Fiala a pszichológia tanszéken balhézott

Érdekes, tanulságos, ismeretterjesztő, művészi és hasonló szavakkal jellemezhető könyvbemutatón jártam már, de olyanon, amin hangosan nevettünk, majd közösen mélyen elgondolkodtunk, még sosem. Pedig nem Dolák-Saly Róbert írta meg a Boborján folytatását, a bemutatott könyv témája halálosan komoly, fontos társadalmi és pszichológiai kérdést tár tudományos igénnyel az olvasó elé. Berentés Éva könyvét – Az érett személyiség – az ELTE pszichológiai karán mutatták be szerdán. A szerző több évtizede tanít az ELTE-n és praktizál pszichoterapeutaként, a könyvében olyan személyiségmodell összeállítására vállalkozott, amihez hasonlóra 1937 óta nem volt példa: azokat az emberi tulajdonságokat foglalja tudományosan megalapozott rendszerbe, amik az emberi sikerhez és boldogsághoz nélkülözhetetlenek, illetve a társadalom számára is hasznosak.

A szerzővel való beszélgetést Fiala János vezette, aki már az elején kijelentette, hogy rossz napja van. A beszélgetés kezdetekor Berentés Éva leszögezte, tudja, hogy furcsa, de azért épp Fialát választotta a bemutatóra partnerének, mert szereti, ha valaki spontán és önmagát tudja adni minden helyzetben. Fiala János egy pulton ülve kérdezgetett, már a testbeszéde is rosszat sejtetett. Az aulában körülbelül hetven vendég gyűlt össze, mind olyanok, akik ismerik, tisztelik Berentés Évát.

Fiala a könyvet gyűrögetve feltette első kérdését, hogy “Ez micsoda, egy tankönyv?”. Itt még sínen lett volna a beszélgetés, mert a szerző elmondta, hogy ha tankönyvszerű is, azoknak szól, akiket érdekel a személyiségfejlődésük, egyfajta tükör, ami kijelöli az utat, amerre mennünk kell, megmutatja, hová fejlődjünk. Itt következett Fiala János önvallomása: “56 éves leszek, 18 éves korom óta járok pszichoterápiára, de nem értettem meg a könyvből semmit” – mondta. Ekkor már Berentés Éva riadtan nézett, látszólag nem tudta, ez most poén akart-e lenni vagy komoly.

Fiala ezután kizárólag durva, provokatív kritikákkal illette a könyvet, ami még a sajtóesemény szervezőit is meglepte, erre senki nem számított. Egy részről azért, mert Fiala se nem pszichológus, se nem könyvkritikus, és valószínűleg nem azért hívták oda, mert képesnek tartották a könyv tartalmának felülvizsgálatára, csupán beszélgetni. A műsorvezető azon rugózott, hogy a könyvben tárgyként kezelik az embereket, túlegyszerűsített, és egy dimenzióban ír le hús-vér embereket. Valószínűleg magával a pszichológia tudományával lehetett ez a gondja, és nem vette figyelembe, hogy itt egy pszichológiai szakkönyvről van szó.

Nem az ő legói

Fiala az örök lázadó tinédzser vagy kötekedő diák figuráját hozva egyre tovább feszítette a húrt: “Ez a könyv ritka magabiztos, olyan mint én. Tényként állít dolgokat, de honnan tudjuk, hogy azok tényleg így vannak-e” – erre a pszichológusnő elmondta, hogy amiket tényként említ, azok tudományosan bizonyított tények. “Az első pszichológusom is azt mondta, hogy ő csak kliséket szolgáltat nekem, amik olyanok, mint a hidak, hogy át lehet velük hidalni a problémákat. De ebben a könyvben ezek olyan legók, amik nem az enyémek. Nem tudok vele azonosulni, szerintem ez egy nagyon magas színvonalú kliségyűjtemény” – kritizált tovább kéretlenül.

Eddigre a szerző már rendkívül zavarban volt, csak annyit tudott mondani, hogy “Semmi gond, azért vagyunk demokraták, hogy mindenki szabadon elmondhassa a véleményét”.

