Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Tízévesen az elitbe küldik a gyerekeket

2013.01.23. 10:56
Egy hónap van még hátra a középiskolai jelentkezésekig. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok választása mellett szól, hogy a gyerek olyan környezetbe kerülhet, ahol van értéke a tanulásnak. Ezek az iskolák bevallottan a felsőoktatás elit szakjaira készítik fel a gyerekeket, de a korai váltást és a magasabb követelményeket nem mindenki bírja. A legtöbbször a szülők választanak, így előfordul, hogy a gyerek sírva hagyja ott az általános iskoláját, és az is, hogy egy év múlva újra vissza akar térni oda.

Január 18-án tartották meg az egységes központi írásbeli felvételi vizsgákat a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba. A vizsga még nem kötelez senkit semmire. Február 15-ig még van idő meghozni a végső döntést a továbbtanulásról. Főleg a 10-12 éves gyerekek szüleinek okoz ez sok fejtörést: jobb-e, ha a gyerek az általános iskolában marad nyolcadikig, vagy érdemes már korábban elvinni hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba.

A diákok kétharmada gimnáziumba és szakközépbe megy

2012-es adatok szerint a diákok háromnegyede gimnáziumban vagy szakközépiskolában tanult tovább fele-fele arányban. A fennmaradó 25 százalék szakiskolába ment.  A gimnáziumok közül 375 volt a négyosztályos. 306 olyan gimnázium van, ahol 5 évfolyamos a képzés, mert az első évben csak nyelvet tanulnak vagy az Arany János Tehetséggondozó Programban vesznek részt. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok egyelőre a kisebbséget jelentik: 162 intézményban van hat évfolyamos, 100-ban pedig nyolc évfolyamos képzés.

A váltást érdemes jól megfontolni a 10 vagy 12 éves gyerekeknél. A szülők ilyenkor nem érzelmi szempontokat mérlegelnek elsősorban. Azt akarják, hogy gyerekük minél eredményesebb legyen, és később jó egyetemre jusson be.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kimondottan a felsőoktatás elit szakjaira, orvosi, jogi, gazdasági képzésekre készítik fel a diákokat. Eredményességüket a statisztikák valamennyire igazolják. A Köznevelés folyóirat középiskolai rangsorának élén álló Radnótiban 6 és 8 osztályos képzés zajlik, a Fazekasban 4 és 6, az Eötvösben és a győri Révaiban 4-5-6 évfolyamos képzések vannak, a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban és a szombathelyi Bolyaiban 4 és 8 osztályos a képzés, a veszprémi Lovassyban pedig öt és hatosztályos. A rangsorok azt mutatják, hogy ezekben a gimnáziumokban a diákok közel 90 százalékát felveszik egyetemre, több mint 90 százalékuk nyelvvizsgát szerez, és emellett még rangos helyezéseket is érnek el az országos középiskolai tanulmányi versenyeken.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat azonban gyakran éri az a vád, hogy jó eredményeiket csak annak köszönhetik, hogy kiválogatják és elszipkázzák az általános iskolákból a legjobban tanuló és támogató családi hátterű gyerekeket. Velük elvileg könnyű jó eredményeket elérni. Egy tanulmány azonban kimutatta, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokba járók a 8-10. évfolyam között többet fejlődnek és jobban teljesítenek (.pdf) a szövegértés és matematika teszteken a hasonló társadalmi státuszú, de négy- vagy hatosztályos gimnáziumokba járó társaiknál. Ez a hatás tehát kifejezetten a képzésnek tulajdonítható.

Azt veszik fel, aki akar tanulni

Varga Attila, az ország első nyolcosztályos középiskolájának, a Németh László Gimnáziumnak az igazgatója sem ért egyet azzal, hogy ezeknek az iskoláknak alacsony a pedagógiai hozzáadott értékük. Az igazgató szerint náluk a pluszt azt jelenti, hogy nagyon magas színvonalon közvetítik az ismereteket. „Sok tanár meglepődne, ha nálunk kellene órát tartania. A diákjainktól az órákon záporoznak a magas szintű kérdések, és igazi kihívás ezekre felkészülni."

