak és kizárólag akkor lehet felhasználni, ha megfelelően tájékoztatták a jogairól. A járások kialakításáról szóló törvényben pedig állami tulajdonba veszik az állam által átvett államigazgatási feladatok ellátásához szükséges önkormányzati vagyonelemeket.

Az összeférhetetlenségi szabályokról és Gyöngyösi Mártonról

Kósa Lajos javaslata hivatalosan az „egyes törvények az országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról” címet viseli, de lényegében a korábban elfogadott összeférhetetlenségi szabályok őt leginkább érintő pontjának eltörlésérõl szól. Korábban ugyanis kizárták, hogy egy polgármester parlamenti képviselő is lehessen, ám javaslatára úgy módosulna a törvény, hogy a parlamenti képviselő mégis lehetne polgármester is.

A törvényjavaslatnak aktuálpolitikai vonzata is van. Kedden csak a módosító indítványokról szavaznak, köztük Rogán Antal és Gulyás Gergely fideszes képviselők javaslatáról is, amely alapján a kirívóan sértő kifejezéseket használó parlamenti képviselőket akár egy havi honoráriumukkal azonos pénzbírsággal is sújthatnák. A javaslat apropóját Gyöngyösi Márton zsidólistázó felszólalása adta.

Szintén Gyöngyösi felszólalására reagál Mesterházy Attila és Steiner Pál az LMP által is támogatott javaslata, amely szerint a kisebbségeket sértő felszólalókat nemcsak megbírságolhatnák, de az ülést vezető elnök figyelmeztetés nélkül megvonhatná tőlük a szót.

A kormány és az előterjesztő a fideszes indítványt támogatja.

A földgázellátásról és a nemzeti vagyonról

Az energetikai ügyekben korábban csendes belháborút vívó Lázár János és Bencsik János közös javaslata a kereskedelmi földgáztározók államosítását készíti elő. Mindezt indoklásukban „a stratégiai jelentõségű földgázkészletekkel való gazdálkodás jelenleginél szigorúbb társadalmi és állami kontrolljának” nevezik.

A javaslathoz péntek este különös módosító javaslatot nyújtott be Rogán Antal. Ez alapján nemcsak az E.On gáztározóit, hanem a stratégiai gáztározást is államosítanák, amivel a jelentős részben állami tulajdonú Mollal babrálnak ki. A stratégiai gáztározót ugyanis a Mol építette pár éve 150 milliárd forintból. A befektetést évtizedek alatt az itt tárolt gáz árán keresztül szedték volna vissza. Egyelőre nem tisztázott, hogy az állam megvásárolná-e a tározót, vagyis az sem, hogy megtérülhet-e valaha a Mol beruházása.

A Magyary Egyszerűsítési Programról

Jól látják, kedden két javaslat is foglalkozik a közigazgatás egyszerűsítésével. A második javaslat elsősorban a házassággal, a névviselés szabályaival, illetve a személyi és lakcímnyilvántartás kérdéseivel foglalkozik. De rendelkezik arról is, hogy a legalább tíz éve magyar állampolgárral házasságban élő nem magyar állampolgár kedvezményesen honosítható, amennyiben beszél magyarul. Az új szabályozás szerint azok a Magyarországon született gyermekek, akik szüleik hazájának törvényei szerint nem szereztek más állampolgárságot, magyar állampolgárságot kapnak.

A javaslat érdekes adalékként a területfejlesztési törvényt is módosítja, megalkotva a területfejlesztési statisztikai kistérség fogalmát.

Kedden a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról döntenek.

A szolgálati jogviszonyról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Hszt.) módosításával Pintér Sándor belügyminiszter elsősorban a vezénylés és a berendelés jelenlegi rendjének indoklása szerint átláthatatlan szabályait kívánja egységsebbé alakítani. A szabályozást két alcímre, az országon belüli más szervekhez vezénylésre, illetve a külföldre vezénylésre bontja, a berendelést pedig a vezénylés egyik, speciális esetévé teszi.

Bevezeti továbbá a szolgálati érdek fogalmát, amit a törvény eddig is használt, csak eddig nem definiálta, mi az. Mostantól tudjuk, hogy „a fegyveres szerv vagy valamely szervezeti egysége jogszerû, rendeltetésszerû és eredményes mûködéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, illetve körülmény”.

Rendezik továbbá azt a furcsa ellentmondást is, hogy a hatályos jogszabályok alapján a titkosszolgálatok munkatársait és a rendőrség fedett nyomozóit is nyilvántartanák a Magyar Rendészeti Kar amúgy nyilvános adatbázisaiban. Mivel ez egyértelműen hülyeség, ezért nem is így lesz, a fedett ügynökök nyilvántartása nem lesz szabadon hozzáférhetõ.

