Az ombudsman szerint alkotmánysértő a kötelező nyugdíjazás
További Belföld cikkek
Szabó Máté ombudsman alapjogi szempontból elfogadhatatlannak tartja a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő törvény egyes elemeit, és az ezekhez kapcsolódó módosító javaslatokat, amelyeket az Országgyűlés 2012. december 17-én fogadott el.
Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a törvény súlyos alkotmányos aggályokat vet fel a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való joggal, az egyenlő bánásmód követelményével, illetve az élet, az egészségvédelem és a közművelődés feltételei biztosításának állami kötelezettségével összefüggésben.
Szabó Máté álláspontját azonnali vélemény formájában megküldte köztársasági elnöknek, az emberi erőforrások miniszterének és a nemzetgazdasági miniszternek. Az ombudsman szerint a törvényt haladéktalan újra kellene gondolni, mivel a jogalkotó alkotmányos indok nélkül, pusztán költséghatékonysági szempontok miatt korlátozza a társadalom számára kiemelten fontos szakmákban dolgozók munkavallási lehetőségeit.
A biztos arra is felhívta a tárcák figyelmét, hogy a munkavállalási és finanszírozási szabályok ilyen átalakítása oda vezethet, hogy egyes speciális szakismereteket igénylő közintézményekben, így egyes közoktatási, egészségügyi és igazságszolgáltatási intézményekben az állampolgárok nem részesülhetnek a haladéktalanul szükséges, szakmailag indokolt, legmagasabb szintű szakorvosi és családorvosi ellátásban.
Ugyanez az alapjogi aggály fennáll a közoktatási és köznevelési, valamint a közművelődési feladatokat ellátó intézményrendszer működésével összefüggésben is, amennyiben a törvény az elfogadott szöveggel lép hatályba. A biztos szerint nem tekinthető elégségesnek, hogy a betegek számára elviekben továbbra is lehetőség van a szabad orvosválasztásra, illetve a közművelődéssel és közoktatással összefüggő jogok gyakorlása során az állampolgárok továbbra is élhetnek a szabad intézményválasztás lehetőségével.
Az egészségügyi ellátórendszer, valamint a közoktatási intézmények – különös tekintettel a speciális ellátásokat is nyújtó intézményekre – ugyanis jelenleg is szakemberhiánnyal küzdenek, ami nélkülözhetetlenné teszi a nagy szakmai tapasztalat birtokában levő, esetenként már öregségi nyugdíjra jogosult kollégák visszafoglalkoztatását. Enélkül egyes településeken megoldhatatlan például a családorvosi szolgáltatás biztosítása, valamint a napköziotthonos ellátást nyújtó oktatási és művelődési intézmények működtetése, amely különösen a kisgyermekes családok alapvető jogait sérti.
Nyáron hasonló aggályokat fogalmazott meg Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, aki szerint "nem megvalósítható", hogy minden, 62 évnél idősebb egészségügyi dolgozót kötelezően nyugdíjba küldjenek. az államtitkárság saját humánerőforrás-monitoring adatai alapján ma körülbelül ötezer 62 év feletti orvos dolgozik, ebből 1790-en 70 évesnél is idősebbek. Ha ehhez hozzáadjuk azt az évi 1000-1200 orvost, aki külföldre megy, 6000-6200 orvost kellene pótolni. Az egészségügyi kormányzat akkor mentességért folyamodott a kormányhoz, mert a 62 évesnél idősebb közszolgák kötelező nyugdíjba vonulása azonnal bedöntené az egészségügyet.
Két évvel meghosszabbítják a korkedvezményes nyugdíjrendszert
Annak érdekében, hogy a korkedvezményes rendszer átalakításáról megalapozott, részletes vizsgálaton alapuló döntés szülessen, a kormány két évvel, 2014 végéig meghosszabbítja a jelenlegi korkedvezményes rendszert. Ez idő alatt a munkavédelmi szervezet feladata, hogy megvizsgálja, a korkedvezmény-biztosítási járulék alóli mentesítési eljárás keretében minden érintett foglalkoztatót és munkakört, milyen valós ártalmak érik a munkavállalókat.
A korkedvezményes nyugdíj rendszerét több mint 40 éve vezették be. Ennek alapján azok mehettek korábban nyugdíjba, akik munkájuk során fokozott egészségkárosodásnak voltak kitéve. Negyven év alatt azonban sokat változtak a munkakörülmények, a technikai feltételek és az egészségvédelem. Több olyan veszélyes munkakör nem létezik ma már, amire korkedvezmény járt. Sok esetben ugyanott, ugyanazt - a korábban még rendkívül veszélyes fizikai munkát - ma már géppel végzik. A nyugdíjból időközben korhatár előtti ellátás lett. A korkedvezményre vonatkozó rendelkezések ezért 40 év után felülvizsgálatra, változtatásra szorulnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