Varga Attila mélyen elismeri azt a munkát, amit az általános iskolákban végeznek kollégái. Tapasztalatai szerint azonban sok szülő úgy látja: az általános iskolában a gyermeke olyan osztályközösségbe jár, ahol a tanulás nem divat, így a gyereke elkallódhat. „Mi nem zseniket, hanem tehetséges és tanulni akaró gyerekeket tanítunk-nevelünk, akiket ebben a családjuk is támogat."

A nyolcosztályos gimnáziumokat eleve azért találták ki, hogy a tehetséges gyerekeknek egyenes út vezessen az egyetemig. A továbbtanulási adatok igazolják, hogy valóban elitképzésről van szó. A gimnáziumból az elmúlt évek statisztikái szerint a diákok jellemzően az orvosi egyetemre, a jogi karra vagy az ország egyik legjobb egyetemének számító Corvinus gazdasági képzéseire mentek tovább, és sokan választották a műszaki pályát is.

A nyolcosztályos gimnáziumokat versenyistállóknak is nevezik, de az igazgató szerint erről nincs szó. Náluk tényleg többet kell tanulni, mint más iskolákban, de nem terhelik feleslegesen plusz dolgokkal a gyereket. Még az óraszámaik sem sokkal magasabbak, mint az általános iskolákban. Inkább az a cél, hogy jobb feltételeket nyújtsanak a tanuláshoz. Ezért a csoportbontást nemcsak a nyelvi órákon, hanem más tantárgyaknál is alkalmazzák.

A nyolcosztályos gimnáziumokkal szemben nagyobb az elvárás. Státuszukat a jövőben akkor tarthatják meg, ha az országos kompetenciaméréseken a diákjaik az országos átlag felett teljesítenek. Az iskola emellett azt is fontosnak tartja, hogy diákjai részt vegyenek a rangos, országos tanulmányi versenyeken, és azokon lehetőleg helyezéseket is érjenek el. Mindeközben nagyon figyelnek arra is, hogy a választott oktatási módszerek és a tanárok igazodjanak a 10-12 évesek életkori sajátosságaihoz. „Nálunk csak az olyan tanárok válnak be, akik az egyik órán tudnak a János vitézről mesélni a tízéveseknek, a következő órán pedig József Attila műveit elemzik az érettségire készülőkkel".

Nem jó a korai elkülönítés

Egy belvárosi általános iskola igazgatója úgy látja: a nyolcosztályos gimnáziumba jellemzően csak néhány gyereket visznek el. Többen mennek viszont hatosztályos gimnáziumba, a két évfolyamból akár nyolcan-tizen is. Az általános iskola azzal próbálja marasztalni őket, hogy a gyerekekkel eleve nyolc évre terveznek. Ráaádásul náluk is vannak tagozatok, emelt óraszámban tanulhatnak a gyerekek matematikát, angolt vagy franciát. Aki előbb elviszi a gyerekét, az ráadásul egy későbbi jó lehetőségről is lecsúszik. Egyre népszerűbbek ugyanis az ötosztályos középiskolák, ahol az első évben szinte csak intenzív nyelvtanulás folyik.

Halász Gábor egyetemi tanár, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa elhibázottnak tartja, hogy a hazai oktatási rendszer a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokkal lehetővé teszi a korai szelekciót. Ez a lehetőség ugyanis az egész oktatási rendszer eredményességének rosszat tesz.

A legtöbb fejlett országban az oktatási rendszer úgy épül fel, hogy az 5-6 éves iskolai kezdőszakasz után egy 3 éves alsó-középfokú szakasz következik. Itt még nincsenek külön programok, a cél az alapvető képességek fejlesztése. A gyerekek így legalább 15 éves korukig hasonló tanulási tapasztalathoz jutnak . Ezután következik az általában 3 éves felső-középfokú szakasz, amelyben már elválnak az utak az általános és a szakmai képzés felé.

