Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Orbán: Az oktatási reform a legnagyobb tettünk

2012.12.23. 09:20

Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában. A miniszterelnök szerint az új oktatási rendszert 2013-ban kell bejáratni, gördülékennyé tenni. Beszélt arról is, hogy jövőre már gazdasági növekedésben lehet reménykedni, és jó eséllyel teljesíthetőnek tartja a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahelyről szóló tervet.

A rádióinterjúban a miniszterelnök hosszan magyarázta az oktatás átszervezését, amelynek szükségességét a köz- és a felsőoktatásban jelentkező sok problémával, a rendszer rossz megszervezésével indokolta.

Példaként említette, hogy az általános iskolát gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyják el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor alapvető szakmai ismereteik hiányoznak. Azt is megjegyezte, hogy a gimnáziumot végzettek egy része a rendkívül alacsonyan meghatározott, 240 pontos felsőoktatási felvételi határt sem éri el. Emellett szerinte sokan úgy jönnek ki az egyetemről, főiskoláról, hogy olyan a diplomájuk, amelyet a gyakorlatban nem lehet használni, többen pedig azért nem kaphatják meg diplomájukat, mert nincs meg a szükséges idegennyelv-ismeretük.

"Ezért mondtam azt két évvel ezelőtt, hogy hozzá kell kezdenünk az oktatás megújításához, minőségének feljavításához" - mondta, hozzátéve, hogy eközben Magyarország tele van tehetséges gyermekekkel, szerető szülőkkel és odaadó tanárokkal, akik "a nemzet napszámosaként" törődnek a diákokkal. Mindezek alapján az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének az oktatás lényegében teljes átalakítását nevezte, 2013 feladatának pedig ennek bejáratását tartja, azt, hogy gördülékennyé tegyék az új szisztémát.

A kormányfő megemlítette az elmúlt hetek hallgatói tüntetéseit, amelyeken - mint felidézte - ugyanolyan mondatokat is felfedezett, mint amilyeneket ő és társai az 1982-ben szervezett diákmozgalmuk során hangoztattak. Könnyen lehet - utalt vissza a Fidesz 1988-as, szintén diákmozgalmi múltjára -, hogy a mostani diákmozgalmak "felszínre dobnak olyan tehetséges embereket, akik majd (...) egyszer odakerülhetnek, hogy rájuk lehet bízni a nagyon fontos közös ügyeinkből nagy szeleteket, vagy akár az egészet".

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a korábban kifogásolt magyar intézkedések - például a bank- és a multiadó, vagy éppen a most bejelentett rezsicsökkentés - szerinte egyre-másra nyernek polgárjogot más európai uniós tagállamokban. "Több támogatást érdemeltek volna a magyar emberek Európától" - állapította meg Orbán Viktor, aki úgy látja azonban, hogy a magyar sikerek és eredmények visszaadják majd az európai támogatottságot.

A kormányfő egyúttal kifejtette azt a véleményét, amely szerint a válságból való megújuláshoz most is arra van szükség - ahogyan a történelemben már többször -, hogy Európa visszanyúljon keresztény gyökereihez. Felfogása szerint a kereszténység a cselekvés kultúrája, így "spekuláció helyett, könyvelési trükkök helyett" Európának keresztény kontinensként ismét tisztelnie kell az értékteremtő munkát, és munkaalapú társadalmat kell építenie, mondta. A miniszterelnök összegzése szerint az elmúlt két és fél évben sikerült Magyarországot úgy átszervezni, hogy 2013-ra már gazdasági növekedésben lehet reménykedni.