Az AB elkaszálja a választási regisztrációt

Egy kivételével minden, Áder János által jelzett pontban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvényt, értesült az Origo. A testület nemcsak formailag, de tartalmilag is vizsgálta a jogszabályt, és megállapította: a választási törvényben meghatározott célok eléréséhez nem szükségszerű a regisztráció bevezetése.

Az AB állásfoglalása szerint a parlamentnek bizonyítania kell, hogy indokolt a választási regisztráció, ellenkező esetben el kell állnia annak bevezetésétől.

Számítani lehetett a döntésre

Az AB döntésére számítani lehetett, amikor kiderült, hogy a testület előre hozta a döntést Szabó Máté alapjogi biztos határidőhoz nem kötött, az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseiről (Ár.) szóló beadványáról.

Miután a testület megsemmisítette a valójában nem átmeneti rendelkezéseket, köztük a regisztrációról szólót, elhárult az akadály, hogy érdemben foglalkozhasson a kötelező választási feliratkozással. Ha az AB-ben nem lett volna kellő támogatottsága ennek a forgatókönyvnek, az alkotmánybírák továbbra is ignorálhatták volna az ombudsman javaslatát, miként azt teszik számos más, például a magánnyugdíjpénztári befizetések államosítását kifogásoló indítványával.

Áder vizsgálatot kér, Szájer trükkre készül

December 6-án Áder János normakontrollt kért a testülettől, mert több pontban is alkotmányellenesnek tartja a választási eljárásól szóló törvényt. A pénteki ülésen az alkotmánybírák egyedül ezzel az indítvánnyal foglalkoznak, és az ÁB sajtószóvivőjének közlése szerint azonnal nyilvánosságra hozzák a határozatot.

Áder összesen hat, technikai jellegű kifogást emelt a jogszabály ellen. Alkotmányellenesnek tartja egyebek mellett az regisztrációs kérelem benyújtásának módjára, valamint a politikai hirdetésekre és a közvéleménykutatások publikálására vonatkozó korlátozásokat.

Nem vizsgálta viszont a törvény legvitatottabb pontját, a választáson való részvételt kötelező előzetes feliratkozáshoz kötő rendelkezést. Ezt azzal indokolta, hogy azt az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései (Ár.) tartalmazzák, az Ár. pedig maga is az Alaptörvény része.

A köztársasági elnök ugyanakkor kérte, hogy a normakontroll ne csak az általa megjelölt, hanem az azzal szoros kapcsolatban lévő többi rendelkezésre is terjedjen ki, és hogy az AB vizsgálja azok összhangját is Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeivel.

Csakhogy tavalyi utolsó ülésén az AB megsemmisítette az Ár. nem átmeneti hatályú rendelkezéseit, köztük a regisztrációról szólót is, és kimondta, hogy az Ár. nem része az Alaptörvénynek. Az Alkotmánybíróság így megteremtette a lehetőségét, hogy megvizsgálja, megfelel-e az Alaptörvénynek a kötelező regisztráció jogintézménye.

Az AB december 28-i döntése után Szájer József, az Alaptörvény egyik megalkotója bejelentette, hogy a kirostált rendelkezések probléma nélkül átemelhetők magába az Alaptörvénybe. Így előfordulhat, hogy az alkotmánybírák pénteken megsemmisítik a kötelező regisztrációt, ám a kormánytöbbség először beleírja az alkotmányba, majd azt ismét elfogadják, a választási eljárásról szóló törvény módosítása részeként. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság az eddigi gyakorlata alapján már nem vizsgálhatná a szabályozást.