Hedvig
4 °C
15 °C
27 900 szavazat
41 554 szavazat

Falra hányt borsó a magyar vagyonnyilatkozat

2013.01.31. 13:57
Csütörtök éjszaka hozzák nyilvánosságra a képviselői vagyonnyilatkozatokat. Ez lesz az első parlamenti bevallás azóta, hogy már szankció fenyegeti azt a politikust, aki direkt hazudik. A leleplezést nem könnyítik meg a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok. Gyanús ügy, pontatlanságon kapott képviselő így is sok volt már, de eddig nemhogy büntetés nem volt, sokszor még a vizsgálati eljárásokat sem vitték végig.

Az országgyűlési képviselőknek 1997 óta kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Azt, hogy a képviselőknek minden egyes évben be kell nyújtaniuk vagyonnyilatkozatot, Torgyán József villaépítési botrányának köszönhetjük. A 2001 óta működő éves rendszer régóta büntetéssel fenyegeti azt a politikust, aki nem teljesíti a vagyonbevallási kötelezettségét. A mulasztó képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazást pedig nem kap, amíg be nem nyújta a vagyonnyilatkozatát.



Arra viszont sokáig nem volt szabály, mit érdemel, aki szándékosan hazudik a nyilatkozatában. A 2012 áprilisában kihirdetett új országgyűlési törvény tért ki erre először. Eszerint ha kiderül, hogy egy képviselő “a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt”, akkor a mentelmi bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének kimondását.

Romániában minisztert buktatott a rendszer

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöki tisztségét is betöltő Borbély László, a volt román környezetvédelmi miniszter tavaly áprilisban azért volt kénytelen lemondani miniszteri tisztségéről, mert befolyással való üzérkedéssel, és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsította meg a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A szlovén kormányfőt, Janez Jansát is a vagyonnyilatkozata miatt szorongatják mostanában. A szlovén korrupcióellenes bizottság szerint a kormányfő vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel 210 ezer eurót. Jansa tagadja a vádat.

Persze ahhoz, hogy valaki idáig eljusson, az ügyének végig kell mennie a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljáráson, ez a folyamat pedig könnyen, több helyen megakadhat. Ha szankcióról eddig nem is volt szó, az eljárás menete évek óta szabályozva van. Vagyonnyilatkozati eljárást a mentelmi bizottság elnökénél bárki kezdeményezhet, akinek gyanús valami egy képviselői vagyonnyilatkozatban. Homályos vádaskodásról nem lehet szó, az eljárást kezdeményezőnek a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítást kell tennie, olyat, ami konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát.

Ha a kezdeményezés nem felel meg ezeknek a követelményeknek, a mentelmi bizottság elnöke egyszerűen elutasítja azt, és nem folytat le vizsgálatot. Ugyanez történik a törvény szerint akkor is, ha a kezdeményezés “nyilvánvalóan alaptalan”, és akkor is, ha valaki egy régebbi ügyet próbál újra elővenni, azaz “az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz”.

Ha a bizottsági elnök úgy dönt, hogy hajlandó foglalkozni az üggyel, akkor az érintett képviselő jön. Öt napja van arra a házszabály szerint, hogy nyilatkozzon a vagyonnyilatkozatát ért kifogásról, és ha azt alaposnak találja, akkor javítsa a hibás adatokat. Ha ezt megteszi, javít, akkor nem indul eljárás.

Orbánt nem tudták megfogni


Eljárás csak akkor kezdődik, ha a képviselő nem reagál időben, vagy vitatja a kifogást. Az ellenőrzés egyébként úgy történik, hogy a mentelmi bizottság tagjai betekinthetnek a képviselő és a családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokba. A mentelmi bizottság zárt ülésen tárgyal a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyeket, az ülésen az érintett képviselő nem lehet jelen, de ha kéri, meg kell őt hallgatni.

Schmitt is megúszta

Nem a mentelmi, hanem az alkotmányügyi bizottság volt az illetékes Schmitt Pál ügyében. A lemondott köztársasági elnök vagyonnyilatkozata miatt tavaly tavasszal a Blikk újságírója, Kozák Dániel kezdeményezett eljárást. A lap azt gyanította, hogy Schmitt eltitkolt egy ingatlankiadásból származó bevételt. A volt államfő hivatalvezetője tagadta ezt. A bizottságnak csak a jobbikos tagjai szavaztak amellett, hogy induljon eljárás. Az MSZP-sek tartózkodtak, Bárándy Gergely megfogalmazása szerint azért, mert "halott oroszlánba semmiképpen nem akarnak belerúgni". A kormánypárti képviselők arra hivatkozva szavaztak nemmel, hogy volt államfő ellen, a mandátum lejárta után vagyonnyilatkozati eljárásnak nincs helye.

Idáig nem jutott el, már el sem indult az eljárás például Orbán Viktor ügyében. A Demokratikus Koalíció tagja, Vadai Ágnes hiába próbálta, nem sikerült elérnie ezt. Vadai a Népszabadság cikke után lendült akcióba 2012  áprilisában.

A lap ugyanis arról írt, hogy információik szerint a miniszterelnök valótlan adatot közölt a bevallásában, a Cinege utcai villája mérete igazából sokkal nagyobb, mint ahogy az a vagyonnyilatkozatban van. Az ügy odáig jutott, hogy Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke felkérte Orbánt, nyilatkozzon. A miniszterelnök a rendelkezésére álló öt nap alatt meggyőzte arról Rubovszkyt, hogy nem követett el hibát. Az volt az érvelése, hogy az ingatlannal kapcsolatos adatokat az ingatlannyilvántartás adatai alapján kell kitölteni, és majd ha a változás földhivatali átvezetése megtörténik, attól kezdve fogja az új adatok szerint feltüntetni az ingatlant a vagyonnyilatkozatában.