“Szerintem nem ezért vagyunk demokraták” – ellenkezett Fiala ismét. “Ebből is látszik, hogy még a fogalmaink sem azonosak. Nem sikerült megértenem a könyvet, számomra csak definíciók, idézetgyűjtemények halmaza” – mondta, de a szerző ezt már határozottan visszautasította, mondván a könyv a saját szellemi terméke. Fiala elmondta, hogy nem a Schmitt Páli értelemben értette az idézetgyűjteményt, csak arra gondolt, hogy nem érti, az egyes pontok mi alapján vannak benne kiragadva. A szerző erre mélyet sóhajtva már csak annyit mondott: “jó lenne, ha egy nyelvet beszélnénk.” A közönség soraiban helyet foglaló Miller Zoltán, színész-énekes ennél a résznél teátrálisan kortyolt egyet az ásványvizéből, és olyan vigyorral dőlt hátra a székben, mint aki már rég mulatott ilyen jól.

Állandó harcban a világgal

“Nekem ez a könyv egy merő lila köd, amitől borzadok” – mondta Fiala a csúcspont előtt, amikor valakinél a hátsó sorban betelt a pohár, és beszólt Fialának, hogy a közönség az írónőre volna kíváncsi, nem pedig Fialálra. “Akkor folytassa Ön! A viszontlátásra!” – mondta erre a nézőnek Fiala, fogta a kabátját, és feldúlt arccal, háborodott tekintettel hazament. A közönség döbbent csendben figyelte az eseményeket. Még egy darabig vártam, hátha visszajön, és jön valami csattanó, de hamar kiderült, hogy Fiala fullba nyomta a kretént. Reggeli rádiós beszélgetős műsorában Gyurcsány Ferenc volt a vendége, akit ugyan sikerült sarokba szorítania, de úgy látszik, ez leszívta az összes energiáját délutánra.

Ezután a közönségből Hajmási Zsuzsa kért szót, aki korábban Hunvald György sajtóreferenseként is dolgozott a hetedik kerületi polgármesteri hivatalban. “Fiala János ebben a szituációban nem érett személyiségként viselkedett, és jól rámutatott, hogy aki állandó harcban áll a világgal, az nem lehet boldog. A könyvet én nagyon komoly munkának tartom. Varga Zoltán (Fiala egyik terapeutája - a szerk.) kitűnő pszichológus, de Fialánál nem érte el a célját” – mondta, és ezen mindenki nevetett.

Paradox

Ezután kiderült, hogy a bemutatóra eredetileg Hankiss Elemért hívták meg beszélgető partnernek, de ő március végéig Amerikában tartózkodik. Ezért a több másik felmerülő név közül Fialát választotta a pszichológusnő, mert bízott abban, hogy így hatvan felé tanult némi bölcsességet az életből arra vonatkozólag, hogy nem minden róla szól. “Nem vagyok ettől a helyzettől boldog, zavarba hozott, és furcsa szomorúságot érzek, mert egy értékes beszélgetés lehetett volna, de azt már el kell engednem. Paradox módon hálás is vagyok a helyzetért, mert bemutatja, hogy hogyan rontjuk el egymás életét, ha nem vagyunk érett személyiségek” – interpretálta a szakember a látottakat.

Egy másik pszichológus szakember elmondta, hogy ennyire jól még nem szórakozott, ráadásul egy fontos problémára hívták fel a figyelmet, hogy sokszor nehéz az emberek nyelvére lefordítani a tudományos nyelvezetet. Szerinte pont a Fiala által bemutatott viselkedés, ami arra ösztönözhet bárkit, hogy elolvassa a könyvet.

Berentés Éva a könyvét az értő nagyközönségnek ajánlja, segíteni akar egy gondolkodásmód elterjesztésében arról, hogy hogyan kell elfogadni a másikat, és vigyázni egymásra. “Folyton az elfogadás hiányába ütközünk, nő a társadalmi feszültség szintje, egyre könnyebben elszabadulnak az indulatok” – magyarázta el, amit korábban az aulában is láthattunk.

Ezután még többen a szakember védelmére keltek, Miller Zoltán is szót kért, hogy elmondhassa, szenzációs volt Fiala show-ja, egy színjátéknak élte meg. A bemutató végén pedig hosszú sorban várták a résztvevők, hogy megvásárolt könyveiket dedikáltassák Berentés Évával.