Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Elutasították a Bayer elleni feljelentést

2013.01.10. 13:48
Az ügyészségi közlemény szerint a kialakult bírósági gyakorlatban nem számítana közösség elleni izgatásnak, amit Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban írt a cigányokról. Szokatlanul részletesen magyarázzák a döntést.

Bűncselekmény hiányában elutasította a Bayer Zsolt elleni feljelentést a Budapesti XIV. és XVI. kerületi Ügyészség. A közösség elleni izgatás bűntette miatt tett feljelentés oka a Magyar Hírlap szombati számában megjelent cikk volt, amelyet a Szigethalmon történt késelés után írt a publicista.

Az ügyészség a jelentős közérdeklődésre hivatkozva részletes magyarázatot adott a döntésére. Hivatkoznak az Alkotmánybíróság 30/1992. számú határozatára. A közlemény szerint ennek alapján alakult ki a bírói gyakorlat a véleménynyilvánítás szabadsága és a közösség elleni izgatás bűntette elhatárolására, és az ilyen bűncselekmények jogi megítélése mára egységes.

Idézik a Fővárosi Ítélőtábla döntését az elhíresült "rekesszétek ki" kijelentés kapcsán: "A közösség elleni izgatás törvényi tényállásában gyűlöletre uszít, aki másokat aktív, tevékeny gyűlöletre ingerel. A bűncselekmény (immateriális) veszélyeztető jellegéből következik, hogy a megvalósuláshoz nem elegendő csupán a veszély feltételezett volta (absztrakt veszély). A veszély a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti, vagyis olyan helyzet fennállását, amikor a folyamatnak a sérelem bekövetkezése irányába ható továbbfejlődése lehetőségével számolni kell. Nem elegendő az elkövető részéről annak előrelátása, hogy a felkeltett gyűlölet akár kiléphet az érzelmek zárt világából, és mások számára is érzékelhetővé válik. Nem a véleménynyilvánítás szabadságával él, hanem gyűlöletre uszít az, aki erőszakos cselekedetre ilyen magatartás, vagy tevékenység kifejtésére hív fel akkor, ha a veszély nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget. A bűncselekmény megvalósulásához a fenti hármas követelmény megvalósulása elengedhetetlen."

Az ügyészség azt állítja, hogy ők minden olyan ügyben, amelyben ez a hármas követelmény megvalósult, megindították, megindítják a büntetőeljárást. Ennek egyik friss példájaként hivatkoznak Tomcat, Polgár Tamás ügyére. A bloggert szerdán uszítás miatt elítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az ő kijelentése megfelelt a hármas követelménynek: "…szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek meg őket". Ez az a konkrét magatartási forma, amely a kialakult bírósági gyakorlat szerint a közösség elleni izgatás megállapításához szükséges, magyarázza az ügyészség.

Megjegyzik azt is, hogy ők korábban több ügyben megkísérelték tágítani a fenti gyakorlatot, de ez nem vezetett eredményre, felmentő ítéletek születtek.

Az ügyészség Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész által aláírt, szokatlanul részletes közleménye azzal folytatódik, hogy idézi az Alkotmánybíróság megállapítását, azzal a felvezetéssel, hogy ezt fontosnak tartják megemlíteni. Az idézet: "A létrejött sajtószabadságban senki sem hivatkozhat külső kényszerre, aki a nyilvánosság elé lép. Minden sorral, amit leír, magát adja, és teljes erkölcsi hitelét kockáztatja. Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, és lesz a közvélemény szemében ›gyalázkodó‹. A gyalázkodásra bírálat kell, hogy feleljen. E folyamatba tartozik az is, hogy számolni kelljen magas kártérítésekkel. Büntetőjogi büntetésekkel azonban nem a közvéleményt és a politikai stílust kell formálni - ez paternalista hozzáállás -, hanem más jogok védelmében az elkerülhetetlenül szükséges esetekben szankcionálni."

A közlemény végül azzal zárul: "Az ügyészségnek mint büntetőügyekben eljáró állami szervnek, büntetőjogi kérdésekben kell állást foglalnia. Egyéb állásfoglalásra nem terjed ki a hatásköre."

Szerdán azt a feljelentés is elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség, amelyet közösség elleni izgatás miatt tett Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő ellen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija és Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja november 27-én. Az EMIH csütörtökön közleményben jelezte csalódottságát a döntés miatt. Közölték, hogy az EMIH és a Tett és Védelem Alapítvány hazai és nemzetközi érdekképviseleti szervekkel, valamint jogi szakértőkkel egyeztetve kezdeményezni fogja a gyűlöletkeltést szankcionáló jogalkotási-jogalkalmazási környezet felülvizsgálatát.