Auguszta
-3 °C
2 °C

Pánikszerűen bezártak egy Lajos utcai irodaházat

2013.02.06. 12:17
Az elmúlt hónapban több alkalommal is az egészségre súlyosan káros mértékben mutatták ki az azbesztrost koncentrációját egy budapesti irodaház negyedik emeletén. Az épület két alsóbb szintjén január kezdete óta azbesztmentesítési munkálatok zajlanak, a rostok keringését azonban nem sikerült megakadályozni az épület többi részén. A negyediken egy építési iroda működött, ennek munkatársai hétfőre már egy közeli szállodába mentek dolgozni, a földszinten található földhivatal pedig szerda reggelre zárt be.

Egy olvasónk leveléből értesültünk arról, hogy a Lajos utcai épület harmadik és negyedik emeletére költözik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, ezért az év eleje óta azbesztmentesítési munkálatokat folytatnak a két szinten. Az épület többi részén azonban nem, ott januárban is tovább folyt a megszokott ügymenet: a földszinten a Budakörnyéki Földhivatal kirendeltsége, a negyedik emeleten pedig az ASA Építőipari Kft. irodája működött. Annak ellenére, hogy az időközben elvégzett mérések igazolták az egészségre súlyosan ártalmas azbesztrostok jelenlétét a levegőben, az átalakítások egész hónapban zavartalanul folytak.

Hétfőn a helyszínen a földhivatal vezetője nem kívánt nyilatkozni, mondván, hogy azt csak a Pest Megyei Kormányhivatal engedélyével tehetné. Az építési iroda ügyvezetője, Földi Tamás ugyanakkor elmondta, hogy többször is tiltakoztak az átépítés és az azzal járó veszélyek ellen, a mért határértékátlépések miatt pedig több hatóságnál is feljelentést tettek. Földi szerint eleve problémát jelentett, hogy hiába tulajdonosa a cég a negyedik emeletnek, nem tárgyaltak velük a munkálatokról, kész tények elé állították őket.

Novemberben és decemberben csupán egyoldalúan tájékoztatták őket a az átalakításról és az azzal járó azbesztmentesítésről. Hiába kérték többször is az átalakítás műszaki adatait, azokat csak január elején, a munkálatok megkezdése előtti napon kapták meg. Az ASA ezért saját forrásból még az átépítés megkezdése előtt megmérettette az azbesztrost koncentrációját, ezzel Földi szerint bizonyítani tudják, hogy az akkor még nem lépte át az egészségügyi határértéket. És bár érdemi információkat nem biztosítottak a cég számára, a kivitelezők Földi elmondása szerint garantálták, hogy az azbeszt koncentrációja nem fogja átlépni a későbbiekben sem az ártalmas mértéket.

Azbeszt

Az azbesztet az 1970-es években sok helyen alkalmazták csövek és tartályok szigetelésére, mivel erős és tartós anyagnak, valamint remek hőszigetelőnek számított. Akkor még nem tudták, hogy ha az azbeszt megsérül, a finom szálak a levegőbe kerülve a légutakba kerülhetnek, ahol a szervezetbe jutva gyulladásos reakciót válthattak ki.


A szervezetbe került azbeszt azért veszélyes, mert a gyulladásra a szervezet fehérvérsejtekkel reagál; az immunrendszer így próbál védekezni az idegen anyag ellen. A fehérvérsejtek nem tudják elpusztítani az azbesztet, így elpusztulnak, ami tovább súlyosbíthatja a gyulladást, és a tüdő hegesedéséhez, úgynevezett fibrózishoz, illetve az azbeszt okozta megbetegedés, az azbesztózis kialakulásához vezethet (forrás: vital.hu).
 
Komoly problémát jelent, hogy a hatások gyakran csak sokára, akár 20-30 év múlva jelentkeznek, így a beteg gyakran nincs is tisztában azzal, hogy mérgező anyagot lélegez be. A hatféle azbeszttípusból háromról mutatták ki, hogy egészségkárosító hatásuk van: ezek a krizotil (fehér azbeszt), a krokidolit (kék azbeszt), illetve az amozit (barna azbeszt). A megbetegedés a belélegzett mennyiség és az azbeszttípus függvényében alakul ki ; elképzelhető, hogy a beteg azbesztmérgezést kap, aminek visszafordíthatatlan egészségkárosodás, esetleg rákos megbetegedés lehet a vége. (forrás: kockazatos.hu)

Szűkre szabott kockázatelemzés

A cég azonban továbbra is végeztetett méréseket, január 10-én pedig azt az eredményt kapták, hogy az azbesztrostok koncentrációja meghaladta a munkavédelmi törvényben is rögzített 0,1 rost/cm³ arányt.  A mérés eredményét jelentették a munkavédelmi hatóságnak is, ott azonban ezt nem tekintették mérvadónak, mondta el Földi. Pedig ekkora koncentrációnak kitettség már súlyos következményekkel járhat, mivel ezek a rostszálak belélegezve nem kerülnek ki többet a tüdőből és 20-30 év alatt tüdőrákot okoznak.

Földi szerint a munkavédelmi törvény megsértését jelenti, hogy az azbesztmentesítéshez végezett kockázatelemzés során csupán az azbeszt eltávolítását végző munkások megfelelő védelmi felszereltségével számoltak, az ASA és a földszinten működő földhivatal ötven-ötven dolgozójára nem gondoltak.