Az új Hszt. a kifogástalan életvitel követelményét kiterjeszti a rendvédelmi oktatási intézmények hallgatóira és tanulóira is, vagyis a jövőben őket is provokálhatnák a belső ellenõrzés nyomozói.

Kedden a javaslat módosító indítványairól határoznak.

A honvédek jogállásáról

Tekintettel arra, hogy ez a törvény a hivatásos katonákon kívül senki mást nem érint, eltekintenénk a részletes ismertetésétől. Az érintettek itt olvashatják el Hende Csaba honvédelmi miniszter indoklás nélkül is 121 oldalas javaslatát (.pdf).

A 2013. évi költségvetésrõl

A 2013-as költségvetést eredetileg szerették volna már idén nyáron szinte készre faragni, úgy tervezték, hogy ősszel már csak a finomhangolás folyik majd, így teremtve meg a kiszámíthatóságot és a stabilitást. Ebből aztán semmi nem maradt. Az idei költségvetési tervezés épp olyan kapkodással ért véget, mint nagyjából minden évben, az utolsó pillanatban még benyújtottak a törvényjavaslathoz egy százoldalas módosító javaslatot, ami száz milliárdokkal írja át a büdzsé tervezetét, egyes korábbi terveket, és még a korábban „kőbe vésett” bevételi és kiadási főösszeget is teljesen átírta.

Részletesebben itt most nem térnénk ki magára a javaslatra, az érdeklődők ebből a cikkünkből mindent megtudhatnak.

A szakképzésről és a felnőttképzésről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormány nemrégiben bejelentett felnőttképzési támogatási programját kodifikálja javaslatával. Indoklása szerint állami és uniós források terhére már 2012 második felében és azt követően is több százezer fő részesülhet képzési támogatásban.

Hogy a pénzt ne fölöslegesen költsék, az eddiginél szigorúbban szabályozzák a felnőttképzés akkreditációs eljárását, illetve az akkreditált képzések ellenőrzését.

Matolcsy emellett javaslatával a szakképzési törvény alkalmazása során felmerült hibákat is orvosolni kívánja. Emellett az oktatás állami fenntartásba vételére is reagál.

A hegyközségekről

A borászati tárgyú törvényjavaslatot szakavatott politikus, Tiffán Zsolt borász jegyzi. A hegyközségekről már 1994 óta van törvény, ám azóta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a magyar bortermelés pedig hatalmasat fejlődött. Tiffán szerint a hegyközségek megalakulása óta a jogi és a piaci környezetben történt változások tették szükségessé a hegyközségi rendszer átalakítását.

Az új törvény alapján a jövőben az eredetvédelmi szabályok alapján ma is használatos bornevekhez kapcsolódó szabályozás nem állami feladat lesz, hanem a bornevet használó közösségé.

Fontos változás lesz, hogy a korábban választott funkcióként létező hegybíró a jövőben függetlenedik a hegyközségtől - Tiffán szerint érdekütközés volt a hatósági jogkörrel a hegyközség tagjainak ügyében eljáró bíró és az őt választó közösség között, ami akadályozhatta a hegybírót a munkájában.

A harmadik fontos változás, hogy a jövőben a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók a jövőben nem lehetnének tagjai a hegyközségeknek. Ahogy a kizárólag továbbértékesítő felvásárlók sem.

Az agráriumról

Hogy-hogynem ez a javaslat is a Magyary Egyszerűsítési Program része és 57, sűrűn gépelt oldalon át taglalja az adminisztratív terhek csökkentését. emellett jutott hely és idő a zsebszerződéses ügyletek megakadályozására is, mégpedig azért, mert a kormány szerint az emberek visszaéltek a haszonélvezeti joggal. A Polgári Törvénykönyv alapján a haszonélvezeti joggal rendelkező a más tulajdonában álló dolgot sajátjaként használhatja, így hivatalos tulajdoncsere nélkül is olyanok kezébe kerülhetett a föld, akik azt aztán megművelték. De mert külföldiek voltak, ez valamiért zavarja a kormányt. A kormány szerint a föld „kivételes jószág”, ezért korlátozottabban kell érvényesülnie a szerződés szabadságának. Így hát korlátozzák is a szerződési szabadságot.

A Polgári Törvénykönyvről

Az elmúlt években egyszer már majdnem lett új Polgári Törvénykönyve az országnak, de a Bajnai-kormány idején elfogadott, a korábbi tizenvalahány éves kodifikációs munkát félretevő javaslatot Sólyom László akkori köztársasági elnök visszadobta. A Fidesz ezután újra kiadta a munkát a kódexen tizenvalahány évig dolgozó előkészítő testületnek, amely 2012-re állította össze összesen hét kötetből álló javaslatát.

