Valér
4 °C
8 °C

A röghöz kötés így aligha maradhat

2013.02.25. 10:05
Andor László felügyeli az Európai Bizottság eljárását a röghöz kötéssel kapcsolatban. Szerinte kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, ha a mostani változat marad. Brüsszel és Budapest viszonya javult, de nem merte megtippelni, hogy kikerülünk e a túlzottdeficit-eljárás alól.

Orbán Viktor január végén találkozott Barroso bizottsági elnökkel, és úgy tűnt, hogy az előző, 2012 áprilisi találkozójuk óta sokat javult Brüsszel és Budapest kapcsolata. Tényleg jobb lett a viszonyuk?

A két politikus között baráti a viszony, nem a személyes kapcsolatukon múltak a feszültségek. Inkább azon, hogy Magyarországon olyan dolgok történtek sorozatban, amelyek ütköztek az uniós joggal, és nem volt erről megfelelő párbeszéd sem. A másfél évvel ezelőtt lezajlott alkotmányozási folyamat során többszöri uniós jelzés ellenére sem vették figyelembe a brüsszeli észrevételeket. Ez vezetett oda, hogy volt egy nagyon konfliktusos időszak, megterhelve azzal, hogy a túlzott deficiteljárás is egy szigorúbb fázisba ért.

De már a tavaly áprilisi találkozón kialakult a menetrend, hogyan lehet feloldani ezt a helyzetet, milyen korrekciós intézkedések történjenek Magyarországon. Nem most januárban jött fordulópont, már tavaly május – június óta más klíma jellemezte Magyarország és az unió viszonyát, mint az azt megelőző év telén.

Ez azért alakult így, mert a bizottság felismerte, hogy a sajátos magyar gazdaságpolitika minta lehet egész Európa számára?

Nem.

Inkább akkor a magyar kormány lett engedékenyebb?

A konkrét kérdésekben - mint a bírák nyugdíjazása, MNB függetlensége, túlzott deficiteljárásból fakadó teendők stb. - megszületett a megállapodás, hogy Magyarországon milyen korrekciós eljárások történjenek, vagy megállapodtak, hogy a bíróság döntése lesz irányadó.

Orbán Viktor a januári látogatásán igyekezett nyomást gyakorolni a bizottságra, hogy kerüljön ki Magyarország a túlzott deficiteljárás alól. Morális kötelezettségnek is nevezte ezt, és arra is figyelmeztetett, hogy az uniónak kellenek a sikersztorik, nem lehet csak keménykedni. Ez hatott, tudja hogy mi lesz a döntés?

Megelőlegezni nem lehet a döntést. Kellenének a sikersztorik, de nem lehet kettős mércét alkalmazni. Bármennyire is értékeli akár Barroso, akár mások, hogy vannak javulásra utaló jelek, mindennek megvan a maga menetrendje. Tavasz végén lesznek konkrét előrejelzések, amelyek a pillanatnyi helyzeten túl a fenntarthatóságot is meg tudják ítélni.

Andor László

A Bajnai-kormány jelölése alapján, az MSZP javaslatára 2010 februárban lett uniós biztos. A José Manuel Barroso vezette Európai Bizottságban ő a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos.

A bizottságban minden tagállamnak van egy biztosa, ám ők ott nem saját országukat, hanem az EU-t képviselik. Andor 1966-ban született, közgazdász, tanított itthon és az USA-ban, 2005-2010 között az EBRD igazgatósági tagja volt. 1998 óta az MSZP közgazdasági tagozatának vezetőségi tagja.

A röghöz kötés néven elhíresült törvényt hamarosan az alaptörvénybe emeli a parlament. Miközben folyik egy próbaeljárás a törvény miatt Magyarország ellen. Ez hogy áll?

Valóban van egy hivatalosan pilot eljárásnak nevezett folyamat. Ilyet azért alkalmazunk, hogy egyeztethessünk egy potenciálisan az uniós jogba ütköző szabályozásról, anélkül, hogy tényleges kötelezettségszegési eljárást indítanánk. A bizottság ilyenkor egy részletes véleményt ír arról, hogy szerinte a vizsgált szabályozás nagy valószínűséggel hol ütközik az uniós jogba, és a tagállami válasz is elég részletes.

