A funkcionalitás lesz az úr a Széll Kálmán téren

Michelangelo egy márványtömbből faragta ki Dávidot, vagyis a már eleve benne foglalt műalkotást megszabadította az azt borító „feleslegtől”. Ugyanez fog történni a Széll Kálmán térrel is Szeneczey Balázs, a városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes szerint.

Ennek a „megtisztításnak” a szellemében eltűnik a térről a gyalogosforgalmat akadályozó szárnyépület, a feleslegessé vált hurokvágány és a metróállomás környezetében található bódék, gombák és talponállók is. Ennek ellenére Szeneczey szerint „a Széll Kálmán térnek annak kell maradnia, ami”. Olvasónk joggal kérdezhetné: szóval a Moszkva továbbra is a város egyik legkoszosabb, büdös, kellemetlen, átjárhatatlan köztere kell hogy maradjon? A főpolgármester helyettese azonban az általános diszkomfort megőrzése helyett inkább arra gondolt, hogy a Széll Kálmán térnek úgy kell vonzó városi köztérré válnia, hogy mindeközben megtartja eredeti funkcióját: főállásban közlekedési csomópont marad.

Mint arról korábban beszámoltunk, a főváros és a BKK közös kiemelt projektjeként megvalósuló térrendezésre kiírt pályázaton november 13-ig 23 pályaművet adtak be, ezek közül ötöt díjaztak, kettőt pedig megvettek, összesen 22 millió forint értékben. A végleges kivitelezési terv a nyertes Építész Stúdió Kft. és a Lépték-Terv Kft. vezetésével, de nem kizárólag az ő terveik alapján, hanem az összes díjazott pályamű legjobb elemeinek összegyúrásával fog elkészülni – ezek kiválasztásában a civilekkel folytatott párbeszéd is szerepet játszhat.

A nyertes pályázat látványterveiből világossá vált: a funkcionalitás fontosabb szempont volt az elbírálásban, mint az esztétikum. Az új tér Szeneczey Balázs szerint „elegáns, visszafogott, friss és környezettudatos” lesz, izgalmasnak azonban az eddig látott tervek alapján nehezen mondható. A sok tervben elbontásra javasolt „Legyező” épület megmarad, a szárnyépületnek viszont mennie kell, mozgólépcső fog vezetni a Várfok utca felé, a Retek utca felől pedig fasor keretezi majd a teret. A tér nagy részét LED-csíkokkal ékesített kőburkolat fogja fedni.

Nincs nagy baj a régi szerkezettel

„A köztérnek építészetileg nem feltétlenül kell nagyot alakítania” – vélekedett Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója. Vitézy elmondta, hogy bár a formai előírásoknak mind a 23 benyújtott pályamű megfelelt, olyan nem akadt köztük, ami egyszerre lett volna látvány tekintetében nagyon átütő és egyben megvalósítható is. A pályaműveket elbíráló 11 tagú bizottság éppen ezért az utóbbi szempontra helyezte a hangsúlyt, a tervek pedig bebizonyították: a tér régi szerkezete tulajdonképpen jól használható, rövidek az átszállási távolságok a tömegközlekedési járművek között, ezért csak finomhangolásra, ésszerűsítésre van szükség.

Vitézy a tér mostani formájával kapcsolatban úgy látja, elsősorban az a baj, hogy lépcsőzni kell, sok a holttér, és az egész teret átszeli egy időközben feleslegessé vált hurokvágány. A felújított tér az ígéretek szerint ezen problémák mindegyikét orvosolni fogja: teljesen akadálymentes lesz, kikerülnek a gyalogosforgalmat akadályozó elemek és eltűnnek a zavaró villamossínek.

Ugyanakkor a tér tömegközlekedési kapacitásai nőni fognak. Villamosvonalból a tervek szerint a jelenleginél több fog átfutni a téren, sőt a Széna téri buszállomást is megpróbálják idehozni, egy későbbi fázisban pedig a tervek szerint a fogaskerekű is ide torkollik majd.