Az ezernél is több oldalas kódex ismertetése szétfeszítené előzetesünk kereteit, így az érdeklődőknek csak azt javasolhatjuk, hogy olvassák el a témában eddig született cikkünket és a Ptk. kidolgozásáért felelős miniszteri biztossal készült interjúnkat.

Kedden még nem magáról a törvényről, hanem az ahhoz benyújtott 204 módosító indítványról szavaznak. Ezek közül egyet emelnénk ki, azt, amivel a KDNP megkönnyítené a melegeknek, hogy házasodjanak. Hogy miért, annak kitalálását önökre bízzuk.

Az energetikai tárgyú törvényekről

A kormány célja az energetikai tárgyú törvények módosításával az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hogy így is mérsékeljük a klímaváltozást. Erre az uniós szabályozási környezet változása miatt is szükség van, már csak azért is, mert újabb gázokra is kiterjesztették a szabályozást.

Változott továbbá az ún. sapkára, vagyis a maximális kibocsátási mennyiségre vonatkozó szabályozás is. Míg korábban évről évre ugyanakkora kibocsátási kvótát állapíthattak meg a tagállamok, 2013-tól kezdve a kvótamennyiség folyamatosan csökkenni fog, a felosztást pedig évente felül is vizsgálják.

Változnak a kvótakereskedelem szabályai is, a korábbiakkal ellentétben széles körben lehet majd aukción értékesíteni a kibocsátási kvótát.

Mindezek miatt módosítani kell a bányatörvényt, a távhőszolgáltatási törvényt, a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásának keretrendszeréről szóló törvényt, a villamos energiáról szóló törvényt, a földgáztörvényt, de még a közbeszerzési törvényt is.

A Magyar Művészeti Akadémiáról

Egy kép többet ér száz szónál.

Forrás: szarvas.tumblr.com
Forrás: szarvas.tumblr.com

De félre a tréfát, hiszen a kormány sem tréfál. Bár a javaslat címe szerint a Magyar Művészeti Akadémiáról szól, valójában államosítja az egykori kommunista szervezetek, az MSZMP és elődei, a KISZ, a Nőtanács, a Partizánszövetség, a SZOT, az Úttörőszövetség és a még mindig létező Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének iratait.

Továbbá arról is rendelkeznek, hogy Fekete György az MMA elnökeként a Szent Korona Testület tagja is lesz. További vicces törvényalkotási gesztusként ezentúl törvényben definiálják, hogy mi a hangverseny, és mi a szimfonikus zenekar.

Döntenek Fekete György fizetéséről is, az MMA elnöke miniszteri fizetést, azaz havi bruttó 1,3 millió forintot zsebelhet majd be. Azt is meghatározzák, hogy az MMA-nak nem lehet 250-nél több tagja, de december 31-ig kétszázat meg kell választani.

Az egészségügyi törvényekről

Balog Zoltán emberminiszter javaslatára a kormány rendeletben határozhatná meg a nem előre csomagolt kozmetikai termékek címkézésének részletes szabályait.

Ennél persze vannak fontosabb részletei is a javaslatnak, például módosítják az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló törvényt. Az új szabályok szerint az érzékeny adatokat az egészségügyi rendszer teljesítményének ellenőrzése, mérése és értékelése céljából is lehetne kezelni, valamint azért is, hogy elősegítsék a hatásos és biztonságos gyógyszerelést.

Érzékeny személyes adatainkba, hacsak nem tiltjuk ezt meg külön, a jövőben a gyógyszerészek is betekinthetnének.

De kezelhetné személyes adatainkat az epidemiológiai központ is, igaz, úgy, hogy a megszerzett adatokat aztán ne lehessen személyazonosításra alkalmas adatokkal összekapcsolni.

A javaslatnak vannak technikai részletei is, például módosítják az egészségügyi törvény a szakképesítés elismerésére, ellenőrzésére vonatkozó részeit.

A határozathozatali dömping után már csak az alaptörvény harmadik módosításáról vitáznak.

Gratulálunk! Ön végigolvasta valaha írt leghosszabb egyrészes cikkünket! Kitartása jutalma egy kedves kvízjáték, jó szórakozást!

Minden kérdés megválaszolására 15 másodperc áll rendelkezésére. Jelölje meg a helyes választ, majd vagy várja ki az idő végét, vagy kattintson a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.

Sajnos nem sikerült :(
Kérjük próbálja meg újra.
Indulhat a kvíz »


  • Vennék
  • Hírek