A bizottság a múlt év tavasza óta foglalkozik a felsőoktatási törvény ezen szakaszával. Szakértői szinten jónéhány eszmecsere történt. A tisztázást azonban nem segíti a sok személyi változás Magyarországon. Változott tavaly óta a miniszter személye, egy helyettes államtitkár személye, és most az államtitkár személye is. Közben a helyzet is változik, elindultak demonstrációk, és egyeztetések is a hallgatók és a kormányzat között.

Úgy tűnik, hogy elmozdulás lehet a kormány korábbi álláspontjától, a hallgatói szerződés bizonyos részleteiről késznek mutatkozik tárgyalni az új államtitkár. És mivel az ördög a részletekben lakozik, fontos lesz látni, hogy ezek a részletek miként illeszkednek majd az uniós joghoz.

Ön felügyeli ezt az eljárást a bizottság részéről?

Mivel a kérdéses rész a munkaerő szabad áramlásának elvébe ütközik, ezért ez hozzám tartozik.

A szeptemberi tanévkezdéskor már alá kellett írni a szerződést. Nincsenek elkésve ezzel a vizsgálattal?

Ha egy szerződésről bebizonyosodik, hogy uniós jogba ütközik, akkor azt visszamenőleg orvosolni kell. Lehetnek persze olyanok, akiket ez a szerződés eltántorított a felsőoktatástól, vagy emiatt mentek inkább külföldre tanulni, vagyis rövid távú hatások is lehetnek, de a nagy tömeget tekintve inkább csak a jövőben lehetnének következményei a szerződés aláírásának.

Ha úgy marad a törvény, mint ahogy most hatályos, akkor jön a kötelezettségszegési eljárás?

Ezt nem lehet kizárni. Ahogy a nyár óta már sokszor elmondtuk, ha ilyen mértékben beleütközik egy törvény a szabad munkavállalás elvébe, az nyilvánvalóan nem fenntartható állapot.

Amikor egy magyar ügyben járnak el az ön alá tartozó bizottsági szakértők, akkor egyeztet informálisan is a magyar kormánnyal?


Van formális és informális kapcsolatunk is. Rendszeresen beszéltem az érintett miniszterekkel és államtitkárokkal. Decemberben Balog Zoltánnal Brüsszelben találkoztam, január elején itthon Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkárral beszéltem, rendszeres az eszmecsere.

Foglalkoztatáspolitikai területen sok eljárást folytatnak tagállamok ellen?

A munkaerő kiáramlását akadályozó ügyre most nem tudok más példát mondani. Inkább a másik oldalról jellemzőbb, hogy vannak problémák, vagyis a munkavállalást akadályozó szabályok problémásak. Vagy arra vannak példák még, hogy a külföldi munkavállalók jogait csorbító intézkedésekkel szemben kell eljárni.

Egyre intenzívebb a munkaerő mozgása az EU-ban, ez a trend, ha nem is meredeken, de egyértelműen emelkedik.  Egyre több spanyol és olasz talál Németországban munkát, a lengyelek már korábban elindultak Angliába, a románok Spanyolországba és Portugáliába mentek nagy számban, és közben sok portugál dolgozik Luxemburgban. Egyre intenzívebb a keveredés. Ez időről időre politikai vitákat hoz, mert vannak politikai szereplők, akik erről a jelenségről negatív üzeneteket fogalmaznak meg. Ez azért is lehet olykor eredményes politikai taktika, mert az állampolgároknak sokszor kevés az információjuk arról, hogy milyen jogaik vannak az uniós és az unión kívüli polgároknak. Össze lehet keverni azt, hogy mihez van joga egy Németországba érkező lengyelnek vagy marokkóinak. És ezzel az információhiánnyal vissza is lehet élni.

Az EU-s költségvetésről belpolitikai vita lett, a kormány sikert ünnepel, az ellenzék szerint rosszul jártunk. Ön szerint jó ez a költségvetés Magyarországnak?

