Szilvia
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Titokzatos diákok lettek Orbán tanácsadói

2012.12.16. 08:08 Módosítva: 2012.12.16. 14:38
Orbán Viktor szombati bejelentése arra utal, hogy egy romkocsmában 10-15 diákkal folytatott beszélgetés alapján változtatná meg alapjaiban a felvételi rendszert és az egész magyar felsőoktatást. 2013-ban ingyen tanulhatna az, aki elér egy bizonyos ponthatárt és vállalja a magyarországi munkát. A 240-es ponthatár ma közepes eredménnyel is elérhető, ezért szinte biztosan nem ez lesz a bejutási küszöb. Ha túl magasra teszik a lécet, megint sok diáknak kell fizetnie, és csak az elitegyetemek járnak jól, a kis főiskolák lehúzhatják a rolót.

Orbán Viktor szombat délután átírta a teljes magyar felsőoktatási rendszert. A kormányfő péntekig Brüsszelben volt, miközben a diákok egész héten fórumokkal, hídfoglalásokkal, kormányhivatalok elfoglalásával és zajos tüntetésekkel tiltakoztak a kormány utolsó ismert keretszámjavaslata ellen.

Orbán kedden még védte a kormány által korábban megtárgyalt javaslatot, amely jelentősen lecsökkentette az ingyenes helyek számát az egyetemeken. Nagy Dávidnak, a HÖOK elnökének írt válaszlevelében azzal érvelt, hogy tavaly a felsőoktatási törvényről szóló megbeszélésen részletesen ismertette az átalakítások tervét, ezért azt gondolja, döntéseikkel semmilyen meglepetést nem okoztak.

Csütörtökre változott a helyzet. Orbán Viktor akkor már azt üzente, hogy a hétvégén megoldja a felsőoktatás problémáit. Arra vonatkozó utalást, hogy az államigazgatás valamilyen új döntés előkészítésén dolgozik, egyedül Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tett pénteken. Az oktatásért is felelős miniszter azt mondta: már meghozták azokat a megalapozó döntéseket, amelyek rendezhetik a helyzetet. Balog pénteken találkozott a Magyar Rektori Konferencia vezetőivel, de információink szerint ezen egy szóval sem említette, hogy jelentős átalakításra készülnének. Sőt, a kormányzat kommunikáció éppen ezzel ellentétes volt, a miniszterelnök pénteken még a tandíjas-keretszámos eredeti koncepcióról Brüsszelben például azt mondta: „ezzel az átalakítással mindenki jól jár, csak még idő kell ahhoz, hogy ezt mindenki világosan lássa”.

"Néhány döntést meg tudunk hozni ez alapján"

A Fidelitas hívta meg Orbánt

A vasárnap délutáni kormányszóvivői találkozón Giró-Szász András azt mondta: a kormányfőt a Fidelitas hívta meg az Ötkertbe.

A Brüsszelből péntek este hazaérkező Orbán Viktor szombat délután már titokzatos diákokkal beszélgetett egy budapesti romkocsmában. A hivatalos közlés szerint a fiatalok hívták meg a kormányfőt, akik nem a tüntetéseket szervező HÖOK vagy Hallgatói Hálózat képviselői voltak. Havasi Bertalan az Indexnek arra a kérdésére nem válaszolt, milyen szervezet tagjai ezek a fiatalok, akikhez ilyen gyorsan és szívesen megy el egy szombat délután kormányfő, és a diákok sem léptek nyilvánosság elé, sem valamilyen szervezet képviselőiként, sem egyenként.

A miniszterelnök sajtófőnöke válaszában azt is írta, hogy a kormányfő a diákokkal való találkozó után még tárcavezetőkkel tárgyal, és ezután ismerteti a konzultációk alapján kialakított álláspontját az ügyben. Ehhez képest nem sokkal az Ötkertben véget ért találkozó után a kormányfő Facebook-oldalán közzétették azt a videóüzenetet, amelyben a miniszterelnök ismerteti a változásokat. A videó láthatóan az Ötkertben készült a diákokkal folytatott beszélgetés végén, tehát Orbán már nem tárgyalt tárcavezetőkkel - hacsak nem voltak ők is ott, vagy nem beszélt velük telefonon.

