A HÖOK cáfolja Orbánt

Ellentétben az Orbán Viktor miniszterelnök válaszlevelében foglaltakkal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem kapott előzetes tájékoztatást a Kormány keretszám-csökkentéssel kapcsolatos elképzeléseiről, az önköltséges hallgatók ilyen mértékű arányáról, a Diákhitel 2. ilyen formában és mértékben történő bevezetéséről.

Valójában nem történt érdemi egyeztetés a hallgatói szerződést illetően sem: annak bevezetését tényként ismertették, s bár egyet nem értésünket és határozott tiltakozásunkat többször, több módon kifejeztük, kifogásainkat a törvényhozó egyáltalán nem vette figyelembe, közölte kedden délután a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

Orbán Viktor reggel közölte a HÖOK-nak írt válaszlevelét, melyben leszögezte: "Döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk." A miniszterelnök szerint a kormány nyílt napokkal játszott, és még tavaly, egy parlamenti megbeszélésén mutatta be a diákoknak a kormány felsőoktatási elképzeléseit.

Tavaly novemberben találkoztak

Orbán Viktor arra a tavaly november 18-i, még a felsőoktatási törvény elfogadása előtti tárgyalásra utalt, ahol Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral együtt találkozott a HÖOK, valamint a doktorandusz szövetség képviselőivel, hogy egyeztessenek a törvénytervezet még vitás kérdéseiről.

De hogy pontosan mi hangzott el az egyeztetésen, arról mindkét fél semmitmondóan nyilatkozott, az esetleges többlépcsős átalakításról pedig egyik fél sem tett említést.

Az egyeztetés után Orbán Viktor nem állt ki a nyilvánosság elé, a kormány részéről csak Hoffmann Rózsa tartott sajtótájékoztatót. Az oktatásért felelős államtitkár „intellektuálisan izgalmasnak", együttműködést sejtetőnek nevezte a mintegy kétórás egyeztetést, megjegyezve, hogy számos témát megvitattak, tisztázták a múltban felmerült problémákat, és egyetértettek a felsőoktatás további részletkérdéseiről szóló együttműködés formájában.

„Számomra megnyugvást jelentett az, hogy a hallgatók megnyugtató garanciát adtak, hogy értik azokat a nemzetstratégiai célokat, amelyeket a kormány maga elé tűzött, és amelyeket a felsőoktatási törvény egyértelműen szolgál" – mondta tavaly Hoffmann Rózsa. Az államtitkár akkor megjegyezte azt is, hogy a hallgatók nem is vitatták a célokat, és az együttműködésükről biztosították a kormányzatot.

Nagy Dávid a találkozó után annyit mondott, nagyon jó, hogy garanciát kaptak arra, hogy már a javaslatok tervezése során a kormány figyelembe vette a hallgatók érveit és indítványait, és hogy a HÖOK szintén garanciát vállal a közös gondolkodásra. Nagy a hallgató ösztöndíjszerződésekről és az önköltséges képzésekről csak annyit közölt, mindenképpen lehetőséget kell biztosítani a hallgatóknak, hogy ha külföldre mennek, eldönthessék mikor teszik ezt, és kérték, hogy ez nagy költségvonzattal ne járjon.

A jogászok közös nyilatkozatban tiltakoznak

Közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását kedden az állami és jogtudományi karok dékáni kollégiuma, valamint a Magyar Rektori Konferencia jogi szakbizottsága a jogi képzési területre vonatkozó kormányzati finanszírozási elképzelések ellen. A testületek szorgalmazták, hogy állami ösztöndíjat vagy részösztöndíjat különítsenek el a területre.

Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatot nyolc felsőoktatási intézmény dékánja látta el kézjegyével.

Mint írták, elismerik a kormány kompetenciáját arra, hogy a társadalompolitikai vagy más méltányos célok érdekében prioritásokat fogalmaz meg és érvényesít. Ugyanakkor leszögezték, hogy a felsőoktatás átalakításának, fejlesztésének, finanszírozásának olyan módjával értenek egyet, amely eleget tesz az egyenlő elbánás elve, a diszkrimináció tilalma követelményeinek, és elősegíti a társadalmi mobilitást. Álláspontjuk szerint a jelenlegi és az oktatási kormányzat által a következő tanévre meghirdetett, jogi képzési területre vonatkozó finanszírozási rendszer ezeknek az elveknek nem felel meg. "Az elképzelések veszélyeztetik a szakterület utánpótlásának minőségét, és közvetett módon aláássa az állam- és jogtudomány, mint tudományág művelésének alapját". Az aláírók szerint a diszkriminatív álláspont azzal szüntethető meg, ha - azonosan a többi képzési területtel - az ezen képzési területhez tartozó szakok hallgatóira is kiterjesztik az állami, illetve ennek elmaradása esetén az állami részösztöndíj rendszerét.