Károly, Karola
-2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

A legkockázatosabb húzásnak tartják a Fideszben

2012.12.10. 16:50
A Fidesz attól tart, hogy az egyetemi keretszámcsökkentéssel a kormány az ellenzéki pártok felé tereli az egyetemistákat, és a gyermekeik iskoláztatásáért aggódó családokat. A fideszes képviselők nem sok reményt fűznek ahhoz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hajlandó lesz változtatni az álláspontján, pedig a frakcióban sokan reménykednek abban, hogy meghallgatja a kritikákat.

Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számnak drasztikus csökkentése ellen a Fidesz hétfő délelőtti frakcióülésén nyíltan csak egyetlen képviselő szólalt fel, de az Index által megkérdezett képviselők között azonban egyöntetű volt az a vélemény, hogy ez a döntés minden korábbi ügynél nagyobb politikai kockázatokkal jár.

Úgy tudjuk, Révész Máriusz, az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja a frakcióülésen is ezt emlegette fel, és hozzátette, hogy ezért a kormánypárti frakcióknak külön is foglalkoznia kellene a kérdéssel. Révész azért hozta szóba a témát, mert az elmúlt napokban az ügyben több megkeresést is kapott a nagycsaládosoktól, illetve egyetemi hallgatóktól.

A frakcióülés résztvevői az Indexnek azt mondták: más kormánypárti képviselő nem szólalt fel az ügyben. Ebben azonban szerepe lehetett annak, hogy a téma a frakcióülés végén került szóba, addigra már több képviselő is elhagyta a termet, távozott többek között Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is.

Révész felvetésére Rogán Antal frakcióvezető nem reagált érdemben, mindössze annyit mondott, hogy tudomásul veszi azt. Más forrásból úgy értesült az Index, hogy a frakció jövő hétfőn napirendre tűzi majd a kérdés megvitatását.

Több képviselő azt mondta, hogy a döntés hatása máris látható, de igazán hosszabb távon lesz érzékelhető, hogy a keretszámcsökkentéssel a Fidesz gyakorlatilag az ellenzéki pártok felé tereli az egyetemistákat, és a gyermekeik iskoláztatásáért aggódó családokat. A képviselők nem hiszik azonban, hogy Orbán Viktor az általa kardinális kérdésként kezelt ügyben megmásítaná a véleményét.

A kormány múlt szerdán döntött a jövő évi felvételi keretszámokról. Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján a részletes 2013-as keretszámokat nem árulta el, az viszont kiderült, hogy a kormány a sajtóban korábban már kiszivárgott koncepció mellett döntött. Ennek lényege, hogy az alapképzésben mindössze 10 ezer diák tanulmányait finanszírozza jövőre az állam teljes mértékben, 40 ezer leendő hallgató csak részösztöndíjat kap. Nekik csak a képzési költség felét fizeti az állam, az összeg másik felét vagy a hallgatónak kell megfizetnie, vagy ehhez diákhitelt vehetnek fel.

A kormányszóvivő szerint a diákhitelt jobb esetben nem is a hallgatónak kell visszafizetnie. A kormány döntött arról, hogy ha valaki diplomája megszerzése után a közszférában (így a közigazgatás mellett az egészségügyben vagy az oktatási rendszerben) helyezkedik el, akkor az állam téríti vissza a diákhitellel felvett képzési költséget. Olyan konstrukciót is kidolgoznak, amely a privát szektorba tartozó cégeknek adókedvezményt nyújt, ha alkalmazottaik diákhitelét visszafizetik.

A döntést azzal indokolta a kormányszóvivő, hogy az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy az egyetemre bekerülők 46-47 százaléka lemorzsolódott, nem szerzett diplomát, mondta a kormányszóvivő. Szerinte az eddigi rendszer nem ösztönözte a hallgatókat az egyetem elvégzésére. Az új struktúra a legjobb eredményekkel érkezőknek, illetve a kormány által preferált, piacképesnek tartott műszaki, természettudományi, agrár, informatikai és egészségtudományi képzésekre jelentkezőknek ingyenes képzést kínál, de a kormányszóvivő szerint másokat sem zár ki a felsőoktatásból.