Valér
4 °C
8 °C

Az AB beintett a közterületek einstandolásának

2013.02.12. 16:10

Ma kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlását akadályozó közterület-foglalások ügyében a panaszokkal az illetékes bíróság köteles érdemben foglalkozni.

Az AB-hez az LMP fordult, miután 2012. március 15-én a Hősök terén megemlékezést kívánt tartani „az 1848/1849-es szabadságharcról”. A bejelentését vizsgáló BRFK a hatáskörének hiányára hivatkozva nem tudott eljárni a döntésben: aznap a helyszínt a Főpolgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodás alapján használhatta. A Hősök tere ezért magánterületnek minősült, és a BRFK-nak nem volt hatásköre eljárni.

Az LMP bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására, ezért az ügyet fellebbezésként áttette az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. A panaszos a Fővárosi Törvényszék döntésével szemben, majd az ORFK végzését felülvizsgáló bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

Az AB megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék döntése sérti az Alaptörvény által biztosított gyülekezési jogot, ezért a végzést megsemmisítette. A testület azt is kimondta, hogy a rendőrségnek a rendezvény bejelentéséről hozott, hatáskör hiányát megállapító határozatával szemben bírói felülvizsgálatnak van helye. Ilyen esetekben 48 órán belül bírósághoz kell fordulni, mely a beadványt három nap alatt érdemben elbírálja.

A Fővárosi Önkormányzat összesen tíz budapesti közterületet (ideértve a Hősök terének teljes területét) adott a főpolgármesteri hivatal használatába „az 1848-as forradalom emlékére rendezett nemzeti ünnep rendezvényeinek lebonyolítása céljából” 2012. március 15-én. Tarlósék a Hősök tere, az Andrássy út és a Blaha Lujza tér használatáról utóbb lemondtak.

Az első, a gyülekezési jogot az említett módon korlátozó közterületfoglalás a Kossuth tér nagy részének 2006. október 23-a utáni műveleti területté nyilvánítása volt. 2011 március 15-e és október 23-a óta az eljárás rendre megismétlődik: az ellenzéki utcai rendezvények megtartása adminisztratív akadályokba ütközik. Az idei ünnepre készülve ugyanez történt.

Az AB határozata kifejti, hogy a Fővárosi Önkormányzatról – amikor saját hivatalának (a Főpolgármesteri Hivatalnak) használatba adta az összes, köztéri tömegrendezvényre alkalmas területet – saját vonatkozó rendeleteit figyelembe véve indokoltan feltételezhető, hogy joggal való visszaélést követett el. Az Alkotmánybíróság szerint az, hogy a Főpolgármesteri Hivatal később lemondott a három fent említett helyszínről, szintén azt jelzi, hogy a területek lefoglalására eleve nem volt szükség.

Reakciójában a Társaság a Szabadságjogokért üdvözli, hogy az AB kimondta: a közterületen tartandó rendezvények különösen erős alkotmányjogi védelemben részesülnek, mert a közterületek a véleménynyilvánítás rendeltetésszerű fórumai. Így a közterület-használati engedélyek és megállapodások jogszerűségének és indokoltságának megítélésekor a bíróságnak a legszigorúbb alkotmányossági mércét kell alkalmaznia. Vagyis a köztérrel nem rendelkezhet szabad belátása szerint a „tulajdonos” önkormányzat és az, aki azt használatra megkapja.

Az AB döntése szerint a gyülekezési szabadság kiterjed a nem önkormányzati tulajdonú, valamint a magánkézben lévő, de a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető területekre is – emlékeztet a TASZ. Ebből a jogvédő szervezet értékelése szerint az következik, hogy gyülekezési jog az iskolákra, egyetemekre, bevásárlóközpontokra, várótermekre is kiterjed. Ezeken a helyszíneken tehát még rendőrségi bejelentésre sincs szükség, de a gyülekezés nem gátolhatja meg a rendeltetésszerű működést, és be kell tartani a biztonsági szabályokat és a házirendet.