A koalíció megijedt az Alkotmánybíróságtól

Péntek délután az Országgyűlés honlapjára felkerült az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló kormánykoalíciós törvényjavaslat (pdf). A hosszú jogszabály legnagyobb része az Alkotmánybíróság által decemberben formai okok miatt megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe ágyazásáról szól, de szerepelnek benne új, a párt reggeli sajtótájékoztatóján nem ismertetett elemek is.

Visszakerülnek az átmeneti rendelkezések

Rövidített formában visszakerül az Alaptörvénybe a pártállami múltról szóló rész, immár az MSZP nevének említése nélkül, és a diktatúra működtetőinek jogainak korlátozásáról szóló szabályok. Az alkotmány szövege kiegészül az Országos Bírói Hivatal elnökének a perek áthelyezését biztosító jogkörével, és az illetékestől eltérő bíróságon történő legfőbb ügyészi vádemelés lehetőségével.

Ugyanez vonatkozik az egyházi és a nemzetiségi törvények sarkalatos (kétharmados) voltára, az EU vagy az AB és más szervezetek döntései miatt bevezethető különadó lehetőségére is. Az alaptörvény fog rendelkezni az ügyészek nyugdíjkorhatáráról, a bíróké viszont már nem szerepel a jogszabályban.

Újdonság, hogy az alkotmánymódosító törvényjavaslat nem csak a  decemberben megszüntetett átmeneti rendelkezésekre vonatkozik. A törvényjavaslatban több, az AB által korábban alkotmányellenesnek nevezett törvény is visszaköszön.

Élettársak kizárása, röghöz kötés, gyűlöletbeszéd

Bekerül az Alaptörvénybe, hogy csak a házasság és a szülő-gyermek viszony jelent családi kapcsolatot: az AB ezt decemberben túl szűkkörűnek ítélte. Ugyanez a helyzet a hallgatói szerződésekkel: a részben vagy egészben államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevők röghöz kötésének lehetősége bekerül az Alaptörvénybe, ez korábban szintén  alkotmányellenesnek találtatott.

Hiába találta alkotmányellenesnek a hajléktalanok kitiltására vonatkozó helyi rendeletalkotásnak megágyazó jogszabályokat is az AB, ez a lehetőség szintén bekerül az Alaptörvénybe. Újdonság, hogy államigazgatási feladat- és jogkört kaphatnak a megyei képviselőtestületi hivatalok vezetői és ügyintézői.

Az Alkotmánybíróság korábban ahányszor törvényt hoztak róla, minden egyes esetben alkotmányellenesnek találta a gyűlöletbeszéd tiltását: most ennek lehetősége is bekerül az Alaptörvénybe. A választási eljárási törvény vizsgálatakor januárban a testület a kampány médiaszabályozására vonatkozó részeket is megsemmisítette, most ezek is alkotmányos védelmet kapnak.

Az Alaptörvény fogja rögzíteni, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodása a kormány felügyelete alá kerül. Érdekesség, hogy a koalíció az Országgyűlési Őrség létezését és irányítását is alaptörvényi szintre emeli.

Beintenek az AB-nak

Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás is jelentősen megváltozik. A testületnek 30 napon belül kell majd döntenie a bírói kezdeményezésre induló és a soron kívüli eljárásokban.

Az önkormányzati rendeletek alkotmányosságát az AB a fővárosi és megyei kormányhivatalok indítványára vizsgálhatja, és a testülethez fordulhat a legfőbb ügyész, valamint a Kúria elnöke is. Kötelezővé teszik, hogy az eljárás során a testület meghallgassa.a vizsgált jogszabály előterjesztőjét.

Fontosabb változás, hogy az AB a módosítás értelmében az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat az eljárásaiban nem veheti majd figyelembe. A koalíció azt is kikötné, hogy az AB csak akkor vizsgálhassa egy jogszabály azon  részét, ami az elé kerülő indítványban nem szerepel, ha az szoros tartalmi összefüggésben van a kifogásolt szakaszokkal.

Nagyon jelentős és váratlan módosítás az is, hogy az alkotmánymódosítás kifejezetten kiköti, hogy az Alkotmánybíróság csakis formai, eljárási szempontból vizsgálhatja majd az Alaptörvény módosításait. Ezzel a jogalkotó nyilvánvalóan arra reagál, hogy az AB a korábbi dogmatikán változtatva a határára jutott, hogy az Alaptörvény módosításait tartalmi szempontból vizsgálja.