Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Elfogadták a Széll Kálmán tér új látványtervét

2012.12.12. 18:31 Módosítva: 2012.12.13. 07:21
A BKK szerdán kihirdette a Széll Kálmán tér újratervezésre kiírt, novemberben lezárult pályázat eredményét. A győztes terv meglehetősen egyszerű látványt ígér, zöldfelületek csak a tér peremén lesznek, a Várfok utcába viszont mozgólépcső visz majd fel. Az építkezés 2014 tavaszán kezdődhet.
széll-kálmán-téri-tervpályázat-foto-5
Fotó: Nyitrai David / bkk.hu

A Moszkva térről két éve Széll Kálmánra átnevezett tér újrarendezése a főváros egyik legrégebb óta görgetett problémája, nem véletlenül említettük meg a Pató Pál-projektekről szóló májusi cikkünkben. A tér gyakorlatilag 1972, a kettes metró átadása óta néz ki úgy, ahogy most. Alapvető problémája, hogy belvárosi jellegéhez képest óriási forgalom halad át rajta. A  tér rendezéséről a nyolcvanas évek vége óta folyik a vita: hol a parkosítás, hol a kereskedelmi hasznosítás, hol a közlekedés átszervezése kerül előtérbe.

Az elmúlt húsz évben annyi történt, hogy 2006-ban a tér egy kisebb részét újraaszfaltozták, és kitettek néhány dézsás fát a „zöldesítési program” keretében. A nagyot álmodó programok azonban mindig elbuktak, mert a költségeket a főváros mellett három érintett kerületnek (I., II., XII.) kellett volna megosztania egymás között.

2011-ben ötletpályázatot írtak ki a közlekedés átszervezésére, amelyet a Főmterv Zrt. nyert meg. A tervek szerint a hárommilliárd forintra becsült, állami finanszírozású projekt elsősorban a tér közepén áthaladó közlekedési kapcsolatok rendezésére irányult. Az eredeti tervek szerint az építkezés első üteme 2013-ban kezdődött volna és 2014-ben fejezték volna be, de a tér urbanisztikai és építészeti tervének elfogadásával ez módosult.

A BKK megkeresésünkre elmondta, hogy a 2011-es pályázaton elfogadott terv „adta meg a kereteket ahhoz, hogy megfelelő építészeti tervpályázatot lehessen lefolytatni, és ne közlekedési, gazdasági szempontból megvalósíthatatlan elképzelések szülessenek. Így a tervezés és jelen építészeti tervpályázat álmodozások helyett valós tartalomhoz igazodóan tudott megvalósulni″. A tér rendezése a két pályázat nyerteseinek közös tervei alapján fog elkészülni.

Az építkezés a jelenlegi tervek szerint 2014-ben kezdődhet el, 2013-ban csak kisebb bontási munkákat végezhetnek majd el. Az építkezés becsült költségei a 2011-ben tervezett 3 milliárdról mostanra 4,2 milliárd forintra híztak. A BKK szerint a tér teljes rendezése 2015 közepére készülhet el.

Könnyed elegancia, vonzó városi köztér

A mostani pályázaton győztes pályaművet az Építész Stúdió Kft. és a Lépték-Terv Kft. tízfős tervező csapata adta be, munkájukat 8 millió forinttal jutalmazták. A BKK közleménye szerint a terv „könnyed eleganciával, igen egyszerű építészeti eszközökkel racionalizálja és humanizálja a teret”. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a metrólejárat épülete nyitottabbá, áttekinthetőbbé válik, annak oldalsó szárnyait pedig lebontják. A tér legnagyobb része kőburkolatot kap, amit kizárólag a burkolatba rejtett, világító ledcsíkok bontanak meg. Ez könnyű, akadálymentes átjárhatóságot, egyben mérsékelten izgalmas látványt biztosít.

A meglehetősen puritán terv a BKK interpretációja szerint „kevés, de minőségi tárgyat helyez el a téren”, ilyenek lesznek a rozsdamentes acélrácsok, padok és a rejtett pontfények. A Várfok utca felé mozgólépcsőn lehet majd feljutni. A pihenő- és várakozóhelyek a tér szélein lesznek majd, ide telepítik a zöldítés jegyében fogant facsoportokat és mozgó vízfelületeket is. A téren belül nagyobb összefüggő zöldfelületet nem alakítanának ki, a villamosvágányok füvesítését a terv csak a Szilágyi Erzsébet fasor és a Krisztina körút felé javasolja. A nyertes pályázat a téren belül a Vérmező utcai lejtős, füves rész tövében javasol kerékpárutat.

BKK-Széll-Kálmán-tér-Éjszakai-látványterv

A főváros és a BKK közös kiemelt projektjeként megvalósuló térrendezésre kiírt pályázaton november 13-ig lehetett leadni a pályaműveket, a beérkezett 23 pályázatból ötöt díjaztak, kettőt pedig megvettek, összesen 22 millió forint értékben.

A pályázat győztesét egy 11 tagú bírálóbizottság választotta ki, az I., II. és XII. kerület főépítészei, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Mérnök Kamara, a Főváros és a BKK szakértőinek részvételével. A bizottság elnöke Finta Sándor fővárosi főépítész volt, a testület munkájában Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója is részt vett. A nyertes pályázó feladata lesz a tér építészeti tervezési feladatainak elvégzése, együttműködve a 2011-es pályázaton nyertes Főmterv Mérnöki Tervező Zrt.-vel mint a közlekedéstervezésért felelős generáltervezővel.

A bírálóbizottság a szerint értékelt, hogy a létrejövő tér funkcionálisan megfelelő, építészetileg magas színvonalú és egyben pénzügyileg is megvalósítható legyen. Ezen kívül szerepet játszott a döntésben a tervek környezettudatossága és átláthatósága is.

Nem fog igazán kizöldülni

A pályázat egyik fő célkitűzése az volt, hogy a Széll Kálmán tér a jövőben is megmaradjon Bel-Buda legjelentősebb közlekedési csomópontjának, rekonstrukciója révén viszont egyben vonzó városi köztérré is váljon. Ugyanakkor az eredeti elképzelésekből több ponton is engednie kellett a pályázat kiíróinak: állításuk szerint „egyértelművé vált, hogy nem életszerű követelmény a jelenlegi szabályozási előírásokban szereplő 40 százalékos zöldfelületi arány és a P+R parkoló létesítésének kötelezettsége”. Ez a kitétel világossá teszi, hogy a Széll Kálmán tér sokadik nekifutásra sem tud igazán kizöldülni, a budapestieknek a teret keretező sovány facsoportokkal kell majd beérnie. Cserébe viszont racionálisan közlekedhetnek a téren.

BKK-Széll-Kálmán-tér-Nappali-látványterv

A végleges építészeti és a közlekedési tervek 2013 végére készülhetnek el az engedélyek és hozzájárulások kiadásától függően, így 2014 tavaszán kezdődhet meg az építkezés. A tér felújítására közel 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre a központi költségvetésből biztosított támogatás, fővárosi források, valamint a teret érintő „budai fonódó villamos” projekt európai uniós forrásainak felhasználásával.