Halász János hattyúdala

2013.02.18. 16:06 Módosítva: 2013.02.18. 17:25
Talán utoljára okolhatta mindenért az elmúltnyolcévet Halász János, aki hamarosan már kulturális államtitkár lesz, és nem parlamenti államtitkár. Ebből az alkalomból szinte csak ő szerepelt hétfőn a parlamentben. De volt szó szemétről, gyanúsan titkolt pénzekről, és aránytalanul kevés pluszpontról is. Orbán Viktort tömeggyilkosságért jelentették fel, de a parlament nem függesztette fel a mentelmi jogát.

Halász Jánossal kezdődött a parlament tavaszi ülésszakának harmadik ülése, és ő volt a sztárja is a napnak. Az emberi erőforrások minisztériumának hamarosan távozó parlamenti államtitkára – aki a jövőben kulturális államtitkárként folytatja ugyanott – a szokásos lendülettel hibáztatta az előző, szocialista kormányokat minden felmerülő problémáért.

Halász először Hiller István napirend előtti felszólalására reagálhatott. A szocialisták volt oktatási minisztere teljes egészében kudarcnak minősítette a felsőoktatás 2010-ben megkezdett reformját, amin szerinte már csak egy kormányváltás változtathat. Hiller ezután még egy interpellációt is intézett Halászhoz, az a röghöz kötésről szólt. Halász mindezekre azt válaszolta, hogy elmúltnyolcév, ami nem váratlan, hiszen az elmúlt három évben kivétel nélkül mindenre ezt válaszolta. De megtudtuk még, hogy a röghöz kötés valójában egyedülálló lehetőség.

Két jobbikos politikus interpellációjára is Halász válaszolhatott. Gyenes Géza a demográfiai katasztrófa megakadályozása érdekében azt javasolta, hogy az OEP támogasson egy új eljárást a lombikbébiprogramban. Ennek lényege a beültetendő embriók genetikai szűrése, melynek eredményeként Gyenes szerint jelentősen növelhető a hatékonyság, vagyis sokkal nagyobb százalékban volnának sikeresek az eljárások. Halász erre azt válaszolta, hogy a kormány rengeteg intézkedéssel támogatta mindazokat, akiknek lombikbébiprogram nélkül is sikerül gyermeket nemzeniük, ellenben a Gyenes által támogatott javaslat ellentétes az egészségügyi törvénnyel.

Még rosszabbul járt a szintén jobbikos Ferenczi István, akit csak az érdekelt, hogy mikor újítják már fel végre a tapolcai mentőállomást, amire már 2010-ben megvolt a pénz. Cserébe megtudhatta, hogy a kormány a betegek érdekében zárta be a fekvőbeteg-ellátást Tapolcán.

Ezen kívül még szó volt a lakáshitelesekről is, akikért a kormány saját értékelése szerint rengeteget tett. Szó volt a székely zászlóról, ennek apropóján megtudtuk, hogy Rétvári Bence igazságügyi államtitkár nincs tisztában a román választási rendszerrel, mert azt hitte, hogy ott nincs nemzetiségi kvóta a parlamentben. Szó volt még Bajnai Gordonról is, aki Rogán Antal fideszes frakcióvezető szerint nem a jövő embere.

Illés Zoltántól megtudtuk, hogy a hulladék hatalmas biznisz, és hogy a fideszes önkormányzatok január 1-ig teljes joggal emelték a kormány által megengedett 4,2 százalék sokszorosával a szemétdíjakat. Azt viszont nem tudtuk meg, hogy mennyi pénzt kapnak az államtól a felnőttképzést végző cégek, mert Czomba Sándor munkaügyi államtitkár szerint ez nem fontos bírálati szempont.

A nap csúcspontja mégis Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár volt, aki ízléstelennek tartotta, hogy a szocialista Tóth Csaba kifogásolja, hogy a dohánybolt-pályázaton a megszerezhető 124 pontból csak 2 pont jár azért, ha valaki rokkantat foglalkoztat. Fónagy szerint ugyanis ez nem két pont, hanem két extrapont. Összehasonlításképp, azért négy pont jár, ha valaki legalább napi négyórás nyitvatartást vállal.

Magáról a trafiktörvényről amúgy hétfőn döntenek, az előzetes tervek szerint délután fél hat körül, a határozathozatalok végén. Hétfőn még egy másik törvényt is módosítanak: a kormány ugyan csak hétfőn terjesztette be a földtörvény módosítását, de a parlament döntése alapján már ma, a napirend legvégén meg is szavazhatják, hogy mégse kelljen hatezer forintot fizetni az egy hektárnál kisebb földterületek regisztrációjáért.