Orbán vagyonnyilatkozatán már 2002-ben is próbált fogást találni két szocialista képviselő. Arató Gergely és Török Zsolt azért kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást, mert szerintük ellentmondások voltak Orbán januári és júniusi vagyonnyilatkozatai között, valamint jelentős vagyongyarapodást is tapasztaltak. Orbán pontosította a vagyonnyilatkozatát, és olyan magyarázatot adott, amit kielégítőnek talált a mentelmi bizottság akkori szocialista elnöke, Géczi József Alajos. Eljárás akkor sem indult.

Torgyán a betörőkkel jött

Az ismertté vált, sajtóban megjelent hasonló esetek alapján úgy tűnik, ez a jellemző lezárás. Szerettünk volna pontos képet kapni a vagyonnyilatkozati eljárások kimeneteléről, ezért kérdéseket küldtünk az országgyűlés sajtószolgálatán keresztül a mentelmi bizottságnak. Arra voltunk kíváncsiak többek között, hogy az egyes ciklusokban hány eljárást kezdeményeztek náluk, ők hányat folytattak le, és azok milyen eredménnyel zárultak. Hétfő délutáni megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Frissítés: Pénteken megkaptuk a kért adatokat Rubovszky Györgytől. Az 1998-2002-es ciklus óta, mióta lehetőség van vagyonnyilatkozati eljárás indítására, összesen 24 ügyben indult ilyen. 22 ügyben elutasították, illetve megszüntették a bizottsági elnökök az eljárást. Az érintett képviselők a válaszukban olyan indokokat hoztak fel,  amely a kezdeményezésben foglaltakra magyarázatot adott, és ez alapján a kezdeményezés alaptalanná vált. Csak a maradék két ügyben folyt le teljes körűen az eljárás, csak ebben a két ügyben tartották meg a zárt bizottsági ülést is. Egyik sem képviselőt, hanem tisztségviselőt érintett: Polt Péter legfőbb ügyészt 2004-ben és Simor András MNB-elnököt 2012-ben. Mindkét ügyben nemleges volt a bizottsági eljárás eredménye, tehát azt állapították meg, hogy nem kell vagyonnyilatkozataikat javítaniuk.

Amikor valami nem stimmel a vagyonnyilatkozattal, a leggyakoribb kifogás a feledékenység és figyelmetlenség. Erre hivatkozott tavaly például Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is, amikor a Népszabadság megírta, hogy nyíregyházi lakásában albérlő lakik, de az ebből származó pluszjövedelem nem volt benne a vagyonnyilatkozatában. Torgyán ebből a szempontból is különleges volt. Ő azt mondta: azért nem említette a bevallásában a villaépítés fedezetéül szolgáló vagyont, mert félt a betörőktől.

A rendszer egyébként eleve nem könnyíti meg azok dolgát, akik gyanús gazdagodásra utaló jelekre vadásznak. Ahhoz, hogy ilyesmit ki lehessen szúrni, össze kell hasonlítani a régebbi és az újabb vagyonnyilatkozatokat. Csakhogy a képviselők parlamenti adatlapjáról mindig csak a legfrissebb vagyonnyilatkozatot lehet letölteni, a régieket gondosan le szokták szedni.

Vagy leszedik, vagy nem

Idén talán felhagyhatnak ezzel a szokással, a 2012-ben elfogadott országgyűlési törvény ugyanis átírta a régi szabályozást. Most már nem csak annyi van a törvényben, hogy a vagyonnyilatkozatot az országgyűlés honlapján nyilvánosságra hozzák, hanem az is, hogy csak a képviselő megbízatásának megszűnése után egy évvel távolítható el onnan. 

Hogy az új törvényszöveg a gyakorlatban mire elég, az csütörtök éjjel fog kiderülni. Az LMP-s Szilágyi Péter pártja régi törekvését látta megvalósulni ebben a paragrafusban, és a parlamenti vita alatt megdicsérte a kormánypárti képviselőket érte. „Örömmel láttuk azt, hogy elfogadták azt az LMP-s korábbi önálló indítványt, amely lehetővé teszi azt, hogy a képviselő által a mandátuma alatt leadott valamennyi vagyonnyilatkozat szerepelhessen a parlament honlapján lévő adatlapján” – mondta.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már nem volt ennyire lelkes az országgyűlési törvényről írt véleményében, szerintük az új rendelkezést is lehetséges úgy olvasni, hogy csak az adott évben tett, legfrissebb nyilatkozat kell ott legyen a honlapon. Hogy a TASZ aggodalma nem volt alaptalan, arra utal a vagyonnyilatkozatokat kezelő mentelmi bizottság honlapja. Ott az aktuális szabályokat összefoglaló, Karsai József főtanácsadó által készített tájékoztatóban az új törvényszöveg van, de alatta magyarázatképp a házbizottság 2004-es állásfoglalását idézik. Eszerint pedig mindig csak egy, az éppen aktuális vagyonnyilatkozat tekinthető meg a parlamenti honlapon, a régebbiekhez csak az intraneten vagy az országgyűlési könyvtárban lehet hozzáférni. Mi a biztonság kedvéért jó előre lementettük a tavalyi vagyonnyilatkozatokat.