Sosem látott sikerről szólt a nyitóülés
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Orbán Viktor beszámolójával indult a parlament tavaszi ülésszaka, a miniszterelnök jól kapitalizálta a brüsszeli sikert, amit péntek estére, 26 órás tárgyalás végén elért. A miniszterelnök ezt igyekezett önigazolásra is használni, amikor a Magyarországnak kiharcolt uniós támogatást részben annak tudta be, hogy kormánya fel merte vállalni a konfliktust az Európai Unió vezetőivel.
Orbán beszámolóját támadva Mesterházy Attila és Schiffer András is arról beszélt, hogy összességében 25,7 milliárd euróról 20,4 milliárd euróra csökkent a következő hétéves európai költségvetési ciklusban Magyarországnak jutó támogatás. A miniszterelnök ezt az érvet azzal a - jogos - felvetéssel verte vissza, hogy ha az uniós költségbe befizetett magyar hozzájárulás és a kifizetett támogatások különbözetét nézzük, akkor Magyarországnak a következő hét évben több pénz jut, mint a 2007-2013-as ciklusban jutott.
A vitában előjött Magyarország energiafüggőségének ügye is, az Eon gázüzletágának államosítása Orbán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója apropóján. Orbán az előbbit a magyar szuverenitás döntő kérdésének nevezte, az utóbbiról nem bocsátkozott részletekbe.
A miniszterelnök felszólalása után hamar a szokásos mederbe terelődött a parlamenti vita. Elsőként a szocialista Gúr Nándor beszélt a reménytelenségről, amit a kormány politikája okoz, amire megkapta az adekvát elmúltnyolcévezést Czomba Sándor államtitkártól. A Jobbik színeiben Dúró Dóra beszélt a gyermekeiket megfagyni hagyó cigányokról, amit Balog emberminiszter minősített általános vagdalkozásnak. A két másik napirend előtti felszólaló a kormánypártokból érkezett, Semjén Zsolt a kereszténységről, Rogán Antal a rezsicsökkentésről beszélt.
Az LMP már nem állított vezérszónokot, de nem azért, mert megszűnt a frakciója. Bár a 15 fős frakció nyolc tagja - akik az LMP januári kongresszusa után kiléptek a pártból - a múlt héten bejelentették, hogy függetlenként folytatják, erről hivatalosan nem értesítettek senkit a parlamentben. Azaz, gyakorlatilag még létezik az LMP-frakció, így reagálhatott Schiffer András frakcióvezetőként Orbán felszólalására.
A képviselők már az első parlamenti napon új törvényt fogadnak el, ráadásul nem is akármelyiket. A tervek szerint háromnegyed hatkor kezdődő határozathozatalok első döntéseként elfogadhatják az új Polgári törvénykönyvet.
A polgári törvénykönyv
Az új Ptk.-t még a tavaly decemberi, egynapos rendkívüli ülésen elfogadhatták volna, de akkor a kormány levette a napirendről. A hosszú éveken át kidolgozott koncepciót alaposan szétmódosították a lelkes kormánypárti képviselők, decemberben még azt beszélték, emiatt is késik a zárószavazás. A módosításokat a Ptk. koncepcióját kidolgozó, a kodifikálását vezető Vékás Lajos professzor dühös cikkben minősítette dilettánsaknak.
Ehhez képest a kifogásolt módosításokhoz alig nyúltak hozzá, vagy ha igen, nem úgy, ahogy azt Vékás professzor gondolta. Lázár János módosítóját, amely alapján kizárható volna az öröklésből, aki éppen börtönbüntetését tölti, csak annyiban módosítanák, hogy az is kizárható volna, aki még nem kezdte meg büntetését. Vékás korábban azt kifogásolta, hogy a módosítás egyrészt aránytalan, mert pl. egy közlekedési bűncselekmény elkövetője is kizárható az öröklésből, másrészt értelmetlen, mert a büntetésüket már letöltöttekre vagy az el nem ítéltekre nem vonatkozik.
Sajátos változtatás az is, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos személyiségi jogi ügyekben az ügyész az éintettek beleegyezése nélkül is büntetőeljárást indíthatna. Az pedig már a véleménynyilvánítás szabadságát sérti, hogy a közszereplőket csak "méltányolható közérdekből" lehetne bírálni
A parlament az összes kormánypárti módosító indítványt megszavazta, az ellenzékieket kivétel nélkül elvetette.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az új magánjogi kódex elfogadásának módja nem felel meg a demokratikus eljárás követelményeinek, emellett korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.
Már az első parlamenti ülésen módosíthatják a 2013-as költségvetést, amely így eredeti formájában csak 42 napig bírná. A módosítással az állam kézfizető kezességet vállal az E.ON államosításához. Technikailag a gázszolgáltatót a Magyar Villamos Művek, egy száz százalékban állami tulajdonú vállalat vásárolja fel. A törvénytervezetből az ügylet maximum ára is kikövetkeztethető, az állam 875 millió euróig vállal kezességet. A törvényjavaslatot (.pdf) itt olvashatja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