A videón a kormányfő azt mondja, hogy a fiatalokkal folytatott "beszélgetés hasznos volt, mert néhány döntést meg tudunk hozni ez alapján". Szűk értelmezésben ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök a 10-20 diákkal való beszélgetésre alapozza a felsőoktatást alapvetően átíró javaslatot. A részletek kidolgozására mindössze három nap van, mert a szerdai kormányülésen már erről akarnak tárgyalni.

Két feltétel

Orbán új javaslata szerint a 2013-tól felvételiző diákok két feltétel teljesítése esetén tanulhatnak ingyen: ha elérik a bejutáshoz szükséges minőségi korlátot (tehát egy adott pontszámot), és ha diplomájuk megszerzése után Magyarországon vállalnak munkát.

Ehhez eltörlik a keretszámokat, tehát a jövőben az állam nem határozza meg előre, hogy hány diák képzését támogatja. A rendszerváltozásig csak azok kerülhettek be egyetemre, akik felvételi eredményük, illetve egyéb kedvezmény (pl fizikai dolgozó gyermeke) alapján befértek a korlátozott számú helyre. A felsőoktatás akkor nyílt ki, amikor azok, akik nem jutottak be az állami helyekre, saját költségükön tanulhattak. A most egyetemen tanuló 350 ezer diák 45 százaléka fizet a tanulmányaiért.

Az Orbán által javasolt új rendszerben a tandíjmentes helyekre való bekerülést a jövőben egyedül a megfelelő pontszám elérése biztosítaná. Ez attól függően, hogy hol húzzák meg a határt, a korábbinál több vagy éppen kevesebb diák bejutását tenné lehetővé az egyetemekre.

Ma a felvételin összesen 500 pont érhető el. A kormányfő a videóüzenetben megemlítette, hogy a bejutási limit jelenleg 240 pont, de azt nem mondta, hogy ez lenne majd a megugrandó szint a tandíjmentes helyhez. Nem is valószínű, hogy a 240 pontnál húznák meg a határt, ez ugyanis ma a jogszabályban meghatározott minimum. Ez csak azt jelenti, hogy ez alatt sem tandíjmentes, sem önköltséges helyre nem vehető fel hallgató. A 240 pont viszonylag gyenge, tehát akár közepes eredményekkel is elérhető.

369 pont az átlag

Az 500 felvételi pont a következőképpen áll össze: 200-200 pontot a középiskolai teljesítmény és a felvételi vizsgának megfelelő érettségi eredmények összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével lehet elérni. További 100 pluszpont szerezhető az emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, tanulmányi versenyen elért eredménnyel.

2012-ben 369 pontja volt egy átlagos felvételizőnek. A legmagasabb ponthatárok a sok jelentkező, a kevés állami hely és a nagy verseny miatt jellemzően a gazdasági képzéseken, azon belül is a Corvinus Egyetemen voltak. 240 ponttal jellemzően csak költségtérítéses képzésre vettek fel embereket. Sok intézmény azonban direkt alacsonyan húzta meg az államilag támogatott képzésekre való bekerüléshez szükséges ponthatárt. Ilyen területek jellemzően a mérnöki képzések voltak. Például a Miskolci Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen is elég volt 240 pontot elérni ahhoz, hogy valaki bekerüljön az államilag támogatott villamosmérnöki képzésre.

Ugyanígy az építészmérnöki, mérnökinformatikus, műszaki menedzser képzéseknél is elég volt a minimális 240 pont. Ennek köszönhető, hogy például gépészmérnöknek az első helyen jelentkezők 80 százaléka bekerült, a villamosmérnöknek készülőknek pedig a 92 százalékát felvették tandíjmentes helyre. Kis Norbert volt felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár a ponthatárok júliusi kihirdetése után tartott sajtótájékoztatón arra a felvetésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy a képzés színvonalának csökkenésével járna, hogy egyes műszaki képzésekre minimális pontszámmal is be lehetett kerülni, a helyettes államtitkár nemmel válaszolt.

