Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Megint a szakadás szélén az LMP

2013.01.25. 21:41 Módosítva: 2013.01.25. 21:46
A delegáltak két hónap után megint nekifutnak a kérdésnek, hogy a párt együttműködhet-e a baloldallal a Fidesz leváltása érdekében. Most azonban könnyen pártszakadás lehet a vége.

Novemberi kongresszusán az LMP kikosarazta a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014-et, amikor kizárták a csatlakozás lehetőségét. A  kérdés megosztotta a pártot, a küldöttek végül 84-77 szavazataránnyal támogatták a különutas javaslatot.

Jávor-Schiffer-Karácsony tengely a parlamentben
Jávor-Schiffer-Karácsony tengely a parlamentben
Fotó: Huszti István / Index

Mivel az általuk politikai öngyilkosságnak tartott döntéssel nem tudtak azonosulni, Jávor Benedek frakcióvezető, majd a helyettese, Karácsony Gergely is lemondott a posztjáról, és utóbb ismét Schiffer András lett a képviselőcsoport vezetője. Az ügy azonban ezzel nem jutott nyugvópontra, a frakción belül egyre jobban kiéleződtek az ellentétek, és csak idő kérdése volt, hogy az LMP politikai identitását és jövőjét leginkább meghatározó kérdés újra előkerüljön.

Önálló karakter és hitelesség, vagy morális következetesség?

Schiffer és hívei szerint a párt önálló karaktere megőrzésének, a hitelvesztés elkerülésének kulcsa a különutas politizálás, a jobboldali és a baloldali pártelitektől és azok emblematikus figuráitól való távolságtartás. Az elkötelezett jobb- és baloldali törzsszavazókat nem, de a 2010-es választást eldöntő, mára mindkét oldalban csalódott szavazókat így lehet megnyerni.

Jávorék viszont úgy vélik, az LMP politikai és erkölcsi elveiből az következik, hogy a demokratikus intézményrendszert romboló, kíméletlen szociálpolitikát folytató Fideszt meg kell próbálni leváltani, és a választók nem bocsátanák meg, ha a párt letenne erről. A Fidesznek kedvező új rendszerben ugyanis a választás kimenetele az egyéni választókerületekben megszerezhető mandátumokon múlik, ott viszont szerintük esélytelen az ellenzék, ha nem tud közös jelölteket indítani. Ezért az LMP-nek tárgyalnia kell az Együtt 2014-gyel, és a Fidesz elleni választási szövetséget kell mindinkább a saját politikai karakterére formálnia.

Platformpolitika

A 15 fős frakció 8 képviselőjének részvételével a kongresszus után három nappal Párbeszéd Magyarországért néven új platform alakult, a baloldali ellenzéki koalíciót támogatókból. Az első bejelentések szerint pártszakadás nem fenyegetett, mára azonban megváltozott a helyzet, és többen is kilátásba helyezték, hogy kilépnek a pártból, ha a kongresszus nem változtat a novemberi döntésen.

A kongresszus több kérdésről határoz szombaton, de ezek közül csak egy javaslat sorsdöntő: amelyik kimondja, hogy a közös alkotmányos és közpolitikai cél kialakítása érdekében az LMP haladéktalanul tárgyalásokat kezd az Együtt 2014-gyel, és később más pártokkal is tárgyalhat, ha ezzel esély nyílik egy kétharmados ellenzéki győzelemre. Ez lényegében biankó felhatalmazást jelentene, hogy az LMP a későbbiekben a mumusnak számító MSZP-vel is tárgyalóasztalhoz ülhessen.

Schiffer: kétharmad nélkül értelmetlen

Csütörtöki, a Népszabadságnak adott interjújában Schiffer András lényegében azt mondta, hogy a nagyon különböző pártoknak csak akkor van értelme a választási cél érdekében összefogni, ha esély van az alkotmányos struktúra megváltoztatására. "Ha egy alkotmányosan aláaknásított területen próbál majd meg egy olajfa-koalíció egy erős fideszes–jobbikos ellenzékkel szemben kormányozni, az ugyanazt hozhatja magával, mint Szlovákiában" (ahol egy négypárti koalíció rövid kormányzása után Robert Fico megerősödve tért vissza a hatalomba).

