A Jobbik miatt támadják az ET magyar akkreditációját

Hivatalosan kezdeményezi a magyar és a görög küldöttség akkreditációjának megkérdőjelezését egy olasz néppárti képviselő, amiért az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésszakára érkező küldöttségekben a görögországi Arany Hajnal és a magyarországi Jobbik képviselői is helyet kaptak.

Az ET sajtószolgálatának közlése szerint Fiamma Nirenstein úgy véli: az, hogy ezek a képviselők helyet kapnak a közgyűlésben, ellentétes lehet az Európa Tanács alapító okiratában foglalt értékekkel, egyebek között az emberi jogok tiszteletben tartásával és előmozdításával, a demokráciával és a toleranciával.

Nirenstein strasbourgi sajtótájékoztatóján kijelentette: nem mindennapi, hogy számos ország 30 képviselője kiáll a közgyűlés egyes tagjai akkreditációjának felülvizsgálata mellett.

"Ha valaki nem ért egyet azokkal az elvekkel, amelyeket az az intézmény képvisel, ha nem felel meg az azt irányító alapvető demokratikus elveknek, akkor nem vehet részt annak munkájában" - szögezte le sajtótájékoztatóján a Toscanából származó képviselő.

A képviselő azt állította, hogy a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás egyszer odament hozzá és kollégáihoz, akikkel az antiszemitizmusról beszélgetett, és azt, mondta, hogy antiszemitizmus nem létezik, a "holokausztipar" pedig azt a célt szolgálja, hogy a zsidók átvegyék az uralmat a világ fölött.

"Ez nem csak az ő álláspontja, hanem a pártjáé. Ha elolvassák a jegyzőkönyveket, folyton ezt ismételgetik. Náci karlendítéssel köszöntik egymást" - hangoztatta a néppárti képviselő, aki szerint határozott lépésekre van szükség, mert ez ilyen vélekedés egész Európára fenyegetést jelent.

A képviselő külön kitér arra, hogy tudomása szerint Magyarországon 75 százalékkal nőtt az antiszemitizmus. Fiamma Nirenstein sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy az Arany Hajnal párt és a Jobbik képviselője akkreditációjának felülvizsgálatát az MSZP-s Szabó Vilmos is támogatta.

Az ET sajtószolgálatának közleménye arra is kitér, hogy egy képviselő akkreditációjának megkérdőjelezését legalább öt országból minimum tíz képviselőnek kell támogatnia. Andrew Cutting, az ET szóvivője az MTI kérdésére azt is kifejtette, hogy a parlamenti közgyűlés "házbizottságának" megfelelő testület, az ügyrendi, mentelmi és intézményes ügyekkel foglalkozó bizottság 24 órán belül dönt a két kezdeményezésről.

A bizottság a szóvivő elmondása szerint három lehetőség közül választhat: vagy jóváhagyja az akkreditációt, vagy megtagadja azt, vagy úgy engedélyezi ezeknek a képviselőknek a közgyűlés munkájában történő részvételét, hogy egyes jogaikat felfüggeszti, a közgyűlés egyes testületeinek munkájában nem vehetnek majd részt. Ez utóbbi két esetben a bizottság állásfoglalását a közgyűlés meg is vitatja. A döntésig viszont mindkét képviselő részt vehet a közgyűlés munkájában.

Az ET sajtóközleménye azt is tudatja, hogy egy francia néppárti képviselő az ellen is kifogást emelt, hogy Gaudi-Nagy Tamást és az Arany Hajnal képviselőjét, a görög Eleni Zavruliát a közgyűlés esélyegyenlőségi és diszkrimináció ellenes bizottságába, Gaudi-Nagyot pedig a jogi és emberi jogi bizottságba is jelölték.

Az 1949-ben létrejött, 47 tagállamot tömörítő, páneurópai Európa Tanács parlamenti közgyűlése a tagállamok parlamenti képviselőiből áll, évente négyszer ülésezik, vizsgálatokat folytat, javaslatokat és ajánlásokat tesz a tagállamoknak. Emberi jogi, jogi és kulturális kérdésekben az Európai Unió intézményei is - amelyektől egyébként teljes mértékben független, önálló, külön szervezet - gyakorta hivatkoznak a közgyűlés ajánlásaira vagy munkájára.