Továbbra is ki kell takarni a rendőrök arcát

A nyilvános helyen vagy közterületen való szolgálati kötelezettségük teljesítése közben nem minősülnek közszereplőnek a rendőrök, ezért a róluk készült beazonosítható képi vagy hangfelvételeket csak az ő beleegyezésükkel lehet nyilvánosságra hozni.

A Kúria erről szóló, november 26-ai jogegységi határozata a Magyar Közlöny legfrissebb, pénteki számában jelent meg. Mint indoklásukban kifejtették, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte. A kollégiumvezető-helyettes indítványában arra hivatkozott, hogy "a Legfelsőbb Bíróság töretlen gyakorlata szerint a nyilvánosság előtt folytatott munkavégzés, a közterületen történő szolgálati kötelezettségteljesítés nem minősül nyilvános közszereplésnek. Így például az ily módon intézkedő rendőr, tűzoltó, börtönőr, postás, mentős, utcaseprő képmása, hangfelvétele csak hozzájárulásával hozható nyilvánosságra.

Előfordult viszont, hogy a Pécsi Ítélőtábla 2011-es határozatában azt írta, hogy a konkrét ügyben intézkedő rendőr - például egy igazoltatás során - nem minősül közszereplőnek, azonban a sporteseményre kivezényelt rendőrök rendfenntartó tevékenysége nyilvános közszereplés, ezért képmásuk nyilvánosságra hozatalához engedélyükre nem volt szükség.

A Kúria határozata szerint a különböző jogszabályok alapján többféle értelmezés is lehetséges. Megjegyezték például, hogy az ember külső megjelenésével kapcsolatos személyiségvédelmet a polgári törvénykönyv (Ptk.) biztosítja. E szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett hozzájárulása szükséges. A Kúria határozatában ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a polgári törvénykönyv sem a közszereplő, sem a nyilvános közszereplés fogalmát nem definiálja.
"A joggyakorlat és a jogirodalom meghatározása szerint szereplésnek, ezen belül közszereplésnek az egyén önkéntes elhatározásán, autonóm döntésén alapuló olyan politikai, társadalmi, művészeti tevékenység, megnyilvánulás tekinthető, amelyet egy meghatározott cél, szűkebb vagy tágabb értelemben a helyi közösség vagy a társadalom életének befolyásolása érdekében fejt ki".

A Kúria leszögezte: azt a kérdést, hogy a közterületen intézkedést végrehajtó rendőr egyedileg azonosítható, felismerhető képmása nyilvánosságra hozható-e, nem az ügynöktörvény, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései, hanem a Ptk. alapján kell megítélni.

Mint írták, a Ptk. alkalmazása szerint nem tehető különbség a között, hogy rendőr valakit az utcán igazoltat vagy - a szintén közrendőri feladatnak számító - tömegrendezvény rendfenntartásában működik közre. Egyik tevékenység sem minősíthető nyilvános közszereplésnek - tették hozzá.

A világon ritka ez a szemérmesség

Ahogy korábbi cikkünkben rámutattunk, a magyarországi gyakorlat, miszerint a rendőr arca nem jelenhet meg a képes tudósításokban, egyedülálló Európában.  A legközelebbi példa Azerbajdzsán, amelynek jogrendszere tartalmaz ugyan hasonló, a képmás közlését tiltó korlátozást, ám a rendfenntartó erők képviselőivel ott is kivételt tesz a törvényszöveg.

Nálunk a 2006-os sajnálatos események idején a rendőri túlkapások miatt vált fontossá, hogy a rendőr tevékenysége teljes mértékben nyilvános legyen.

Noha a rendőr, a börtönőr (és más, közhatalomgyakorló tisztséget betöltők) az adófizetők pénzéből lát el közfeladatot, sőt az állam hatalmát gyakorolja, amikor igazoltat, terelget, oszlat, mégis a Kúria mostani döntése értelmében mindezt magánemberi minőségében teszi. Ezért van joga kérni hozzájárulását képmásának publikálásához - amihez gyakorlatilag soha sem járul hozzá, ennek pedig az a következménye, hogy a szerkesztőségek inkább kitakarják a rendőr arcát, mintsem esetenként több százezer forintos bírságokat fizessenek ki a személyiségi jogainak megsértéséért perelő rendőrnek.

A TASZ szakértője korábbi cikkünkben rámutatott: a rendőr arca - hatalomgyakorlói minőségében - közérdekű adatnak minősül, vagyis a nyilvánosságra tartozik. Bár a szervezet megállapítja, a rendőr nem közszereplő, hiszen ez a fogalom amúgy is egy nehezen meghatározható minőség, mert inkább szituatív, eseti jellegű. A pulpituson közszereplő politikus ugyanis otthonában - azaz más szituációban - mosogatva már nem tekinthető közszereplőnek. Feltéve, ha nem nyújtott be törvényjavaslatot a mosogatás betiltásáért, hiszen akkor már közérdek fűződik ahhoz a tényhez, hogy a nyilvánosság előtt mosogatásbetiltás-párti politikus otthonában mosogat. Ahogy egyébként a rendőrt is - szolgálaton kívül, otthonában, horgászás közben - ugyanúgy megilletik a személyiségi jogok.

"A közhatalomgyakorlás viszont egy komoly felhatalmazás, ráadásul egy szűk, meghatározott, zárt halmazt érint, amely halmaz szereplőit jogszabályok határozzák meg" - állítja Hegyi, aki egyszerűen úgy definiálná a közhatalom gyakorlóit, mint "akik fel vannak hatalmazva arra, hogy az állampolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintő döntéseket hozzanak".

A jelvényt kell figyelni, nem az arcot

A Kúria emlékeztet ugyanakkor, hogy a rendőrségről szóló törvény kimondja, a rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja. Továbbá, hogy intézkedés előtt a rendőr - illetve ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni, illetve szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni.

"A közhatalmi tevékenység ellenőrizhetőségéhez, az átláthatóság biztosításához" azonban nincs szükség az intézkedő rendőrök képmásának nyilvánosságra hozására. Az intézkedő rendőr arcképe tehát nem tekinthető közérdekből nyilvános adatnak, az ugyanis nem tartozik a rendőri szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy közfeladatának ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok körébe - szögezte le a Kúria.