Frigyes
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Széles körben üdvözlik az AB döntését

2013.01.04. 14:15 Módosítva: 2013.01.04. 14:30
Pénteken ellenzéki pártok és civil szervezetek is közleményben köszöntötték az Alkotmánybíróság döntését, amelyben a testület kimondta, hogy több pontban is az Alaptörvénybe ütközik a választási eljárásról szóló törvény, a kötelező regisztráció pedig indokolatlanul korlátozza a választójogot. A KDNP-t viszont zavarja, hogy a döntésről már csütörtök este írtak a hírportálok.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Alkotmánybíróság döntése után azonnal bejelentette: a következő választáskor biztosan nem lesz választási regisztráció.

Az MSZP szerint a Fidesz azzal, hogy lemondott az előzetes regisztráció bevezetéséről, belátta: ebben az ügyben vereséget szenvedett. Molnár Zsolt, a párt budapesti elnöke pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: az Alkotmánybíróság szakmai döntést hozott, amikor alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárási törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget. A szocialista politikus szerint a határozat azt bizonyítja, hogy "a magyar jogállam még él".

Az LMP szerint politikatörténeti fordulópontot jelent az Alkotmánybíróság döntése, amelyben alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több pontját, mivel a testület ezzel a Fidesz választókra hivatkozó, de a társadalom kétharmadának nem tetsző politikájáról is véleményt mondott. Karácsony Gergely, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese úgy értékelte, hogy az AB döntésében benne van az az "elementáris felháborodás", ami a választási regisztráció miatt alakult ki az emberekben. "A regisztráció a Fidesz legrosszabb húzása lett volna" - mondta, hozzátéve, reméli, hogy az AB határozata új szakaszt hoz a kormánypárt politizálásában.

Az Együtt 2014 Választói Mozgalom közleményében szintén üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Szerintük a döntéssel kiderült, hogy a regisztráció még a Fidesz saját, egypárti alaptörvénye szerint is alkotmányellenes. A mozgalom egyben újra felszólította a kormányt, hogy "ne merje az ablakon visszacsempészni azt, amit az Alkotmánybíróság is kipenderített az ajtón".

A Demokratikus Koalíció szerint tisztességes és bölcs döntést hozott az Alkotmánybíróság. Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke szerint a Fidesz nem az AB döntése miatt hátrált meg, hanem az erős ellenzéki, társadalmi ellenállás miatt, mert a kormány "csak az erőből ért". Az AB döntése "és a Fidesz meghátrálása" az elmúlt két-két és fél év legnagyobb demokratikus ellenzéki győzelme - mondta.

A Jobbik szerint az Alkotmánybíróság a választási eljárási törvényt érintő döntésével kimondta az igazságot és a Fidesz reagálásából úgy tűnik, hogy ez győzni is fog. Dúró Dóra elmondta, "minden épeszű ember" ezt a döntést várta az Alkotmánybíróságtól. A párt pedig most azt várja a Fidesztől, hogy nevezze meg a politikai felelősöket az ügyben - tette hozzá a Jobbik szóvivője.

Elfogadhatatlannak nevezte viszont a KDNP azt, hogy az Alkotmánybíróság határozatát a kihirdetés előtti napon egyes hírportálok közlik és kommentálják. A párt véleménye szerint az ilyen eljárás nem szolgálja az Alkotmánybíróság és általában a bíráskodás tekintélyének megőrzését. Ugyanakkor a kereszténydemokraták a döntés érdemi részét tudomásul veszik, szerintük a köztársasági elnök a normakontroll kérésével hosszas viták végére tett pontot. Fontosnak látják azonban, hogy az AB mostani döntésével nem a regisztráció egészét, hanem annak kiterjesztését vetette el.

Közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is egyetértett az Alkotmánybíróság döntésével, a Magyarországon lakó választópolgárok előzetes regisztrációja szerintük is szükségtelen jogkorlátozást jelentene. Ugyanakkor a jogvédő szervezet úgy véli, hogy az egyenlő választójog biztosítása érdekében nemcsak a törvényeket kéne felülvizsgálni, hanem az Alaptörvényt is. Mert az alaptörvény például lehetővé teszi, hogy belátási képességük korlátozottságára hivatkozva fosszanak meg állampolgárokat a választójoguktól. Ezzel pedig a kétharmados parlamenti többség az alaptörvény elfogadása után tovább csökkentette a fair választások esélyét.