Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A finisben akadt el a Mozgásjavító felújítása

2013.01.23. 17:24
A volt igazgató és a szülői munkaközösség sokáig levélben próbált megegyezésre jutni az önkormányzattal, hogy engedélyezzék a Mexikói úti Mozgásjavító új szakközépiskolai évfolyamának indítását. Miután ez nem vezetett eredményre, a szülők hétfőn helyszíni bejárást tartottak, hogy kiderüljön: alkalmas-e a 3,5 milliárd forintból felújított intézmény a szakközépiskolai osztályok oktatására. Az épület befejezéséhez még 212 millió forint kellene, de a 2013-as évfolyam már akkor is elindulhatna, ha még egy osztálytermet kialakítanának, körülbelül kétmillió forintból. Az iskola ügyében péntekre várható döntés.

„Csókolom, Pali bácsi!” – köszöntötte több gyerek is a folyosón Nádas Pált, a Mozgásjavító volt igazgatóját, aki negyven éve dolgozik az intézményben, és 25 éven keresztül vezette azt. Tavaly nyáron betöltötte a 64. évét, ezért át kellett adnia az igazgatói széket az általa meghívott Locsmándi Alajosnak.

Annak ellenére, hogy változatlanul elismeri Locsmándi korábbi érdemeit, Nádas szerint az új igazgató túl könnyen engedett a fenntartó nyomásának, ezért „már nem hívná”. Locsmándi ezelőtt a Prizma Általános Iskola és Óvodát vezette, tavaly az oktatásért felelős miniszter Teleki Blanka díjjal jutalmazta a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, szociális vagy egészségügyi okok miatt különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók segítésében elért eredményeiért.

Félig csiszolt műemlék

A Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthont 2007 és 2010 között 3,5 milliárd forintos költséggel újították fel, az építkezés második üteme azonban félbemaradt, ezért a műemléki védelmet élvező Lajta épület – amelyben az általános iskola felső osztályai mellett a szakközépiskola is működik – nem készült el. Ennek oka, hogy az előzetes becslések nem vették figyelembe a két épületszárnyat három szinten összekötő folyosó megépítésének költségeit (ez körülbelül félmilliárd forintot emésztett fel), ezért a további fázisokra az önkormányzat nem tudott forrást biztosítani.

Ennek ellenére az épületben jelenleg is működik 11 osztályterem, nyelvi labor, számítógépterem, 3 tornaterem, 15 vécé, egy fizika és egy kémia szertár. A házban nem csak szakközépiskolai képzés folyik, hanem az általános iskola felső tagozatának is itt tartják az óráit, az épület kihasználtsága 70 százalékos. Egy új osztály elindításához még egy volt kollégiumi hálótermet kellene osztályteremmé alakítani, ennek becsült költsége a speciális bútorokra fordítandó körülbelül kétmillió forint, valamint ezen felül 260-360 ezer forint, amit festésre, csiszolásra és mázolásra kellene költeni. Utóbbiban a szülők saját segítségüket is felajánlották, így ezeket a munkálatokat akár anyagköltségből is ki lehetne hozni.

Ahhoz, hogy az épület teljesen elkészüljön, a korábbi igazgató szerint még két szinten kellene kicserélni az ablakokat, négy új vécét kellene kialakítani, illetve az egyik lift is cserére szorul. Utóbbi munkálatok szükségességét megerősítette Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes is, aki szerint az épület jelenlegi formájában használhatatlan. Csomós úgy látja, hogy a fentieken kívül szükség lenne még egy új fizika- és kémiaszertárra, szaktantermekre, fel kellene újítani három tantermet és a tornatermet, továbbá orvosi szobát kellene kialakítani. Tovább növelné a költségeket, hogy az új lifteknek tűzbiztosnak kell lenniük, valamint hogy a felújításnak tiszteletben kell tartania a szigorú műemlékvédelmi előírásokat.

Az épületben járva megállapítható, hogy a termek állapota egyenetlen, a felújított tantermek azonban oktatásra alkalmasnak tűnnek. A lift öreg, de használható, és egy olyan lábkapcsolóval van felszerelve, aminek segítségével a kerekesszékesek is hívni tudják. Az iskola régi és új szárnya között akadálymentes az átjárás, így amennyiben az előbb felsorolt szolgáltatások nem is mindegyike érhető el a Lajta házban, a tanuszoda, a tornatermek, a menza és minden egyéb helyiség könnyedén megközelíthető anélkül, hogy az épületből ki kellene menni az utcára. Új tantermet mindenképpen ki kellene alakítani, viszont ha a szülők és a volt igazgató által becsült két-két és fél millió forint reális, ez minden bizonnyal alulmúlná egy másik intézmény felkészítésének, plusz az utaztatás megszervezésének költségeit.

Az íróasztal mögül döntöttek

A vitában érintett felek évek óta kölcsönös gyanakvással figyelik egymást. Csomós szerint a szakközépiskola indítása a volt igazgató „partizánakciója” volt: mivel az épületre nem volt használatba vételi engedély, ezért nem is lehetett volna elindítani a szakközépiskolai képzést. Nádas Pál szerint a főpolgármester-helyettes soha nem járt az intézményben, a szükséges engedélyek beszerzése pedig a fenntartó feladata lett volna. A legnagyobb nézeteltérés abban áll közöttük, hogy a volt igazgató megfelelő időben és módon tájékoztatta-e a fenntartót a szakközépiskola működtetésének előre látható többletköltségeiről.

