Május 1-jén viseljen vörös csillagot!

MTI/Index
2013.02.19. 18:57

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust.

Az Ab közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt.

A paragrafus ugyanis általában rendeli büntetni a jelképhasználatot, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának, vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.

A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Ab 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg, és döntése kiterjed az új Btk. még hatályba nem lépett rendelkezésére is.

Az Ab keddi határozatával eltért saját, 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.

Abszurd helyzeteket szült

Az Ab döntését kitűnően szemlélteti az a tavaly októberi eset, amikor a rendőrség egy biatorbágyi jobbikost állított elő önkényuralmi jelkép használata miatt. Bodnár Lajos egy szovjet és egy EU-zászlóval jelent meg egy városi rendezvényen, egy „Elég volt az uniókból" feliratú táblával. A párt megyei választmánya tiltakozott az intézkedés ellen, mondván: „Bodnár Lajos csupán a véleménynyilvánítás lehetőségével élt, amennyiben – teljes joggal – párhuzamot vont a két szuperhatalom között, egyszersmind kritikai észrevételt tett, ugyanakkor a kommunista szovjet rendszert semmiképpen sem propagálta, hanem a leghatározottabban elítélte”.

A rendőrség a paragrafus megszületése óta számtalanszor fellépett az önkényuralmi jelképeket viselő vagy megjelenítő rendbontók ellen. Tavaly nyáron az Európai Baloldal Barátai rendezvényén állítottak elő hét tüntetőt, feltehetően mert vörös csillagot is ábrázoló lapokat tartottak. Májusban a  Zöld Baloldal egy aktivistáját vitték be a Gyorskocsi utcába egy vörös csillagos jelvény miatt.

2008-ban az SZDSZ-t jelentette fel Szerdahelyi Szabolcs, a Deport '56 szervezet elnöke, mert szerinte a párt szocializmusellenes népszavazási plakátján önkényuralmi jelvény szerepelt. A rendőrség akkor azt mondta, hogy a plakáton látható csillag nem önkényuralmi jelkép.

Az egyik első és egyben legemlékezetesebb, önkényuralmi jelképpel kapcsolatos per 1998-ban felmentéssel ért véget: a budai Marxim pizzéria tulajdonosát azzal vádolták, hogy az étteremben dekorációként használt ötágú csillagok és egyéb szocialista relikviák közszemlére tételével vétséget követett el. A Pesti Központi Kerületi Bíróság akkori ítéletének indoklásában kimondta: „Nem lehet a jelképek által képviselt fogalom- vagy eszmerendszer terjesztéseként felfogni a rácsok mögé zárt kezeket, az étlap gúnyos megfogalmazásait, valamint az utóbb a falakra került "Grafity" jellegű rajzokat. A rendelkezésre álló fényképekből nyilvánvaló az, hogy senki számára nem lehet a parancsuralmi rendszer eszméinek terjesztéseként felfogni az étterem berendezését."

Vétség

Az önkényuralmi jelképek használatának tilalma 1993-ban került be a Btk.-ba a következő szöveggel:

269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet

a) terjeszt;

b) nagy nyilvánosság előtt használ;

c) közszemlére tesz;

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.

(4) Az önkényuralmi jelképek használata esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették.”

2. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

KDNP: Sajnálatos

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elfogadja az Alkotmánybíróság határozatát, de azt sajnálatosnak tartja, hogy május elsején bárki szabadon menetelhet majd sarló-kalapácsos jelvénnyel vagy vörös csillaggal a ruháján.

A párt kedd esti közleménye szerint elfogadja az Alkotmánybíróság határozatát, amelyet az önkényuralmi jelképek használatával kapcsolatban tett, a KDNP ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a steril jogi szempontok mellett az Ab-döntés társadalmi hatásait is figyelembe kell venni.