Valér
4 °C
8 °C

Birizgálják az alaptörvényt és a médiatörvényt

2013.02.24. 16:37
Az alaptörvény és a médiatörvény módosításáról is tárgyal a parlament, dönteni viszont csak nemzetközi szerződések kihirdetéséről fog a héten. Megválasztják viszont az új bizottsági tagokat az LMP-frakció feloszlásával megüresedett helyekre.

A tavaszi ülésszak harmadik hetére sem pörög fel még a törvényalkotási tempó, a héten csupán nemzetközi szerződések kihirdetéséről határoz majd a parlament, illetve megválasztják az LMP-frakció feloszlásával megüresedett bizottsági helyekre az új tisztviselőket. Ezek közül a legbájosabb a környezetvédelmi bizottság esete, amelynek éléről azzal az indoklással távolította el a kormánypárt az LMP-ből kilépett független képviselőt, Jávor Benedeket, hogy nem lehet független képviselő a bizottság elnöke, majd a független Szili Katalint jelölte a helyére.

A bizottsági helyekről péntekig állapodhattak volna meg a frakciók, de ez nem sikerült nekik, így Kövér László házelnök saját hatáskörben jelölhet a megüresedett helyekre. A titkos választás a szokásos hétfői program, a napirend előtti felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések után következik.

A határozathozatalok az eredményhirdetés után kezdődnek. Kihirdetik a magyar-grúz bűnmegelőzési együttműködésről szóló megállapodást, a magyar-francia egyezményt a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről, illetve a magyar- indonéz megállapodást a diplomata- és szolgálati útlevéllel utazók vízummentességéről.

Ezután már csak módosító javaslatokról határoznak.

Az önkormányzatokról

A javaslat a kormány törvényalkotási programjában is szerepel, erről bővebben is írunk a cikk végén. Az önkormányzati törvény módosításával a helyhatóságok törvényességi felügyeletét igyekeznek hatékonyabbá tenni a kormányhivatalok felállítása óta eltelt idő tapasztalatai alapján. Így például a jövőben az önkormányzatokért felelős miniszter fordulhatna az Alkotmánybírósághoz az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kérve. A kormányhivatal a jövőben testületi ülést is összehívhat és megbírságolhatja az ismételten törvényt sértő önkormányzatokat.

Az országgyűlési képviselők választásáról

Az Alkotmánybíróság január 7-én részben alkotmányellenesnek találta a választási eljárásról (Ve.) szóló törvényt az előzetes regisztráció intézményének bevezetése miatt. A választási eljárási törvény részeként módosították a választójogi törvény választókerületi felosztását is, ám a Ve. eltörlésével ez is veszne. A kereszténydemokrata Vejkey Imre javaslatára most úgy módosítanák a választójogi törvényt, hogy a melléklet módosításai a határidősértés miatt ne vesszenek kárba.

A jogi segítségnyújtásról és a harmadik országbeliek beutazásáról

A két törvényt azért kell párhuzamosan módosítani, mert az unió egy irányelvében 2011. decemberi határidővel elrendelte az illegális migránsok részére biztosítandó jogi segítségnyújtás kialakítását. Az illegális migránsoknak térítésmentesen kell segítséget és jogi képviseletet nyújtani.

A szellemi tulajdonról

A szabadalmi és szerzői jogi törvényeket egy 2011-ben elfogadott európai uniós irányelv alapján kívánják módosítani. Ötvenről hetven évre nőne a hangfelvételek szerzői jogának időtartama. Egy kalap alatt az innovációs törvényt is módosítanák, megteremtve az adóból leírható kutatás-fejlesztési tevékenység ellenőrzésének lehetőségét.

A határozathozatalok után tárgyalják a Magyar Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Politika ügyében szóló határozati javaslatot (sic!), továbbá részletesen vitáznak a:

A közúti közlekedésről

A közúti közlekedésről szóló törvények sem menekülhetnek a Magyary Programtól, egyszerűsítve lesznek. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára a közúti balesetben érintett járművek vezetői maguk igazoltathatnák egymást, ehhez már rendőr se kéne.

A jövőben online is intézhető volna az eladó bejelentése autóvásárlásnál. A közlekedési hatóság jogot kapna a kötelező biztosítás ellenőrzésére az igazgatási eljárások és a gépjármű időszakos vizsgálata során.

A lánctartozásról

Az építőipar egyik jellemzője a lánctartozás. A megrendelő nem fizet a fővállalkozónak, az az alvállalkozónak, és így tovább, míg a végén egzisztenciák szűnnek meg. A helyzetet a kormány most a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv megteremtésével orvosolná, amely a teljesítési szakkérdéseket vizsgálná. Véleményét a bírósági eljárásban lehetne használni. A késedelmes fizetést a jövőben kamat terhelné.

