Bajnai: Nem mindenért Orbán a hibás

„Mára már a kormányzást is döntően befolyásolja egy szűk oligarchacsoport gazdasági érdeke” – jelentette ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara konferenciájának vendégszónoka, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az éppen párttá alakuló Haza és Haladás Egyesület vezetője. Bajnai a magyar fejlődés legnagyobb akadályának a rossz kormányzást nevezte, ami nem az elmúlt két és fél év, hanem az elmúlt 10-15 év fejleménye, de legalábbis egy 2001-ben kezdődött rossz folyamat része.

A rossz kormányzást szerinte három dolog jellemzi, melyek közül az egyik a cikk indításaként idézett mondat (oligarchacsoport befolyása). Ezen kívül jellemzője még a rossz kormányzásnak az, hogy a hatalmi érdekek és a gazdasági törvényszerűségek harcából mindig az előbbi kerül ki győztesen. Erre jó példa szerinte az egykulcsos adó ügye, amely valóban kedvező egy, a Fidesznek fontos választói rétegnek, de a legalacsonyabb képzettségűek bérére rakódó pluszterhek miatt ténylegesen munkahelyek elvesztését - számításai szerint évi akár ötvenezer munkahelyét - okozta.

De Bajnai szerint nemcsak a hatalmi számítás és az oligarchák érdekérvényesítése viszi rossz irányba az országot. „Sokszor csak nem értenek hozzá” – mondta, amikor a kormány kontárságáról beszélt. Szerinte a 2010 őszén elfogadott konvergenciaprogramban előirányzott gazdasági pályához képest 2015-ig "18 százaléknyi GDP tűnt el a tervekből”. Ennek következményeként Magyarország jövőbeni növekedési pályája alacsonyabb az EU vezető hatalmainak növekedési pályájánál, azaz felzárkózás helyett még inkább leszakadunk Európa centrumától.

A válságról beszélve Orbán Viktornak is odaszúrt, amikor arról beszélt, hogy ez nem a kapitalizmus válsága, csak egy válság a kapitalizmusban. Ami rávilágított a rendszer gyengeségeire is, amelyek közül az állam szerepének újragondolását emelte ki. A magyar állam szerinte gyenge volt, ami megmutatkozott a piac szabályozatlanságában is. „2010-ben azért kapott ekkora felhatalmazást a kormány, mert az emberek erősebb államra vágytak. De erős helyett egy erőszakos, dölyfös, tudálékos államot kaptak”, pedig az erőszak szerinte a gyengék végső menedéke.

Jövőbeni terveiről szólva éppen ezért az erős, de bölcs állam megteremtését emelte ki. 2014-ben az új kormánynak szerinte első lépésként a bizalmat kell helyreállítania. Ehhez a szokásosnál komolyabb garanciák vállalására is szükség lehet, ezek közül az adóalkotmány ötletét fejtette ki. Szerinte kétharmados törvényben kéne rögzíteni az adók megváltoztatásának folyamatát – hogy milyen és mennyi egyeztetéssel, mennyi türelmi idővel lehessen adóváltozásokat bevezetni.

A második lépés a beruházások ösztönzése lenne. Egy másik, Orbánnak szánt szúrással a miniszterelnök a Mercedes kecskeméti üzemében tett látogatására utalva megjegyezte, hogy Orbán csak azt felejtette elmondani, hogy erről a beruházásról négy évvel ezelőtt állapodtak meg. „2014 után pedig majd azokat a szalagokat nem vágjuk át, amelyik beruházásokról most nem születik megállapodás” – mondta. A beruházások mellett a hitelezést is fel kell pörgetni, mert az Magyarországon még mindig a válság előtti szint alatt van, miközben a környező országokban már bőven meghaladja azt.

A harmadik feladat a foglalkoztatás növelése, aminek része a bérek versenyképességének helyreállítása. Ezt nem az általa amúgy bírált minimálbér-emelés eltörlésével, hanem a minimálbérre rakódó terhek mérséklésével érné el.

A negyedik feladat az oktatás rendbetétele. „A mostani reformhoz képest 180 fokos fordulatra van szükség, és többre annál, amit 2010 előtt tettünk” – mondta.

„2014 és 2020 között nehéz évek várnak ránk. Hegyet kell majd másznunk, de legalább fölfelé fogunk menni” – zárta előadását.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!