A közlekedésszervezésre már 2011-ben kiírtak egy pályázatot, amelyet a Főmterv Zrt. nyert meg. A hárommilliárd forintra becsült, állami finanszírozású projekt elsősorban a tér közepén áthaladó közlekedési kapcsolatok rendezésére irányult. Az eredeti tervek szerint az építkezés első üteme idén kezdődött volna és 2014-ben fejezték volna be, de a tér urbanisztikai és építészeti tervének elfogadásával ez kitolódott. Idén várhatóan csak kisebb bontási műveleteket végeznek majd el, mivel ekkor még javában zajlani fog a kivitelezés engedélyeztetési eljárása. Az építkezés jövőre kezdődhet meg, és az ígéretek szerint 2015 végére készül el a tér.

A felújításra összesen 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre a központi költségvetésből biztosított támogatás, fővárosi források, valamint a teret érintő „budai fonódó villamos” projekt európai uniós forrásainak a bevonásával. Vitézy Dávid elmondta, korábban több ambiciózus terv is napvilágot látott, amik ennél jóval költségesebbek lettek volna – szerinte a Horváth Csaba által kezdeményezett parkká alakítás például „éppen egy nullával került volna többe”. Márpedig az utóbbi évek gyakorlata Vitézy szerint bebizonyította, hogy egy hasonló léptékű közlekedési csomópont rendezése kihozható 4-5 milliárd forintból – ennyibe került a Károly körút átrendezése, a Ferenciek tere pedig a tervek szerint ennél kevesebből, körülbelül 3 milliárd forintból készül majd el.

Mindenki posztolhat

A tervek bemutatásával a szervezők nem egy folyamat lezárását jelentették be, hanem éppen most szeretnék párbeszédre hívni a civileket, budapesti lakókat. A benyújtott pályaműveket Móricz Simon fotósorozatával együtt kiállító Design Terminál hosszútávú együttműködést tervez a BKK-val, aminek első lépcsője lesz a ma megnyitott „Találkozzunk az óra alatt!” című rendezvénysorozat (óra ugyanis változatlanul lesz a megváltozott nevű és küllemű téren).

Böszörményi-Nagy Gergely, az intézmény stratégiai igazgatója nyitóbeszédében a városfejlesztés és a kreatív ipar teljesítménye közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet. Szerinte a várostervezés során olyan szempontokat kell érvényesíteni, hogy az „itthon maradó, új, fiatal vállalkozók” használni tudják a létrejövő köztereket. Éppen ezért próbálják bevonni őket a most kezdődő párbeszédbe.

Az elgondolás az, hogy a megjelent civilek véleményét becsatornázzák először a „szakma” (építészek, várostervezők), majd a döntéshozók felé – fejtette ki Ács Zoltán, a Design Terminál kreatív igazgatója. Elmondása szerint a fórumoknak vannak meghívott szereplői, de azokra bárki eljöhet. Szerda este például a Terminálban az öt díjazott pályaművet mutatják be egyenként 6-8 percben, majd erről szakmai beszélgetést folytatnak, amit Kovács Dániel, a hg.hu főszerkesztője moderál.

A sorozat másik húzóeseménye a január 16-án tartott kerekasztal-beszélgetés lesz, amelyen Vitézy Dávid mellett részt vesz majd Fürjes Balázs, a kiemelt jelentőségű budapesti beruházások kormánybiztosa, valamint Bojár Iván András, Demszky Gábor és Tarlós István korábbi városarculati tanácsadója, egyben az octogon.hu főszerkesztője és Szemerey Samu, a Kortárs Építészeti Központ urbanisztikai szakértője.

A szélesebb közönség részvételét ösztönzi, hogy a Magyar Urbanisztikai Társasághoz tartozó Fiatal Urbanisták Tagozata mentális térképet készít a Széll Kálmán térről: mindenki felírhatja egy post-it-ra, mit szeretne csinálni a téren. A cédulákat a FUT később digitálisan is feldolgozza, a szalonképesebb javaslatok pedig az építkezés erejéig a munkálatokat elkerítő paravánra is felkerülnek majd. A rendezvényeken egy 39 kérdésből álló kérdőívet is kiosztanak a térrel kapcsolatos lakossági elvárásokról, ami internetes alkalmazás formájában is elérhető lesz. A sorozatot január 17-én egy buli zárja, ahol először levetítik a Moszkva tér című filmet, majd a film egyik szereplője, Rojál (Szabó Simon) szolgáltatja a talpalávalót a „ciki diszkóhoz”.