Az általuk felkért laboratórium február 1-én is 2-án is ismét az egészségügyi határérték átlépését mérte, ugyanakkor ezen a hétvégén a kivitelezők által felkért KÖR-KER Kft. is kimutatta, hogy az emberi egészségre nagyon veszélyes mértékben van jelen azbesztrost a levegőben. A szombati mérés mutatta az eddigi legnagyobb koncentrációt, aznap a kivitelező le is álltatta a munkálatokat. Hétfőn az ASA munkatársai már egy közeli szállodába mentek dolgozni, a földhivatal azonban aznap még üzemelt, miközben az emeleten éppen vizsgálódtak a munkavédelmi hatóság szakemberei. Kedden azonban már a földhivatal vezetője, Koós Márk György is arról tájékoztatta az Indexet, hogy a földhivatalt mielőbb elköltöztetik a Lajos utcai épületből.

A költözés befejezéséig az ügyfeleket máshol fogadják, valamint megkezdték annak előkészítését, hogy a Lajos utcai épületben dolgozó munkatársait is mihamarabb más földhivatalban helyezze el a mentesítés idejére. Szerda reggel már zárva találtuk a földhivatalt, éppen a költöztető cég emberei érkeztek ekkor az épülethez.

Időzített bomba

A kivitelező megbízásából méréseket végző KÖR-KER vezetője, Czap Zoltán elmondta, hogy az egész ház azbeszttől terhelt, egy ilyen helyzetben pedig bármilyen átalakítási munkálattól a levegőbe kerülhetnek az azbesztrostok. A földhivatalban az iratok úgy vannak tárolva, hogy ott áll mögöttük az azbeszt, elég becsapni egy fiókot, hogy megnőjön a koncentráció. Egy nagyobb szerkezeti átalakításnál pedig még könnyebben szabadul fel az épületbe beépített azbeszt, hiába tűnt úgy az elején, hogy a kivitelező megtette a megfelelő óvintézkedéseket a lezárt két emeleten. Czap úgy fogalmazott, hogy egy ilyen épület bármely időpontban időzített bombává válhat.

Más forrásokból is arról értesültünk, hogy az azbeszt korábban is jelentett gondot az épületben. Évekkel ezelőtt egyszer már kellett a földhivatal álmennyezetét szigetelni, mert reggelente vékony azbesztréteg várta a dolgozni érkező hivatalnokokat. Akkor források híján csupán egy ideiglenes megoldásra futotta.

A mostani esetben további veszélyforrást jelentett Czap szerint, hogy az ASA egy belső légkeringető rendszert használ, amely könnyen magába szívhatja az épületben felszabaduló rostokat és a negyedik emeleti térbe engedhette azokat. Elmondása szerint a kivitelező cég kérte is, hogy az ASA zárja le a negyedik emeletet, ehhez azonban február elejéig nem járultak hozzá. Földi szerint azonban cégét nem keresték meg ilyen javaslattal, önkényesen kezdtek el dolgozni. Elmondta azt is, hogy a korábbi alkalmakkor egyszer sem merült fel az egész épület azbesztmentesítése, mindig csak a két emeletről volt szó. Szerdára azonban eldőlt, hogy az egész épületet lezárják és azbesztmentesítik.

Szerdán kérdéssel fordultunk a Budapest Főváros Kormányhivatalhoz. Arra várunk választ, hogy a munkavédelmi hatóság miért nem indított vizsgálatot az ASA által felkért laboratórium január 10-ei mérése után, és miért vártak az intézkedéssel a kivitelező számára méréseket képviselő laboratórium február eleji eredményéig.

Máshol is gond az azbeszt

Miután kiderült, hogy az azbeszt súlyosan rákkeltő anyag, a gyártását és forgalmazását először Franciaországban és Lengyelországban tiltották be, 1997. január 1-től. Egy évvel később az Európa Tanács is reagált: a nemzetközi szervezet a azbeszt felhasználásának teljes körű tiltását javasolta a tagállamoknak. Magyarországon egy 2001-től hatályos minisztériumi rendelet tiltotta meg az azbeszttartalmú tetőfedőanyagok forgalmazását, azonban meglehetősen hosszú türelmi idővel: a meglévő készletek forgalmazását csak 2005. január 1-től tiltották be.

Ekkor kezdődtek az első nagyszabású azbesztmentesítési programok is: 2005-ben eltávolították az azbesztfödémeket a Budapest XXII. kerületében található rózsakerti lakótelepen, valamint elkezdődtek a munkálatok Győrben és Tatabányán is. Az ezt követő években több esetben épületek bontása vagy rekonstrukciója során találtak azbesztet: 2009-ben az Üllői úti Nemzetvédelmi Egyetem bontása közben a levegőbe is kerülhetett a káros anyagból, de a Nemzeti Táncszínház födémében és a Városligeti Műjégpálya épületeiben is találtak azbesztet a felújítás során. 2010-ben az egri sportcsarnokot azbesztmentesítették.

Az azbeszt felhasználása leginkább Franciaországban terjedt el, ott évente körülbelül háromezren halnak meg az ebből fakadó rákos betegségekben. Európa más részein is okozott problémákat a rákkeltő építőanyag: 2003-ban az azbeszt miatt kellett ideiglenesen bezárni a legnagyobb holland közgyűjteményt, az amszterdami Rijksmuseumot. 2005-ben a NATO brüsszeli székházában találtak azbesztet, Berlinben a Bundestag emiatt határozott a „proccpalotának” is nevezett Köztársasági Palota lebontásáról, Zágrábban 2009-ben a város legnagyobb koncertterme készült bezárni fél évre az azbesztmentesítés idejére, Londonban pedig egészen a 2010-es felújításáig az egyik legelegánsabb szálloda, a Hotel Savoy szigetelései is tartalmazták a veszélyes anyagot.

15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft