A jogszabályok szerint nem volt sok az azbeszt

Egy budai irodaházból kellett egyik napról a másikra elköltöznie egy építési irodának és a földhivatalnak, mert az épületben február 1-én és 2-án is az egészségre súlyosan káros mértékben mutatták ki az azbesztrost koncentrációját a levegőben. Az épület két emeletére a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal költözik, ezért végeztek ott január eleje óta azbesztmentesítést, ám a tüdőrákot okozó rostok az épület többi részén is megjelentek a levegőben.

Az épület negyedik emeletét birtokló ASA Építőipari Kft. ügyvezetője, Földi Tamás hétfőn arról számolt be az Indexnek, hogy mivel beleegyezésük nélkül kezdték meg az azbesztmentesítést az alattuk lévő emeleteken, saját forrásukból felkértek egy laboratóriumot, hogy ellenőrizze a levegő összetételét. Január 10-én pedig azt az eredményt kapták, hogy hogy az azbesztrostok koncentrációja meghaladta a munkavédelmi törvényben is rögzített 0,1 rost/cm³ arányt. Hiába jelentették ezt a munkavédelmi hatóságnak a határérték átlépését, a hatóság ezt nem tekintette mérvadónak.

A Lajos utcai irodaház

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Mint azóta kiderült, nem is tekinthették volna. Az épületben ugyanis méréseket végzett egy, a kivitelező által felkért laboratórium is, és mivel ők nem észlelték a határátlépést, a munkavédelmi hatóság nem tehetett semmit. Mint a Budapesti Fővárosi Kormányhivatal válaszából megtudtuk, "az akkreditált laboratórium mérési eredményei megkérdőjelezésére, felülvizsgálatának elrendelésére a munkavédelmi hatóságnak nincs jogszabályi felhatalmazása, el kell fogadnia az eredményt, függetlenül más laboratóriumi eredményétől."

Az egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy helyszínen két laboratórium más eredményt mérjen, mondta el az Indexnek egy azbesztmentesítéssel foglalkozó cég szakembere. Eleve több módszer is létezik: a magyar jogszabályok a PCM módszert írják elő, aminél fáziskontraszt-mikroszkóp segítségével elemzik a mintákat. Ennél az esetnél azonban a mikroszkóp felbontási tartománya nem teszi lehetővé, hogy mindig teljesen elkülöníthetőek legyenek az azbesztrostok. A másik módszer a TEM szemcsetérképes vizsgálat, amit Magyarországon csak akkor alkalmaznak, amikor a PCM módszerrel nem bizonyítható, hogy a levegőben azbesztrostok vannak.

De akár hasonló módszerrel is jöhetnek ki eltérő értékek. Elég ha a két laboratórium mérőfeje pár méter távolságban van egymástól, ekkor már az ember számára nem észlelhető légmozgás is képes különböző mérési adatokat eredményezni.

Ugyanakkor kérdéses az is, hogy valóban mértek-e határátlépést január 10-én. Czap Zoltán, a kivitelező megbízásából a helyszínen mérő laboratórium vezetője szerint aznap csak a koncentráció szintjének emelkedését mérte a másik laboratórium, de az egészségügyi határérték átlépését nem. Erről szerettük volna megkérdezni a másik laboratóriumot felkérő ügyvezetőt is, Földi azonban csütörtökön már nem kívánt nyilatkozni, mondván hogy mivel szerdán elköltöztek az épületből, "nem kíván hólabdát csinálni az ügyből", részéről lezártnak tekinti azt.

Az ügyvezető szerdán annyit azért még elmondott, hogy gondolkodnak jogi lépések megtételén, de további részleteket már akkor sem kívánt elárulni. Elmondta azt is, hogy az építési iroda összes alkalmazottja orvosi vizsgálaton fog részt venni a közeljövőben.

Hasonlóan soron kívüli orvosi vizsgálat vár februárban a földhivatal munkatársaira is, tudtuk meg a Pest Megyei Kormányhivatal válaszából. Az alkalmazottak legutóbb 2012 decemberében vettek részt a szokásos évi orvosi ellenőrzésen, akkor azonban nem végeztek speciális vizsgálatokat, annak ellenére sem, hogy az épületben már régebben is okozott problémát az azbeszt jelenléte.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!