Rosszul javították az elszúrt rendeletet

Szabálytalanul helyesbítette az oktatási államtitkárság a felvételi ponthatárokról szóló kormányrendeletet, amely korábban hibásan jelent meg a Magyar Közlönyben, írja az Ars boni jogi folyóirat. Mint megírtuk, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) kormányrendelet szövegében rosszul szerepelt egy hatályba léptető rendelkezés. A szöveg szerint így 2013-ban bármilyen egyetemre való bekerüléshez nem 240 pontot, hanem 300 pont kellene elérnie a diákoknak.

Az oktatási államtitkárság cikkünkre pénteken azt írta: "a kodifikációs hibát észrevettük, és a Magyar Közlöny 2013. január 7-én megjelent 3. számának utolsó oldalán helyesbítettük".

Az Ars Boni szerint azonban a kodifikációs hibát a kormányzat törvényellenes jogalkotási eljárással akarta kijavítani, amelyhez így semmilyen joghatás nem fűződik. A lap szerint helyesbítésre csak akkor van lehetősége, ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől, és a jogszabály nem lépett még hatályba.

A lap szerint a jogalkotási törvény illetve az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata alapján a hatályba lépett jogszabályokat kizárólag jogszabály-módosítással lehet javítani. Hiába jelent meg tehát a helyesbítés a felsőoktatási minimum pontszámokkal kapcsolatban, az nem alkalmazható, és mint nem létezőt, figyelmen kívül kell hagyni, mert a jogalkotási eljárás súlyos megsértését jelenti. Az interneten elérhető jogtárakban így továbbra is az eredeti, hibás változat szerepel, mert azok a januári kormányzati helyesbítést helyesen nem vezették át.

Egy törvényben fellelhető hiba sokkal gyorsabban változtatható helyesbítéssel, mint egy, a Parlamenthez benyújtott módosító javaslattal, mely utóbbi napokkal, akár hetekkel is elhúzhatja a korrekció átvezetését. Egy jogállamban ugyanakkor nem kerülhetőek meg a jogállamiság játékszabályai. Az Alkotmánybíróság már 1990-ben úgy foglalt állást, hogy helyesbítést csak kézirathiba, például helyesírási hiba vagy nyomdahiba esetén lehet alkalmazni. Ezzel ellentétes gyakorlat kialakítása sértené a jogbiztonság elvét és a jogalkotás alapvető szabályait, ráadásul rontja a kodifikációs tevékenység presztízsét is.