Az EU-ban az a jó alku, ha mindenki elégedetten megy haza. Most ez történt, szinte az összes delegáció úgy távozott, hogy nagyjából elérte, amit akart. A kritikusok számára az alku hangsúlyaival van alapvető probléma, és így van ezzel a bizottság is. Azzal, hogy a nettó befizető országok egy csoportja nagy nyomás alá helyezte a költségvetést, jelentős mértékben eltérítette az irányt attól, amit a bizottság javasolt. Úgyhogy az elmúlt fél év arról szólt, honnan lehet pénzt elvenni.

Tavaly ősszel még nagy nyomás volt az agrártámogatásokon és a kohéziós politikán, ám ez februárra elment egy másik irányba: az európai növekedésösztönző eszközök irányába. Az utolsó fázisnak a kohézió- és agrárpolitika kedvezményezettjei a nyertesei. De fontos látni, hogy ez másfél éves folyamat volt, az értékeléskor azt kell nézni, hogy 2011 nyara óta mi változott az eredeti bizottsági javaslathoz képest.

Akkor Magyarország számára sikerült megmenteni az agrárpénzeket és a kohéziós támogatásokat?


Több ponton, külön-külön kis összegű, összességében jelentős korrekció történt.

Viszont a bizottsági új ötletektől vettek el pénzt. Rövidlátók voltak önök szerint a miniszterelnökök?

Vágni csak abból lehetett, amit eleve a Bizottság javasolt, így legfeljebb az arányokról érdemes beszélni. A dolog sajátossága, hogy ahol a nemzetállami képviselők vannak, ott a nemzetállami érdekek domborodnak ki. Az uniós piacbővítés esélyeit így a tanácsi kompromisszum kevésbé segíti, mint a korábbi bizottsági javaslat.

Benne maradt viszont a Bizottság egyik újítása, az ifjúsági foglalkoztatási alap, amibőlMagyarországnak 50 millió euró jut. Ezt hogyan lehet felhasználni, a kormány maga dönt róla?

Ez egy új elem, nagyon sokat dolgoztunk érte, és fontos eredménynek tartom, hogy létrejött. Ezt jelzi, hogy a tanács is felmérte a probléma súlyát, Herman Van Rompuy mellett a kormány- és államfők is a kezdeményezés mögé álltak. Azok a régiók kaphatnak a pénzből, ahol az ifjúsági munkanélküliség 25 százalék fölötti. Ilyenből van néhány Magyarországon is. Külön intézményi csatorna erre nem fog kiépülni, de más szempontrendszer alapján lesz lehívható, mint a kohéziós támogatások.

Elég határozott a bizottság abban, hogy erősebb Európát szeretne, ahol a brüsszeli ellenőrzés a tagállamok szuverenitásának rovására is erősödne. Barroso nemzetek föderációjáról is beszélt már. Menni fog ez az irány? Az eurózónán kívüliekre ez mennyiben vonatkozhat?

Annak a szükségszerűségnek a felismerése, hogy szorosabb koordináció kell, az euróval függ össze. Ha eltökéltek vagyunk az euró fenntartása mellett, akkor meg kell erősíteni a monetáris uniót, és ennek egyik eleme a fiskális politikák szorosabb koordinációja. Magyarul erősebb uniós kontroll kell a tagállami költségvetések felett. De ez politikai természetű kérdés is, nem lehet egy technokrata európai kormányt elképzelni a demokratikus nemzeti rendszerek felett. Ez egy létező ellentmondás, ezért is fontos, hogy minden, a monetáris unió továbbfejlesztéséről készülő dokumentum az tartalmazza azokat az elképzeléseket is, hogy miként lesz ennek az egész építménynek erősebb demokratikus legitimitása.

Azt gondolom, hogy itt be kell kapcsolni a szociális elemeket is, nem lehet pusztán a fiskális szigorra építeni, ha azt akarjuk, hogy ezt az utat a társadalom is elfogadja. Minden uniós közvélemény-kutatásból kiderül, hogy (függetlenül attól, hogy mihez van hatásköre az európai intézményeknek) a társadalmi elvárás az, hogy legyen munkahely, ne legyen szegénység, a fiatalok el tudjanak indulni a munkaerőpiacon. Kellenek olyan uniós szintű kompetenciák, amelyek ebbe az irányba is elmozdulást tesznek lehetővé.