Ha túl alacsony, ha túl magas

Ha 2013-ban túl magasan húzzák meg a bejutási küszöböt, akkor a fenti számok alapján csak az elitegyetemeken és elitszakokon lesznek tandíjmentes helyek. Ráadásul épp nagyrészt a gazdasági képzéseken, amelyeken a legutóbbi kormányjavaslat – a jogászképzés mellett – nem is hagyott volna ingyenes férőhelyet. A szintet el nem érő diákok nagy része ebben az esetben is arra kényszerülne, hogy tandíjat fizessen.

Ebben az esetben ráadásul a kisebb vidéki főiskolák elesnének a hallgatókkal érkező állami támogatásuk jelentős részétől, és vagy vonzó fizetős képzéseket kellene kitalálniuk vagy lehúzhatják a rolót. A magas bejutási küszöb esetén ráadásul nem tudni, hogyan tudnák jelentősen növelni a hallgatók számát a Széll Kálmán terv által preferált mérnöki, agrár, egészségtudományi vagy pedagógus szakokon. Ezeken a kisebb érdeklődés miatt jellemzően mindig alacsonyabbak voltak a ponthatárok, és ha itt nem lesznek tandjímentes helyek, kevés lesz a jelentkező.

Ha a bejutási limitet alacsonyan húzzák meg, az semmiképpen nem szolgálná a minőségi kiválasztást, így is épp eleget panaszkodnak az egyetemi oktatók a rendkívül gyenge tudású diákok miatt. Így ugyan sok diák kerülne be az egyetemekre, de ebben az esetben az államnak a hallgatók képzésére fordított kiadásai drasztikusan megemelkednének.

Teljesíteni kell a szerény uniós vállalást

A bejutási limit nem túl magasan való meghúzása mellett azonban egy fontos szempont szól. Elképzelhető, hogy a kormány belátta: az állami helyek drasztikus csökkentése és a fizetős képzések kiszélesítése összességében csökkenteni fogja a jelentkezések számát. Ezzel pedig az ország nem fogja tudni teljesíteni egy fontos uniós vállalását.

Az Európa 2020 Stratégia szerint a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40 százalékának kellene felsőfokú végzettséget szereznie 2020-ra. Magyarországon ez az arány jelenleg 28 százalék körül van, de hazánk 2020-ra csak 30 százalékos arány teljesítését tűzte ki – a 27 tagállam közül csak kettő tett ennél szerényebb vállalást.

Ezt a szempontot azonban láthatóan igen komolyan veszi a kormány. Az előző keretszámjavaslatról készült előterjesztés is rendkívül részletesen foglalkozik e vállalás teljesítésével. Ahogy az anyagban olvasható: ehhez az kell, hogy minél több diák jusson be a felsőoktatásba, akit pedig felvettek, az minél hamarabb szerezzen oklevelet, azaz ne morzsolódjon le. Ezért találták ki eredetileg azt, hogy az ingyenes helyek csökkentése mellett 40 ezer részösztöndíjas helyet hirdetnek meg, amelyeknél a tandíj felét a hallgatónak kellett volna fizetnie. Ez a diáktüntetéseket nézve nem bizonyult túl vonzó perspektívának a diákok szemében még a kifejezetten kedvezményes diákhitellel együtt sem.

Orbán Viktor szavaiból ugyanakkor az kiderült, hogy a tüntetéseken ugyancsak elutasított klasszikus röghöz kötés megmaradna. Az állam csak azok esetében állná majd a tanulás költségét, akik Magyarországon fognak dolgozni. A már idén bevezetett hallgatói szerződések azt tartalmazzák, hogy a diákoknak a diplomájuk megszerzése utáni 20 évben az államilag finanszírozott tanulmányi idejük kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk. Ez szaktól függően 6-12 évet jelenthet. Aki ezt megszegi, tehát nem Magyarországon lesz adófizető, annak vissza kell térítenie az állami támogatást.