A gyerekeknek tehát az a jó, ha minél hosszabb ideig tanulnak együtt azokkal a társaikkal, akik különböző társadalmi környezetből jöttek. Halász Gábor szerint pedagógiai szempontból sem kedvező az, amikor 10-12 éves gyerekek egy középiskola jellegű oktatási intézménybe kerülnek, ahol az alapképességek fejlesztése helyett már a diszciplináris tudásra kerül a hangsúly.

Előnyt kovácsolnak a szülők

Magyarországon sajnos megvan arra a lehetőség, hogy a gyerekeket már viszonylag korán elkülönített oktatási formákba küldjék azok a szülők, véli Halász Gábor. Ebből elsősorban a középosztály tud előnyt kovácsolni. Olyan iskolákat választanak, ahonnan az utak nyílegyenesen a felsőoktatás elit szakjai felé vezetnek. Halász Gábor bevallotta: bár nem nem ért egyet ezzel az esélyegyenlőséget romboló rendszerrel, szülőként a gyermekeit ő is hatosztályos gimnáziumba íratta. Ez a példa is illusztrálja, hogy az egyének a társadalom egésze számára hátrányos intézményi formán belül rákényszerülnek arra, hogy megpróbálják a saját előnyeiket maximalizálni.

Az oktatáskutató azt ajánlja a szülőknek: csak akkor vigyék hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba gyermeküket, ha elégedetlenek azzal az iskolával, ahová a gyermekük jár, és ha fontosabbnak tartják a gyermekük garantált továbbtanulását, mint harmonikus fejlődését. Aki viszont elégedett azzal az általános iskolával, ahová a gyermek jár, és nem akarja, hogy gyermekét már 10-12 évesen erősen megterheljék, ne törekedjék a váltásra.

Sírva mennek el

Az általános iskola persze azért sem örül a távozásoknak, mert ez mindig szétzilálja az addigra összeforrott közösségeket. Az igazgató szerint ezért azok, akik elmennek hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, sokszor többet veszítenek, mint amennyit nyernek. Az is előfordul, hogy a gyereket egy idő után vissza akarják vinni az általános iskolába. Az igazgató szerint a legtöbb esetben a váltás sajnos csak a szülő döntése. A gyereket meg sem kérdezik erről, és az sokszor sírva hagyja el az általános iskolát és a társait.

A gyerek nem egy robot, és nem a szülő kiterjesztett énje, az iskolaváltást ezért minden esetben meg kell beszélni vele, tanácsolja Rendes Kriszta klinikai szakpszichológus. A választásnál érdemes összehangolni a szülő elvárásait, és a gyerek érzelmi és intellektuális kapacitásait. A puszta kognitív képességek fejlődése ugyanis nem eredményez optimális gyermeki fejlődést, annak párhuzamosan érdemes haladnia az érzelmivel.

Az életben való boldoguláshoz a tárgyi tudáson kívül számtalan pszichológiai és szociális kompetencia szükséges, mondta Rendes Kriszta. Ha egy gyerek jól beilleszkedett az általános iskolai osztályába és jól teljesít, csak éppen meg többet várnának el a szülei, akkor nem érdemes kirángatni őt a megtartó közösségből. Még ha a szülők nem is örülnek ennek, 10-12 éves korban az a legfontosabb, hogy a gyerek a kortársaival legyen jól.

Sokan érvelnek azzal, hogy a gimnáziumi életben nagyobb értéke és elismertsége lehet a tanulásnak, és ez ösztönözheti is a gyermeket. Nem szabad azonban ezt sem csak az iskolára bízni. A tanulás mint érték megteremtése is elsősorban a családban keresendő: ha a szülőknek érték a tanulás, és ez az attitüd az életvezetésükben is megjelenik, a gyerek nagy valószínűséggel beépíti ezt saját, alakuló értékrendjébe függetlenül attól, hogy jó színvonalú általános iskolába vagy kisgimnáziumba jár.