A szakközépiskolai képzés megindítására az intézmény 2009-ben kapott engedélyt, ekkor a fenntartó nem tartott helyszíni vizsgálatot. Azóta minden évben elindítottak egy évfolyamot, azonban időközben kiderült, hogy a frissen belépő osztályoknak újabb osztálytermekre lenne szükségük, amelyeknek a felújítására – korábbi kollégiumi hálótermekből való átalakítására – nem maradt pénz. Az önkormányzat szerint a volt igazgató félrevezette őket azzal, hogy az épületet használhatónak minősítette, és nem tájékoztatta őket a további munkálatok összesen mintegy 212 millió forintos költségéről. A volt igazgató egy 2011. decemberi levélben értesítette a városvezetést az új évfolyam elindításával kapcsolatos kiadásokról.

Erre állítása szerint azért volt szükség, mert amíg a korábbi években az iskolának volt akkora gazdasági mozgástere, hogy az intézmény nagyjából évi egymilliárd forintos önálló költségvetéséből kigazdálkodja a hátramaradt felújítási munkálatok terheit, ez a gazdasági autonómia a fővárosi tanintézmények gazdálkodásának közösen ellenőrzött Gazdasági Ellátó Szolgálatokba (GESZ) való tömörítésével megszűnt. Ezért az iskolának 2011 szeptemberétől kezdve minden egyes dologi kiadásra külön engedélyt és fedezetet kellett kérnie a gazdasági fenntartótól. Ez az átállás a fővárosi fenntartású gimnáziumok számára is komoly ellátási nehézségeket okozott, a Fazekas Mihály Gimnáziumban például egy 100 millió forintos önrészt igénylő labor építését mondták vissza forráshiány miatt.

A forrásigényeket jelző 2011-es levelére Nádas Pál a következő év júliusában kapott választ Pölöskei Gábornétól, a Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetőjétől, miszerint az igazgató ilyen irányú igényét a következő tanévi beiskolázás tervezési időszakában (2011. szeptember 29. és október 6.) között kellett volna benyújtania. Ebből kifolyólag az önkormányzat a felmerülő tárgyi igényeket indokolatlannak nevezte, és azt kérte az igazgatótól, hogy mivel az új osztály nem indulhat el, a jelentkező diákokat irányítsa át valamelyik „teljes körűen akadálymentesített, fővárosi szakképző intézményébe”, ahol integrált oktatás folyik.

Ekkorra azonban a 2012-es felvételi eljárás már lezajlott, ezért a felek a főváros, a korábbi és az új igazgató, valamint a két kijelölt alternatív intézmény igazgatójával tartott egyeztetések nyomán augusztus 31-én arra jutottak, hogy ez az évfolyam még elindulhat, csak a 2013/2014-es szakközépiskolai előkészítő osztályt kell majd átirányítani.

Informatikát mindenkinek

A két javasolt oktatási intézményben azonban csak informatikai képzést választhatnának a diákok, míg a Mozgásjavítóban kereskedelem-marketing ismereteket is tanulhatnak. Pölöskei Gáborné szerint „az informatika a mozgássérült gyerekeknek jó, az egy vizuális továbblépés, fejlődés”, ami megteremti számukra a lehetőséget, hogy akár otthon távmunkában, akár egy munkahelyen tudjanak dolgozni. A korábbi igazgató pedagógiai koncepciója jelentősen eltér a fővárosétól: intézményében igyekezett minél nagyobb hangsúlyt fektetni a pénzügyi, vállalkozási tárgyak, az idegennyelvek, a civil és európai uniós ismeretek, valamint a fogyatékkal élők érdekvédelmi lehetőségeinek oktatására. Az iskola területén tankonyha, ABC és kávézó is működik, Nádas szerint nem azért, hogy ezek a gyerekek vendéglátósok vagy szakácsok legyenek, hanem hogy átlássák, hogyan lehet működtetni egy vállalkozást, és ezáltal jobban tudjanak érvényesülni a saját életükben.

A Petrik Lajos Gimnáziumban teljes körű az akadálymentesítés, és nyolc – közülük három súlyosan – mozgássérült diák tanul is itt. Mivel jóval kisebb tapasztalattal rendelkeznek a mozgássérült diákok oktatásában, ezért a Mozgásjavító szakmai segítséget nyújt nekik: az iskola szakemberei ún. „érzékenyítő képzéseket” tartanak a Petrik tanárai részére, ami egyfajta „szellemi akadálymentesítésként” is felfogható. Amennyiben a diákokat ide irányítanák át, akkor vissza kéne járniuk korábbi intézményükbe mozgásfejlesztő foglalkozásokra, ami a fuvarozás miatt plusz költségekkel járna. A Neumann János Szakközépiskolában hasonlóak a feltételek, ugyanakkor itt az akadálymentesítés sincs teljes körűen megoldva. A szülők által szervezett hétfői helyszíni bejáráson a fenntartó egy harmadik intézményt, az Addetur Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskolát is lehetséges opcióként ajánlotta fel. Ebben az intézményben megfelelő az akadálymentesítés, és az intézmény honlapja szerint a képzés itt is tandíjmentes.

Házlinger György, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ főosztályvezetőjének ígérete szerint az új szakközépiskolai évfolyam indításáról a fenntartó péntekig hoz döntést.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!