Az Alaptörvény negyedik módosításáról

Nem véletlenül emlegetjük az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket decemberben már nemcsak mi, hanem az Alkotmánybíróság is alkotmánykiegészítésként értelmezett, megállapítva, hogy a rendelkezések korántsem átmenetiek. Ezzel meg is semmisítette a csomagot, amit a kormánypárti képviselők most hivatalosan is beleírnának az alkotmányba.

És ha már hozzányúlnak a nagy műhöz, beleírnak még ezt-azt. Például a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, vagy hogy a házasság férfi és nő között köttetik. De beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házasemberek élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.

Beletrükközik az alaptörvénybe azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt – ezt az egyházügyi törvény részeként kifogásolta még az Alkotmánybíróság. Ugyanígy kerülik meg azt az alkotmánybírósági döntést is, amely a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ez most már az alaptörvényben lesz tiltva.

De korlátozzák a véleményszabadságot is, az alkotmány része lesz a gyűlöletbeszéd tilalma.

Az alapvetések része lesz, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja, hogy legyen mikor ünnepelni.

Korlátozzák az Alkotmánybíróság munkáját

Fejezeten belül is külön fejezetben kell tárgyalnunk az alaptörvény módosításának legsajátosabb részét, amiben tovább korlátoznák az alkotmánybírósági kontrollt. Egyrészt megtiltanák, hogy az AB olyan jogszabályrész alkotmányosságát is megvizsgálja, amit az indítványozó nem kért – így találták alkotmányellenesnek az előzetes regisztrációt. Másrészt megtiltanák, hogy ítéleteiben az Alkotmánybíróság figyelembe vegye az elmúlt 23 év alkotmánybírósági gyakorlatában született döntéseket.

Azt is beleírnák az alaptörvénybe, hogy azt az alkotmánybíróság csak a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatná, tartalmilag nem.

A kényszernyugdíjazott bírókról

Orbán Viktorral megesik néha, hogy elfogadottnak képzel törvényeket. Ez történt a korábban kényszernyugdíjazott bírák helyzetét rendező törvénnyel is, amiről januárban már múlt időben, megoldott problémaként beszélt. Pedig a javaslat csak most kerül a parlament elé.

Az alapprobléma az volt, hogy a kormány egyik napról a másikra a korábbi hetvenről az általános 62 évre szállította le a bírák nyugdíjkorhatárát. A rendelkezést az alkotmányba, illetve annak első kiegészítésébe, az átmeneti rendelkezéseknek nevezettbe is belefoglalta, de az Alkotmánybíróság így is megsemmisítette. A szabályozást az EU is kifogásolta.

A helyzetet most Navracsics Tibor javaslatára úgy orvosolnák, hogy 62 helyett 65 évre szállítanák le a bírák nyugdíjkorhatárát. Az Európai Bíróság a közjegyzők esetén is kifogásolta az új szabályozást, ezért a módosítás rájuk is vonatkozik.

A médiáról

Az Európai Tanács aggodalmai miatt a kormány kénytelen módosítani a médiatörvényt. Röviden a lényeg:

- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ában a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” szövegrész helyébe a „kiegyensúlyozottan” szöveg lép.

- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.

- A jelölésbe bevonják a hírközlés és a média területén működő szakmai testületek, civil szervezetek véleményét, javaslataikat a jelölő kormányfő megfontolja.

- Az NMHH, illetve a Médiatanács elnökét megbízatása letelte után nem lehet újra kinevezni.

- Szigorodtak a kinevezés feltételeiként megszabott képzettségi-szakmai követelmények.

A Magyar Művészeti Akadémiáról

Fekete György állami szintre emelt magántársasága már eddig is okozott gondokat a kormánynak – ebbe az ügybe bukott bele alig fél év után L. Simon László kulturális államtitkár is. De ez sem akadályozza meg a kormányt abban, hogy további javakat juttasson a vitatott legitimitású és szakmaiságú intézménynek. Balog emberminiszter javaslatára most az MMA-nak ajándékoznák a pesti Vigadót és a Műcsarnokot. Azt azért kikötik a törvényben, hogy Fekete György nem adhatja el ezeket az épületeket.

Kedden a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalják, majd megkezdik az energetikai tárgyú törvények módosításának vitáját. Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere és társai a szociális közműszolgáltatás feltételeit kívánják megteremteni. A Magyary Egyszerűsítési Program következő lépcsőjében a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvényeket egyszerűsítéséről is tárgyalnak. Napirenden van a Magyarországon tartózkodó külföldi csapatok és a közúti közlekedés kapcsolatát tárgyaló törvénymódosítás, a nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia és a Malév-bizottság jelentése is.