A tengerészeti munkaügyi egyezményről

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Magyarország nem hajós nemzet, még ha a huszadik századi történelmünk egy nem jelentéktelen negyed századában egy ellentengernagy irányította is az országot. A tenger hiánya mindenesetre nem jelenti azt, hogy ne lennének tengerészeink, akiket ezentúl Magyarországon is véd a nemzetközi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény.

Az eurázsiai kombinált fuvarozásról

Az országok közti kapcsolatokat törvények uralta világunkban nemzetközi egyezmények és szerződések szabályozzák. Nem lehet kivétel ez alól a fuvarozás sem. Az amúgy orosz nyelvű egyezmény elfogadásával ezentúl az Európa és Ázsia közötti kombinált - közúti, vasúti, tengeri és folyami - áruszállítás is szabályozva lesz.

A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről

Bár az elmúlt két évben rekordmennyiségű törvényt alkotó parlamentet általában nem vádolnánk lassúsággal, a hazai kis- és középvállalkozások 3-4 évvel ezelőtti helyzetét ismertető jelentés kissé idejét múlt témának tűnik. A jelentésből (.pdf) mindenesetre ismét kiderül, amit már eddig is tudtunk: 2009 és 2010 nem voltak jó évek a gazdaságban.

Az atomenergia biztonságáról

Ahogy a kis- és középvállalkozások helyzete, úgy ez a téma is jelentős késéssel érkezett a parlament elé, hétfőn a 2009-2011. évi biztonsági jelentést fogadhatják el. Ahhoz képest, hogy 2009. május 4-én egy nemzetközileg is jegyzett, a hétfokú INES skálán 2-es, incidens besorolást kapott baleset is történt – egy áramkimaradást követően egy neutrondetektor sérülése miatt evakuálni kellett az erőműt -, erre nem találtunk utalást a 268 oldalas jelentésben. Ezt leszámítva viszonylag eseménytelen volt az áttekintett három év. Egy ellenőrzéskor nem szólaltak meg a szirénák, 2011. decemberében pedig riadókészültséget kellett elrendelni a Duna alacsony vízállása miatt. De ugyanebben az évben, a fukusimai atomkatasztrófa után az összes európai erőműhöz hasonlóan Pakson is elvégezték a stresszteszteket, melyeken az erőmű megfelelt.

A trafikokról

A nevében a fiatalkorúak dohányzását visszaszorító, valójában a trafikokat államosító törvény legújabb módosításával a kormány újra feltalálja a trafikot. Az eredeti, szigorú elképzelések szerint a Nemzeti Dohányboltra átkeresztelt egységek csak cigarettát árusíthattak volna, erre azonban, tekintve a cigaretta árrését, nem lehetett volna üzletet alapozni. Így a módosítással a jövő trafikjaiban dohánytermék és dohányterméket kiegészítő termék mellett sorsjegyeket, alkoholt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőt, újságot és „jogszabály által meghatározott más terméket" is forgalmazhatnának.

A javaslathoz négy módosító indítványt nyújtottak be, de a fideszes Nagy Csaba visszavonta saját két indítványát, a jobbikos Kiss Sándoré pedig nem felelt meg a határozati házszabálynak. Így egyetlen módosítóról kell döntenie a háznak, azt a szocialisták nyújtották be. "Vicces" indítványuk lényege, hogy a nemzeti dohányboltot nemzeti vegyesboltra keresztelnék át a törvény módosítása után.

Mivel a szocialisták javaslatát elutasította a kormánytöbbség, hétfőn magát a törvénymódosítást is megszavazták.

A határozathozatalok végén három mentelmi ügyet tárgyaltak. Novák Elődöt Kubatov Gábor jelentette fel rágalmazásért, Orbán Viktor miniszterelnököt pedig a magyar összeeskűvés-elméletes közösség vezéralakja, Molnár F. Árpád, ha jól értjük, a magyarság tömeges kiirtásáért.

A jobbikos Novák úgy tudta, hogy időkorlát nélkül beszélhet, de kiderült, hogy csak tizenöt percet. Ez alatt a 15 perc alatt témába vágóan csak annyit mondott, hogy kéri mentelmi joga felfüggesztését. A képviselők viszont tartották magukat a gyakorlathoz, hogy magánvádas ügyben nem adják ki társukat. Orbán Viktor mentelmi jogát sem függesztették fel.