Ferenc, Olívia
-3 °C
2 °C

Még nincs döntés a diákhitelről

MTI/Index
2012.12.12. 13:34 Módosítva: 2012.12.12. 14:13

A kormányszóvivő szerint a felsőoktatási koncepció ellen tiltakozó szakmai szervezetek azért ellenérdekeltek az átalakításban, mert az új elképzelések alapján csökken a hatáskörük.

Giró-Szász András szerdai sajtótájékoztatóján példaként azt mondta, hogy a rektori konferencia mozgástere a kancellár intézményének bevezetése miatt csökken, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéé pedig azért, mert nem kari, hanem szakszinten lesznek leosztva a keretszámok, és így nem lehet majd kari szinten „elbújtatni” a rosszul működő szakokat.

„A hallgatói önkormányzatok szintjén pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy azok a hallgatói önkormányzatok lépnek fel a felsőoktatási elképzelésekkel szemben, amelyeket nem is érint”, hiszen a szabályozások a ma még középiskolába járókra vonatkoznak majd – tette hozzá, megjegyezve, hogy van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 12 éve lépett be az egyetem falai közé.

A kormányszóvivő egyértelműnek nevezte, hogy a magyar felsőoktatási rendszer abban az állapotában, amelyben a jelenlegi kabinet örökölte, fenntarthatatlan volt mind anyagi, mind minőségi szempontból. Az, hogy a felsőoktatásba egyre többeket engednek be, nem eredményezi sem azt, hogy ugyanennyien el is végzik, sem azt, hogy a képzés egyértelmű piacképes tudást biztosít - fejtette ki. A kormányszóvivő előbbi állítását alátámasztandó jelezte, hogy 2002-ben a főiskolát végzettek közül 8 400-an voltak munkanélküliek, 2010-re pedig ugyanez a szám 30 400-ra változott, vagyis – hasonlóan az egyetemet végzettekhez – több mint 3,5-szeresére emelkedett, míg a többi területen – beleértve az érettségizetteket is – csak a kétszeresére.

Ezzel szemben a többi területen – beleértve az érettségizetteket is – csak a kétszeresére nőtt a munkanélküliek aránya. "Ez napnál világosabb bizonyíték, hogy a felsőoktatás struktúrája, minősége a többi struktúrához képest is rosszabb munkaerő-piaci feltételekhez kötötte a felsőoktatási végzettségűeket" – értékelte, hozzátéve, hogy vannak olyan szakok, amelyeken lényegében munkanélkülieket képeznek, ez pedig megengedhetetlen.

Egyszerre kell megoldani, hogy minőségi legyen a képzés, aki pedig bekerül, az el is végezze az egyetemet, főiskolát - mondta Giró-Szász András, aki arról is szólt, hogy ma csak nyolc olyan európai uniós tagállam van, ahol semmit sem kell fizetni a felsőoktatásért. A magyar diákhitel-konstrukció éppen arra nyújt lehetőséget, hogy a tanulók bármilyen forrás bevonása nélkül be tudjanak lépni a felsőoktatásba - magyarázta.

A szóvivő közlése szerint egyébként a kabinet szerdai ülésén a tájékoztató időpontjáig még nem tárgyalt a felsőoktatási koncepcióról, így Giró-Szász András a diákhitel kamatának csökkentéséről szóló sajtóhíreket sem kívánta kommentálni.

A Népszabadság információi szerint a kormány arról dönt, hogy 0 százalékra csökkenti a diákhitel jelenleg 2 százalékos kamatát. Korábban annak lehetősége is felvetődött, hogy a kormány esetleg átírja a tiltakozáshullámot kiváltó keretszámokat, de úgy tudják, inkább a kamatcsökkentés mellett döntenek.

A kormány múlt héten döntött arról, hogy a teljes állami ösztöndíjas keret már korábban is alaposan megfaragott számait a 2013-as felvételi eljárás során tízezerre csökkenti, azaz ennyi hallgató tanulását fizeti az állam, a többieknek részben vagy egészben maguknak kell állniuk képzésük költségét.