Konstantin
EUR 384,12 Ft
USD 364,25 Ft
14 °C
28 °C

Orbán ötvenhatozástól kiegyezésig jutott

2013.01.24. 13:56
Január 31-én Orbán Viktor Oroszországba megy, ahol Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel és Vlagyimir Putyin elnökkel is találkozni fog. A Déli Áramlat mellett a paksi atomerőmű-bővítésről és a harcihelikopter-vásárlásról lehet szó. Az elmúlt négy év alatt Orbán sokkal közelebb került az oroszokhoz, mint előtte bármikor, 2011 óta pedig már több kormánytag is tárgyalt Moszkvában.

A magyar-orosz kapcsolatok a rendszerváltás után az első Orbán-kormány alatt jutottak mélypontra, részben a Gazprom magyarországi térnyerésének akadályozása miatt, részben pedig diplomáciai okokból, például amiért a koszovói háború alatt Magyarország vonakodott átengedni egy szerbeknek szánt orosz segélyszállítmányt.

Amikor 2002-ben az MSZP került kormányra, a két ország kapcsolata látványosan javult. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök már decemberben Moszkvába utazott, előtte utoljára 1995-ben járt ott magyar kormányfő, akkor Horn Gyula. Medgyessyt 2003-ban Putyin a saját kocsijával vitte ki a reptérre. Gyurcsány Ferenc 2006-ban kétszer is találkozott Putyinnal, és amikor márciusban vendégül látta, Putyint megnyalta a miniszterelnök Totó nevű puli kutyája. 2007 tavaszán Moszkvában, nyáron pedig a szaranszki nemzetközi finnugor fesztiválon beszéltek, és 2008-ban a válság alatt telefonon is egyeztettek.

Orbán pártja ekkor még kritikus volt Oroszországgal szemben. 2007-ben Orbán úgy nyilatkozott: Oroszországnak nagy a szerepe a kulcságazatokban, és a földrajzi közelség miatt mindig lesz valamilyen befolyása Magyarországra, de ő személy szerint nem tudja elfogadni az oroszok túlzott befolyását.

Orbánék és az oroszok között leginkább 2008-ban, az orosz-grúz háború idején volt rossz a viszony, amikor Orbán azt mondta: „A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt. (...) Amit az oroszok most mondanak, az semmivel sem különbözik attól, amit 56-ban mondtak Budapestről." Európai politikusoknak írt levelében Orbán sürgette Grúzia NATO-csatlakozási folyamatának felgyorsítását, amit szerinte különösen indokolt Oroszország azon szándéka, hogy megakadályozza Európát a kaukázusi alternatív energiaútvonal kiépítésében.

Akkoriban főleg Németh Zsolté, a Fidesz külügyi kabinetvezetőjéé volt az a szerep, hogy felszólaljon az oroszok gazdasági térnyerése ellen: puccsnak nevezték azt, ahogy Gyurcsány Ferenc aláírta a Déli Áramlatról szóló szerződést. 2009-ben is ő szólalt fel a Fidesz nevében, amikor a Szurgutnyeftegaz megvásárolta a Mol-részvények ötödét, és egyértelműen az orosz gázellátás alternatívájaként szolgáló Nabucco gázvezeték terve mellett állt ki.

Új alapok az orosz-magyar kapcsolatban

Gyurcsány nem sokkal a lemondása előtt, 2009-ben is meglátogatta Putyint Moszkvában. Már nem volt miniszterelnök, amikor 2009 őszén még egyszer együtt vacsoráztak. Bajnai Gordonnal, az akkor ideiglenesen hatalomba került miniszterelnökkel viszont Putyin még Gyurcsány közbenjárására sem akart találkozni, állítólag leginkább azért, mert a Bajnai-kormány a Déli Áramlat helyett inkább a Nabucco építését támogatta.

Putyin az akkor még ellenzéki Orbán Viktorral viszont találkozott Szentpéterváron, ami után Orbán azt mondta: „Az embernek néha az az érzése, hogy néhány gyanús szocialista alak területe, fennhatósága alatt van az orosz-magyar ügy, ennél a két ország többet érdemel. Jeleztem Vlagyimir Putyinnak, hogy szeretnénk rendezni és új alapokra helyezni az orosz-magyar kapcsolatokat.”

Orbán a kormányváltás után 2010. novemberben – pár héttel azután, hogy meghirdette a keletre nyitás politikáját – arról beszélt Párizsban, hogy nincs messze az EU és Oroszország történelmi kiegyezésének pillanata, majd a hónap végén Putyin hívására, miután Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter előkészítette a terepet, a kormányváltás óta először elrepült Moszkvába. Itt a Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő Mol-részvénycsomag ügyéről beszéltek.

