Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

AB: Ezek nem átmeneti rendelkezések

2012.12.28. 12:05
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései közül a valójában nem átmeneti szakaszokat, köztük a választási regisztrációnak megágyazót is. A testülethez Szabó Máté ombudsman fordult, Áder János beadványáról, benne a kötelező előzetes regisztrációról a jövő héten dönt érdemben a testület.

Pénteken kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenségre hivatkozva alkotmányellenesnek nevezte az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései (Ár.) című jogszabály több pontját. A testülettől Szabó Máté alapjogi biztos kért utólagos normakontrollt, kifogásolva az Alaptörvényhez kapcsolódó jogszabály bizonytalan jogforrási státuszát, valamint azt, hogy az Ár. nem csak átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

Nem átmenetiek az átmeneti rendelkezések

Az ombudsman ezért kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Ár. A kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről című preambulumát és a kommunista diktatúráról szóló első négy cikket. Ugyanígy kezdeményezte az Országos Bírói Hivatal elnökének a perek áthelyezését biztosító jogköréről, valamint az illetékestől eltérő bíróságon történő legfőbb ügyészi vádemelés lehetőségéről szóló szakaszok megsemmisítését is.

Emellett Szabó Máté az Ár. az egyházakra és a nemzetiségekre vonatkozó sarkalatos törvényekről szóló cikkeit és az Alkotmánybíróság jogkörét a költségvetési ügyekben szűkítő alaptörvényi cikk hatályának kiterjesztéséről szóló szakaszt is kifogásolta.

Kérte továbbá a kormányhivatalok bírósághoz fordulási jogköréről, az EU vagy az AB és más szervezetek döntései miatt a központi költségvetést súlyosan érintő fizetési kötelezettségek esetén bevezethető különadó lehetőségéről, a rendszerváltást megelőző kárpótlási ügyekben megállapítható új jogcímek tilalmáról és az Alaptörvény napjáról szóló rendelkezésekről szóló cikkek törlését is.

Az ombudsman azt is kezdeményezte, hogy az AB mondja ki: alkotmányellenes az a szakasz, mely szerint az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik, viszont visszavonta (az Alaptörvény záró rendelkezéseinek idő közben történt módosítása miatt) azt az indítványát, hogy az ÁB mondja ki az Ár. egészének alkotmányellenességét.

Az AB tartalmi vizsgálat nélkül törölte a szakaszokat

Az Alkotmánybíróság mai döntésében kimondta, hogy az ombudsman indítványa megalapozott, és az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Átmeneti Rendelkezések közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.

Az Országgyűlést a határozat szerint alkotmányozóként is kötik a jogalkotási, eljárási előírások. Az ezek megsértésével hozott szabályok közjogilag érvénytelenek, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket, az Ár. mintegy kétharmadát e formai hiányosságok miatt megsemmisítette, a kérdéses szakaszok tartalmi vizsgálatával viszont – az eddigi gyakorlatának megfelelően – nem foglalkozott.

Az AB azt is kimondta, hogy a Alaptörvénynek a posztambulum értelmében egységes szerkezetű, koherens jogszabályt kell alkotnia, és ez a feltétel az Ár. hatályos formája mellett nem teljesül. A határozatot a teljes testület Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolásával, valamint Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményével hozta meg.

Ez így egy csúszdatörvény

Az AB olyan szakaszokat is megsemmisített, amelyek nem szerepeltek az ombudsman beadányában. Ezek közül a legfontosabb a törvénynek a választók kötelező regisztrációjáról szóló része. Az AB törölte továbbá a bírók és az ügyészek nyugdíjkorhatáráról szóló, valamint a Költségvetési Tanács elnökéről és az önkormányzati vagyon átadásáról szóló szakaszokat is.

A határozat indoklása szerint az Ár. folyamatos módosításával és kiegészítésével az Ár. egy olyan „csúszdatörvénnyé”, „hatáskörelvonó törvénnyé” (alkotmánybírósági hatáskört elvonó jogszabállyá) válhat, amelyen keresztül az Alaptörvénybe való beépülés nélkül folyamatosan újabb és újabb alaptörvényi szintre emelt rendelkezések jöhetnek létre.

Jövő héten döntenek a regisztrációról

Az AB Áder János köztársasági elnök beadványáról, benne a választási eljárásról szóló törvény  alkotmányosságáról csak a jövő héten dönt. Ekkor kerül sor a regisztráció érdemi, tartalmi vizsgálatára is.

Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseit 2011. december 30-án fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály létrejöttének oka elsősorban az volt, hogy a kormánytöbbség esztétikai okokból nem akarta magát az Alaptörvényt módosítani. Az új alkotmányt hatályba léptető rendelkezések mellett így az Ár.-ba kerültek a kommunista diktatúra megítéléséről szóló cikkek is.

Az alaptörvényi szintre emelni kívánt Ár.-t azonban a legtöbb kritika azért érte, mert a kormánytöbbség olyan jogszabályok alkotmányos védelmét is próbálta vele megteremteni, amelyek pusztán az Alaptörvény alapján még támadhatók lettek volna. A jogalkotó szándéka szerint azonban így már védve maradtak volna az Alkotmánybíróság vizsgálódásától.

Előre volt okos a kormánytöbbség?

Ezek a cikkek azonban épp az Ár. címében és az utóbb az Alaptörvény záró rendelkezései közé is beírt átmenetiség kritériumának nem feleltek meg. Amikor az Országgyűlés a választók kötelező regisztrációjáról szóló szakaszt idén ősszel beemelte az Ár.-ba, még nem lehetett sejteni, hogy az AB csak a kétharmados törvény valóban átmeneti rendelkezéseit tekinti majd alkotmányosnak.

Az Alaptörvény december 17-én elfogadott harmadik módosítása viszont a korábbi gyakorlattal szakítva már magába az Alaptörvénybe emelte be a földtörvény kétharmados védelmét. Ez valószínűleg annak a jele, hogy a kodifikátor a ma kihirdetett döntést nagy vonalaiban ismerve már tudta, hogy az Ár. nem nyújt elegendő alkotmányos védelmet egy átmenetinek nem tekinthető jogszabálynak.