Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Tartsák nyomás alatt a magyar kormányt!

2013.02.14. 12:35
A Norvég Helsinki Bizottság elég kemény hangú jelentést adott ki Magyarországról, aminek a címe is az, hogy "Veszélyben a demokrácia és az emberi jogok Magyarországon". Bjørn Engesland, a szervezet vezetője az Indexnek azt mondta, hogy Romániához és Ukrajnához hasonlóan aggasztó a magyarországi helyzet.

Miért foglalkozik Magyarországgal már több mint egy éve a Norvég Helsinki Bizottság?

Hosszú ideje foglalkozunk bonyolult, az emberi jogokat érintő problémákkal. Oroszországgal, Belorussziával, a kaukázusi és a balkáni országokkal. Ezekre az országokra figyel leginkább a szervezetünk, sok időt töltöttem például Koszovóban és Boszniában. De foglalkozunk norvégiai, otthoni problémákkal is. 2011-ben lettünk figyelemesek a Magyarországgal kapcsolatos, növekvő aggodalmakra. Elsősorban az EU, az Európa Tanács és a Magyar Helsinki Bizottság jelzéseit figyeltük. És komoly nyomás ért minket a norvég sajtótól, akik folyton azt kérdezték, hogy mi a véleményünk a magyarországi fejleményekről. Azt gondoltam, a legjobb, ha magunk járunk utána, hogy mi történik ott.

Nem gondoljuk, hogy a magyarországi helyzet az oroszországihoz vagy a beloruszhoz hasonlítható. Ezt szeretném határozottan jelezni. De a növekvő aggodalmak okot adtak a vizsgálódásra. Tavaly többször is jártunk Magyarországon, találkoztunk kutatókkal, újságírókkal, politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel. Az első jelentésünket Jeszenszky Géza oslói magyar nagykövet azért kritizálta, mert szerinte túl kevés kormányzati emberrel találkoztunk. Azt gondoltam, hogy talán igaza van, ezért később újra visszajöttünk, és többek között számos kormányzati szereplővel is beszélgettünk. A mostani jelentésünk végén ott a lista az összes emberről, akivel találkoztunk. Budapesten kívül Gyöngyöspatán is jártunk. Nagy hatással volt rám, és rossz érzésekkel töltött el, amikor az ottani cigányokkal beszéltünk az egy évvel korábbi tapasztalataikról. Tavaly összesen háromszor jártunk Magyarországon, és számos tanulmányt és jelentést elolvastunk. Igyekeztünk olyan kiegyensúlyozottak lenni, amennyire csak lehetséges.

Veszély Magyarországon

A Norvég Helsinki Bizottság most adta ki legfrissebb jelentését Magyarországról, Veszélyben a demokrácia és az emberi jogok Magyarországon címmel, az angol nyelvű dolgozatot innen lehet letölteni (pdf). A tanulmány szerint az új magyar alkotmány gyengíti a hatalmi egyensúlyokat, szűkítették a sajtószabadságot, a kormányzópárt kedvére módosították a választási törvényt, és a kormány nem lép fel a cigányokkal szembeni gyűlöletbeszéd ellen.

Bjørn Engesland, a bizottság főtitkára 53 éves, és 1996 óta vezeti a Norvég Helsinki Bizottságot.

Milyen hatása lehet a jelentésüknek?

Remélem, hogy lesz hatása, együtt, a többi jelentéssel, ami Magyarországról készült. Azt biztosan tudjuk, hogy a jelentésünket elolvasta, és komolyan vette a norvég külügyminisztérium és a budapesti norvég követség. Úgy tudom, hogy a magyar kormánykörökből is többen olvasták, és néhányan közülük elfogultnak találták. Bár konkrét tévedésekre nem hívták fel a figyelmünket, de általánosságban elfogultnak érezték.

A fő üzenetünk ezzel a jelentéssel a saját kormányunk és az európai kormányok, szervezetek felé az, hogy továbbra is figyeljenek Magyarországra, maradjon napirenden az országban történtek elemzése. Illetve továbbra is tartsák nyomás alatt  a magyar kormányt, hogy tartsa tiszteletben a demokratikus értékeket.

A Norvég Alapon keresztül sok pénz érkezik a kormányunktól Magyarországra. Szeretnénk, ha ebből komoly támogatás jutna az emberi jogokkal foglalkozó civil szervezeteknek.

A magyar kormány szerint a külföldi kritikák mögött sokszor valójában gazdasági érdekek állnak. Miután a kormány megadóztatta a bankokat és a multikat, a nemzetközi cégek így vágtak vissza mindenféle szervezeten keresztül. Ön mit gondol erről? Érzett ilyen típusú nyomást?

Nem, soha. Egy pillanatig sem gondolnám, hogy ebből bármi igaz lehet. Ezek csak kifogások. Meg vagyok róla győződve, hogy sok külföldi kormányt komolyan aggasztanak a magyarországi fejlemények. Ahogy aggasztják az EU-t és az Európa Tanácsot is. A magyar kormány távolodik az alapjogok tiszteletétől, ez az aggodalmak alapja, és nem más. Az aggodalmak megfogalmazását pedig a javítási szándék motiválja.

Itthon sokak szerint éppen javult a helyzet Magyarországon az utóbbi években. Az előző kormány idején rendőri visszaélések történtek utcai oszlatásokkor, sorozatgyilkosok tartották rettegésben a cigány kisebbséget. Most nincs erőszak Budapest utcáin. Miért nem akkor aggódtak Magyarországért?