Gáz, atom, helikopter

Az oroszokkal a kormány azóta is többször tárgyalt, főleg energetikai ügyekben. Igaz, a Mol-részvényeket a magyar állam visszavásárolta, az orosz Vnyesekonombank (VEB) felé adós Malév pedig csődbe ment. Viszont még mindig terítéken van az Emfesz ügye, és egy még fontosabb kérdés a gázellátással kapcsolatban.

2015-ben lejár az a Gazprommal kötött szerződés, amit eredetileg a Mol kötött, majd az E.On vette át az üzletágat. Az oroszok minél hosszabb távra szeretnének új konstrukcióban szerződni. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese legutóbb azt mondta: nincs miből engedni Magyarországnak, mert a gázt akkor adják olcsóbban, ha a helyi piac változik. Orbán viszont a román és a magyar gázvezetékek összekötésekor azt mondta, hogy az egyoldalú orosz függőség oldásáért regionális hálózatokat kell építeni. Tavaly márciusban azt ígérte: az orosz gáztól való függőségünknek egy év múlva véget tudunk vetni, addigra olyan csővezetékeket építünk ki különböző irányokba, ami az orosz beszerzési forrásoktól független helyszínekről garantálja az ország ellátását.

Szintén 2015-ig kéne megszületnie a paksi atomerőmű újabb blokkjának, amihez a szükséges 2000 milliárd forintot lehet, hogy az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern fogja adni. Ezt az elképzelést a kormány már üdvözölte, ráadásul a Roszatom marketing-leányvállalata, a Rusatom Overseas novemberben magyarországi irodát jegyzett be.

A VEB az ISD Dunaferr többségi tulajdonosa is, és ha az oroszok a Malévban ragadt pénzüket viszont szeretnék látni, akkor a magyar állam érdeklődhet, hogy a VEB hajlandó lenne-e értékesíteni Dunaferr-pakettjét, mivel egy eddig meg nem nevezett befektető érdeklődik a cég iránt.

A Magyar Nemzet szerint az OPK Oboronprom orosz fegyver- és hadianyaggyártó cég nevében lobbisták nyomást gyakorolnak Orbánra, hogy tárgyaljon Putyinnal a régi, szovjet típusú katonai helikopterek üzemidő-hosszabbításáról és korszerűsítéséről.

2011 óta tart Moszkva ostroma

Orbán 2010. novemberi moszkvai látogatása óta több minisztere is tárgyalt Oroszországban.

Amikor 2011. júliusban Németh Zsolt Moszkvába utazott, továbbra is a Nabucco gázvezeték mellett állt ki, és azt mondta: az orosz fél megérti Magyarország diverzifikációs törekvéseit, tudomásul vette, hogy a Nabucco gázvezeték meg fog épülni. Szeptemberben Fellegi Oroszországban tárgyalt a Déli Áramlatról, de azért ő is kijelentette: az EU tagjaként Magyarország a Nabucco projektet is támogatja. Teljesen más ügyekben, de 2012. októberben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – aki februárban már járt ott – és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is ellátogatott Moszkvába.

Novemberben Matolcsy gyakorlatilag az utolsó pillanatban, váratlanul mondta le moszkvai útját. Akkor a Napi Gazdaság szerint az orosz fél többek között a paksi atomerőmű-bővítésről, a Malévban ragadt jelentős követelésről, a Déli Áramlatról és a 2020-as világkiállítás megrendezéséről szóló orosz pályázat magyar támogatásáról tárgyalt volna, míg a magyar fél a magyar államkötvények orosz vásárlását, illetve a Dunaferr Zrt. ügyét javasolta volna megbeszélésre.

Legutóbb decemberben tárgyalt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára Alekszej Miller Gazprom-vezérrel, akivel Orbán áprilisban arról beszélt, hogy rendkívül időszerű és fontos a Déli Áramlat megépítése. (2007-ben még azt mondta: „nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni”) Szijjártó tárgyalása Orbán következő, január végi moszkvai utazását készítette elő. Mint mondta, a Déli Áramlat építésének magyarországi előkészítési munkái jól haladnak.

„A két ország közötti kapcsolatok fejlesztésére elsősorban a mezőgazdaság és az ipar területén van lehetőség, de természetesen energiaügyi kérdések is szóba kerülnek [...] Mivel Magyarország komoly szerepet szeretne játszani a távol-keleti és kaukázusi áruk Európába juttatásában, és ebben Oroszországnak kulcsszerepe van, a közlekedési kérdések is a jövő heti tárgyalások napirendjén szerepelnek” – mondta Szijjártó, amikor bejelentette, hogy Putyin január 31-én találkozik Orbánnal.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Hírek