Schiffer bejelentette, hogy ha novemberben számára kedvezőtlen döntés született volna, visszaadta volna a mandátumát, és a parlamenti választásig a háttérbe vonult volna. Ha Schiffer következetes, ez azt jelenti, hogy amennyiben szombaton Jávorék kerekednek felül, lemond képviselői mandátumáról. Igaz, ha az LMP kéthavonta változtat álláspontján a leglényegesebb politikai kérdésben, akkor a döntést Schiffernek sem érdemes elhamarkodnia. Ő mindenesetre most azt mondja, hogy magát komolyan vevő párt kéthavonta nem változtat politikai stratégiát. A párton belüli ellenzék erre azt mondja, hogy az alkalmazkodókészség éppen hogy előnyös tulajdonság.

Scheiring: kormányváltás kell

Pénteki blogbejegyzésében a Jávor-féle szárnyhoz tartozó Scheiring Gábor arról írt, hogy a Bajnaiékkal folytatandó tárgyalásokat kezdeményező Párbeszéd platform javaslata nem baloldali kormánykoalícióról, hanem az új kétharmad kialakításának feltételeiről szól. Egy alkotmányos korrekció ugyanis lehetővé tenné, hogy egy sima többségű (tehát akár LMP-nélküli) koalíció a Fidesz által felállított akadályok nélkül kormányozhasson.

Scheiring szerint az LMP középre pozicionálása illúzió, az elvszerű politizálás "értékalapú  kompromisszumot" kíván. Mint írja, az ellenzék ekézése nem teszi a pártot népszerűvé a jobbközép szavazók számára, a párt nyugatos alapeszméi – "feudális függőségek helyett ésszerű viták, emancipáció és roma integráció, az igazságosság elemi vágya az úri privilégiumok helyett, jogállamiság az önkénnyel szemben, szolidáris gazdaságpolitika az egykulcsos adóval szemben" – emészthetetlenek a jobboldal számára. A baloldal és a Fidesz között ingadozó szavazók szerinte a kormányváltásra fognak szavazni.

Kibékíthetetlen ellentétek

Az LMP-frakcióban és környékén régóta beszédtéma, hogy a képviselőcsoport vitái egyre durvábbak, a hangnem pedig mind személyeskedőbb. Ez elvileg belefér egy demokratikus párt működésébe, forrásaink mégis szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy az ellentétek annyira elmélyültek, hogy ha Jávorék alulmaradnak, a nyolc képviselő és a többi platformalapító elhagyja a pártot. Márpedig az általános vélemény szerint a delegáltak többségének véleménye nem változott sokat november óta.

Kényesebb kérdés a frakció ügye: amennyiben háromnál többen lépnek ki, a házszabály értelmében a frakció megszűnik, ami lényegében lehetetlenné teszi az érdemi munka folytatását a parlamentben. Ezért nem biztos, hogy a távozás, ha sor kerül rá, a mandátumok visszaadását is jelenti. Egyik forrásunk szerint a maradók a távozókkal frakciószövetséget alapíthatnak, egy másik informátor szerint ez azonban attól is függ, hogy a kongresszus miképp kezeli a párbeszédesek javaslatát.

Ha az már szombaton napirendre kerülhet, és sokan szavaznak róla, akkor a döntés az eredménytől függetlenül megfelel a demokratikus játékszabályoknak. Ha viszont csak a kongresszus végén, vasárnap délután, a megfogyatkozó delegáltak döntenek róla, akkor rosszabb lehet a vesztesek szájíze, ami a frakcióval kapcsolatos döntéseikre is kihathat.