Gyárfás
19 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A sírból is visszajönnek a furcsa tilalmak

2013.01.07. 11:00
Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényhelyet, amely lehetővé tette, hogy az önkormányzatok saját kedvük szerint rendeletben közösségellenesnek minősítsenek, és pénzbírsággal fenyegessenek mindenféle, egyébként nem büntetendő cselekményt: Hódmezővásárhelyen például a hintázást, Csörögön a labdázást, Miskolcon a porrongy óvatlan kirázását. Az Alkotmánybíróság szavára az önkormányzatok elkezdték visszavonni a tiltó rendeleteiket, de bízhatnak benne, hogy nem sokáig kell kibírniuk nélkülük. Egy most életbe lépett paragrafus újra eszközt ad kezükbe a tiltáshoz. Az V. kerület már élt is vele.

„A szankcionálatlanság következményei a mindennapi életben azonnal megmutatkoztak, az állampolgárok nyugalmát, a közterület rendjét zavaró magatartások elszaporodtak, a lakosságot nagymértékben zavaró méreteket öltöttek” - ilyen sötét helyzet alakult ki az Alkotmánybíróság döntésének következményeként Budapest V. kerületében a helyi önkormányzat egyik friss, karácsony előtt meghozott rendeletének indoklása szerint.

Az V. kerületi politikusok azt fájlalták, hogy kénytelenek voltak hatályon kívül helyezni a tiltott közösségellenes magatartásokról szóló rendeletüket. Ez, mint az ország rengeteg más településének hasonló című rendelete, olyan cselekményeket tiltott meg és fenyegetett pénzbírsággal, amelyek a társadalomra nem veszélyesek, ezért nem minősülnek bűncselekménynek, sőt még csak szabálysértésnek sem.



Ahogy megírtuk, a helyi képviselő-testületek fantáziája meglódult, amikor az önkormányzati törvénytől felhatalmazást kaptak arra 2012 áprilisától, hogy rendeletben eldöntsék, mi mindent tekintenek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásnak. Hódmezővásárhelyen például megtiltották a 14 év felettieknek a hintázást, Solymáron a kóbor macskák etetését, Csörögön a labdázást, Ózdon azt, hogy az ember megtartsa a saját kutyája kölykeit.

Lement a hatályon kívüli helyezési hullám

Putnokon 350 ezres pénzbírság

Mielőtt az Alkotmánybíróság elkaszálta volna a közösségellenes magatartásokról szóló rendeleteket, volt, hogy kiszabtak ténylegesen pénzbírságot azok alapján. Simon Mihály, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munkatársa szerint a legszélsőségesebb eset, amellyel találkoztak, Putnokon történt a nyáron. Egy nap alatt összesen 350 ezer forint bírságot szabtak ki egyetlen család tagjaira. Nagyrészt lakcímbejelentési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztás miatt bírságolták meg őket, de a 350 ezres büntetés része volt egy 150 ezres, vagyis a kiszabható legnagyobb tétel is. Ezt több különféle címen, köztük állattartás szabályainak megszegésére és piszkos udvarra hivatkozva szabták ki. Az Alkotmánybíróság novemberi határozata után a TASZ sürgette a rendeletek hatályon kívül helyezését, és tanácsot adott azoknak, akiket az Ab döntése után, de még azelőtt sújtanának pénzbírsággal a közösségellenes magatartásokról szóló helyi rendelet alapján, hogy az hatályon kívül kerülne. A tanács az volt, hogy ne fizessék be a bírságot, hanem támadják meg a határozatot a bíróságon, és kérjék a bírság végrehajtásának felfüggesztését.

Novemberben úgy tűnt, hogy az önkormányzatoknak mégis muszáj lesz bírságolás nélkül tűrniük a labdázást vagy a macskaetetést, mert az Alkotmánybíróság fellépett a tilalmi rendeletek ellen. A testület november 12-i határozatában alkotmányellenesnek minősítette a 2011-es önkormányzati törvénynek azt a paragrafusát, amely megadta a felhatalmazást a képviselő-testületeknek a közösségellenes magatartásokról szóló rendeletek megalkotására.

Az addigra már megszületett helyi rendeletek persze ettől még egyből nem tűntek el, az önkormányzatok dolga volt, hogy hatályon kívül helyezzék azokat. Erre egyébként biztatták is őket. A budapesti kormányhivatal például az Alkotmánybíróság döntése után körlevelet küldött az összes kerület jegyzőjének, amelyben azt írták, hogy “az egyetlen helyes intézkedési lehetőség” a rendeletek hatályon kívül helyezése. A kormányhivatal levele még azt is megjegyezte, hogy nemcsak az Alkotmánybíróság, hanem az ő törvényességi felügyeleti főosztályuk is vizsgálódott már októberben a rendeletek jogszerűsége körül, és arra jutottak, hogy vannak problémák. A levélben a kormányhivatal lényegében azzal fenyegette meg az önkormányzatokat, hogy ha nem vonják vissza soron kívül a közösségellenes magatartásokról szóló rendeletüket, akkor törvényességi felügyeleti intézkedés jön ellenük.