Egyformán kell minden országban és minden időszakban figyelni a demokratikus normák betartását. Egyetértek azzal, hogy az akkori rendőri visszaéléseket ki kell vizsgálni. Ám az akkori és a mostani problémákat nem egymáshoz kell méricskélni, hanem egyenként kell megoldani őket. Most az egyik fő aggoldamunk a szélsőséges, szervezett jobbos csoportok erősödése. Tavaly februárban például személyesen láttam egy budapesti színház előtti tüntetésen, hogy fekete ruhás személyek alakzatban felvonultak, és ez nagyon ijesztő volt.

Ijesztőbbek voltak, mint mondjuk a norvég black metalosok?

Igen. Szervezettebbnek és militaristábbnak tűntek. Amikor Gyöngyöspatán a cigányok elmondták, hogy mit éltek át, amikor a gárdisták a házaik előtt vonultak, akkor az volt a legaggasztóbb, hogy elmondták, látták a rendőrautókat a közelben, de a rendőrök nem avatkoztak közbe. Miközben féltek, féltették a gyerekeiket, azt érezték, hogy nincs kihez forduljanak, nincs aki segítsen rajtuk. Ez szerintem teljesen elfogadhatatlan. A miniszterelnöknek tennie kellene valamit, jeleznie, hogy ez számára sem elfogadható. Azt hiszem ez jogos elvárás vele szemben. Ki kell jelentenie egyértelműen, hogy milyen értékeket kell megvédenie.

Miért nem volt elég, hogy a parlamentben többször elmondta, hogy kormánya minden magyar állampolgárt megvéd? Legutóbb egy antiszemita jobbikos gesztus után állt fel ezzel az Országgyűlésben.

Szerintem nem volt elég egyértelmű. Lehet, hogy az összes friss fejleményről nem tudunk, ha történik előrelépés, azt is jelezzük a jelentés legközelebbi kiegészítésében.

Szeretnénk mélyebben feltárni a cigányság problémáit. Ez nemcsak magyar ügy, hanem a régió több országát is komolyan érinti. Sőt Norvégiában sem mennek tökéletesen a dolgok, éppen tavaly nyáron Romániából érkezett cigányok okoztak feszültséget a mi társadalmunkban is. Komolyan kell tehát vennünk ezt a kérdést, már csak azért is, hogy megértsük, miért hagyják el a hazájukat például a magyarországi és a romániai cigányok. Ez ahhoz is kell, hogy a saját kormányunk kezelni tudja a minket is érintő kihívásokat.

Amikor Gyöngyöspatán jártam, nagyon hasonló volt egy szempontból a cigányok és a többségiek panasza: egyaránt azt mondták, hogy félnek a másik közösségtől, és nincs kihez fordulniuk segítségért. Hogy lehet ilyenkor kellő érzékenységgel eljárni?

Tudom, hogy nagyon összetett a helyzet. A kormánynak mindenképpen segítenie kellene, hogy az emberek helyben le tudjanak ülni egymással, hogy megbeszéljék a problémáikat. Szerettünk volna mi is találkozni a jobbikos polgármesterrel, de sajnos túl elfoglalt volt, nem ért rá, hogy beszéljen velünk. Azt éreztük azonban sok beszámolóból, hogy az emberek egy része nem tudja elmondani neki a problémáit. Úgy tűnt nekem, hogy a polgárok csak egy részének a polgármestere, csak a többségiek érdekeire figyel. Leginkább arra panaszkodtak az emberek, hogy diszkriminálják őket a munkafelvételkor, hogy csak közmunka jut a cigányoknak, és hogy az iskolában szegregáció van. Ezeket kezelni kell. Tudom, hogy a kormány igyekezett lépéseket tenni, például a közmunkaprogrammal, aminek vannak pozitív eredményei, ugyanakkor gyengeségei is.

Említette már Romániát. Van egy érdekes verseny a nyugati sajtóban, hogy a két ország miniszterelnöke közül Orbán Viktor vagy Victor Ponta a veszélyesebb-e. Általában a régióban hanyatlik a demokrácia ön szerint?

A régió egy részére legalábbis biztos igaz ez. Fontos észrevételünk, hogy Magyarországon, Romániában és Ukrajnában is rossz irányba mennek a dolgok. Ez összefügg valószínűleg a gazdasági válsággal, és a politikai kultúrával, amiben a demokratikus gondolkodás még nem vert elég mély gyökeret. Általában ezekben az országokban gondot jelent a kisebbségek tisztelete, és ez igaz a politikai gondolkodásra is, ahol a győztes mindent visz elve érvényesül. Ugyanígy a szélsőjobbos csoportok erősödése is ijesztő fejlemény. Ez mindannyiunknak kihívás.

Nem gondoljuk, hogy Magyarországon diktatúra lenne, nagyon fontos hogy jelezzem, hogy sohasem állítottuk ezt. A hatalom koncentrálásának tendenciáját látjuk, a kormányzópárt befolyásának túlzott terjeszkedését, és ezzel párhuzamosan a független intézmények gyengülését, például a bíróságokét vagy a sajtóét. Az lenne fontos, hogy a társadalom független intézményei erősödjenek, működjenek a fékek és ellensúlyok. A figyelmeztetésünk erről szól.