Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Ingyen adta ingatlanjait az állam

2013.02.01. 10:35
Hatvanöt ingatlant ingyen, húszat a piaci árnál olcsóbban adott bérbe az állam különböző magáncégeknek. Többek között erről számolt be az Állami Számvevőszék, amely az állami vagyongazdálkodást vizsgálta. A jelentésből az viszont nem derült ki, hogy érte-e kár az államot, illetve, mi a magyarázat a szokatlan szerződésekre. A vagyonkezelő szerint főként vidéki ingatlanokról van szó, konkrétumokat azonban nem közöltek.

Az állam az elmúlt években több ingatlanját is mindenféle díjazás nélkül, vagyis ingyen bocsátotta a piaci szereplők rendelkezésére - többek között ez olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) még decemberben nyilvánosságra hozott egyik jelentésében. A dokumentum arról szól, hogy az állam 2011-ben hogyan gazdálkodott a saját vagyonával. A jelentés akkor komolyabb visszhangot nem kapott, ennek az lehetett az oka, hogy az ÁSZ erről szóló közleménye főként a vagyonnyilvántartási rendszer általános problémáira koncentrált.

Ingyen adták

A közel 120 oldalas jelentés legérdekesebb részét az a néhány oldal jelenti, amikor az ÁSZ azt ismerteti, hogy az állam milyen gyakorlatot folytatott az ingatlanjai bérbeadása során. A számvevőszék itt nem a saját vizsgálataira támaszkodott, hanem egy olyan felmérést használt fel, amelyet az állami vagyonért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) készített. Az ÁSZ néhány oldalon keresztül ebből a felmérésből idéz, a dokumentum 2010-es adatok alapján készült, de a számvevőszék szerint tükrözi a 2011-es gyakorlatot is.

Eszerint a különböző állami szervek összesen 271 ingatlant adtak ingyenesen használatba: közülük 65-t piaci szereplőknek, 10-et állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak, 30-at társadalmi szervezeteknek adtak oda. Az ÁSZ jelentéséből azonban nem derül ki, hogy konkrétan milyen ingatlanokról van szó, mely állami intézmények mondtak le ingyen a tulajdonukról, illetve az erről szóló döntésüket mivel indokolták.

Húsz ingatlanról pedig azt írják, hogy azokat az állami intézmények áron alul (havonta egy euró/négyzetméternél olcsóbban) adták bérbe a piaci szereplőknek. Az említett húsz ingatlanról ugyancsak nem árul el konkrétumokat a jelentés. Hozzáteszik viszont: előfordult az is, hogy ha az állami intézmények béreltek ingatlant, akkor azt néhány esetben a piaci áraknál drágábban tették meg.

A bíróság kidumálta

Utóbbira már konkrét példát is hoz az ÁSZ, igaz egy kevésbé konfliktusos esetet mutanak be. A Fővárosi Bíróság - az MNV szerint - a piaci árnál drágábban vett bérbe egy több mint 2500 négyzetméteres II. kerületi ingatlant a Canada Square Kft-től. A 2014 decemberéig szóló havi bérleti díj 13,5 euró/négyzetméter volt, miközben a kerültre jellemző bérleti díj csak 10,5-11,7 euró/négyzetméter volt. Az ingatlant egyébként a Fővárosi Munkaügyi Bíróság használta.

A Fővárosi Bíróság az Indexnek küldött írásos válaszában azt írta: az említett bérleti szerződést még 2004 októberében kötötték meg öt évre. A bíróság szerint azonban kedvező volt a szerződés, ezt azzal magyarázták, hogy a bérbeadó cég vállalta az euró/forint árfolyam ingadozásából eredő kockázatot, a bérleti díj pedig magában foglalta az üzemeltetési költséget is. A bíróság 2010-ben ezt a szerződést hosszabbította meg újabb öt évvel. 

Az MNV 2011 májusában kezdeményezte a szerződés felülvizsgálatát, a vagyonkezelő végül - a Fővárosi Bíróság szerint - elfogadta a bíróság érveit. A Fővárosi Bíróság válaszában hozzátette: ha lett volna lehetőségük arra, hogy állami tulajdonú épületbe költözzenek, akkor azt úgy is vállalták volna, hogy a határozott idejű szerződés felbontása hátrányt jelentett volna a számukra.

Visszakövetelték, felbontották

A jelentésben olyan további példák olvashatóak, amikor az egyik állami intézmény egy másikkal kötött előnytelen szerződést. Az államkincstár egy V. kerületi ingatlan egy részét a piaci árnál kedvezőbben adta bérbe a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak. Az épület másik részét viszont ingyen használja a Közép-Magyarországi regionális Közigazgatási Hivatal.

Összesítésében az ÁSZ azt írja, hogy a központi költségvetési szervek 3613 ingatlant adtak bérbe, 2835-öt pedig más szerepelőktől béreltek. Hiába volt 27 százalékkal több az állam által bérbe adott ingatlanok száma, mint a bérelteké, előbbiből mégis csak negyed annyi pénz folyt be, mint amennyit az utóbbira költöttek. Az ingatlanok hasznosításából 2010-ben havonta 370 millió forint bevétel származott, a bérleményekre pedig havi 1,4 milliárdot költött az állam.

A számvevőszék szerint az MNV a túlságosan alacsony, illetve túl magas bérleti díjak miatt összesen 578 szerződést vizsgált felül. Ezek közül 17 esetben az MNV visszakérte az ingatlant, 3 esetben megszüntették a szerződést, egy esetben pedig felmondták a bérleti szerződést.

Nincsenek válaszok

Az ÁSZ jelentéséből egyáltalán nem derül ki, hogy a kifogásolt szerződések miatt érte-e kár az államot, ha igen, akkor mekkora összegről van szó. Arról sincs szó a jelentésben, hogy az állam miért bocsátotta ingatlanjait ingyen különböző magáncégek rendelkezésére. Erre a kérdésre ugyancsak nem tért ki Horváth Gergely Domonkos, az MNV decemberben távozó vezérigazgatója abban a több oldalas levelében, amelyet az ÁSZ megállapításaihoz fűzött hozzá.

Az ÁSZ kérdéseinkre mindössze annyit válaszolt, hogy a számvevők az MNV dokumentumaiból dolgoztak, így további részleteket csak az MNV tud közölni. Az MNV-nek a jelentéssel kapcsolatban még a múlt hét szerdán több kérdést feltettünk, a válasz cikkünk megjelenése után érkezett meg, ez azonban kevés konkrétumot tartalmazott.

Az MNV általánosságban mindössze annyit közölt, hogy főként vidéki, kis alapterületű ingatlanokról van szó. A vagyonkezelő szerint több szerződés például különböző automaták elhelyezésére vonatkozott, ezekben az esetekben 0,5-1 négyzetméteres területekről lehet szó automatánként. Példaként említették azt is, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal a kölcsönösség jegyében elhelyezést biztosít a szomszédos országok határrendészeti szerveinek.

Arra a kérdésünkre, hogy az előnytelen szerződések miatt mekkora bevételtől esett el az állam, azt írták: csak az ingatlanok műszaki állapota, illetve a piaci viszonyok alapján lehetne megmondani, mekkora bevételt lehetett volna elérni. Becslésekbe az MNV nem akart bocsátkozni. Hozzátették azt is, hogy a szerződéseket nem az MNV, hanem más költségvetési szervek kötötték. Arról, hogy konkrétan milyen állami intézményekről van szó, ugyancsak nem árultak el részleteket.