Az önkormányzatok többsége szót is fogadott. Azok közül a furcsa tilalmi rendelek közül, amelyekről novemberben írtunk, decemberben hatályon kívül helyezték például a csörögit, a miskolcit, az ózdit, a beledit, a ráckeveit, a dubicsányit, a csepelit és, ahogy a cikk elején említettük, az V. kerületit is. A Rogán Antal vezette kerület azonban szemfüles volt, és nagyon gyorsan cselekedtek, miután rájöttek, hogy kerülőúton visszahozhatják az általuk olyan nélkülözhetetlennek talált tilalmakat.

A Jobbik besegített

Az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezés az önkormányzati törvény 143. paragrafusának 4. bekezdésének az e.) pontja volt. Csakhogy a 2011-ben megszavazott törvénynek van egy 143. paragrafus, 4. bekezdés, d.) pontja is, amely eddig sokaknak valószínűleg azért nem tűnt fel, mert nem volt hatályos, egészen mostanáig. A 2011 végén kihirdetett törvény úgy rendelkezett, hogy ez a pont 2013. január elsején lépjen hatályba. Ez a pont pedig így szól: felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A d.) pontban rejlő lehetőségeket a jobbikos Hegedűs Lórántné már az Alkotmánybíróság döntése után kiszúrta. November 30-án közleményt adott ki arról, hogy „a magyar társadalom többsége a rend pártján áll”, „vissza kell adni a rendfenntartás jogát az önkormányzatoknak”, és erre „kézenkfekvő megoldást nyújt” ez a törvényszakasz. Hegedűsné még a január elsejét se akarta kivárni, azt sürgette, hogy az országgyűlés azonnal léptesse életbe ezt a szakaszt. A Fidesz részéről kedvező fogadtatásban volt része, amikor ötletével előhozakodott a parlamenti önkormányzati bizottság november 26-i ülésén. Láng Zsolt II. kerületi fideszes polgármester is rosszallóan beszélt akkor az ülésen arról, hogy az Alkotmánybíróság „megsemmisítette az önkormányzatok azon jogát, hogy rendet tartsanak a saját településükön”, és elmondta: keresik a jogi megoldást arra, hogy mégis kapjanak valamifajta eszközt.

Vége Rogánéknál a büntetlen labdahajigálásnak

A d.) pont előrehozott hatályba léptetését ugyan Hegedűsnének végül nem sikerült kijárnia, de január elsejétől már semmi nem akadályozza meg az önkormányzatokat abban, hogy a kényszerből hatályon kívül helyezett tilalmi rendeletük helyébe újat hozzanak, új címen. Csupán annyi a dolguk, hogy a tilalomgyűjteményt ne úgy nevezzék el, hogy „tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló rendelet”, hanem mondjuk úgy, hogy „a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet”.

Pont így cselekedett az V. kerületi képviselő-testület. December 21-én kihirdették „a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről” szóló rendeletüket, amely január elsején lépett hatályba, rögtön az első napon, amikor ez lehetséges volt. Ez a rendelet kísértetiesen emlékeztet a közösségellenes magatartásokról szóló, hatályon kívül helyezett belvárosi rendeletre, lényegében annak a rövidebb változata. A tiltó rendelkezéseket gyakorlatilag szó szerint emelték át onnan.



Így például az új rendelet is tiltja az V. kerületben a gördeszkázást, görkorcsolyázást, rollerezést vagy kerékpározást a virágágyás szegélyeken, lépcsőkön, utcaszegélyeken és a közút tartozékain. Aki ilyesmire vetemedik, százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, és a közterület-felügyelő is ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki rá. Ugyanekkora büntetés fenyegeti, aki óvatlanul labdázik, vagyis pontosabban „zöldterületen labdajátékokat nem az arra kijelölt helyen vagy mások testi épségének figyelmen kívül hagyásával folytat”. A szárazeledelüket kiborogató kóbor macskák se örülhettek sokáig, a pár hetes megszakítás után ismét pénzbírságra számíthat az is, aki „gazdátlan állatot környezetet szennyező vagy másokat zavaró módon etet”.

Az önkormányzati törvény 143. paragrafus 4. bekezdés d.) pontját a múltkor az Alkotmánybíróság nem vizsgálta. Az akkor még nem is hatályos szakaszra az ombudsman beadványa nem vonatkozott. Ugyanakkor az érvek, amelyek alapján a testület az e.) pont alkotmányellenességét kimondta, felvethetők ennél is. Ilyen érv volt például, hogy a törvénybe kódolva volt a hatáskörrel való visszaélés veszélye, mert az önkormányzatok úgy kaptak nagyon széles jogkört kaptak a tiltott magatartások meghatározására, hogy közben a gazdasági érdekük minél nagyobb szigort diktált, hiszen a beszedett bírságok náluk landoltak. Azonban ha vizsgálni is fogja valakinek a beadványára az Alkotmánybíróság egyszer ezt a törvényszakaszt is, egyelőre semmi nem akadályozza meg, hogy az önkormányzatok országszerte kövessék az V. kerület példáját.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!