A kommunistákra gondolnak

Így most a napirendi vita következik.

A parlament éttermében sikerült beszélnünk Vágó Gáborral, az LMP immár független parlamenti képviselőjével. Elmondása szerint Kövér László tisztességes javaslatot tett a bizottsági helyek feltöltésére, ő maga is tagja maradhat például a gazdasági bizottságnak. A két legnagyobb változás, hogy a Párbeszéd Magyarországért Pártot alapító Jávor Benedek nem lesz többé a környezetvédelmi bizottság elnöke, és az ángyánista Szabó Rebekát is kigolyózták a mezőgazdasági bizottságból.

"Azt hallani az óperenciás tengeren túl, hogy Magyarországon tejjel-mézzel folyó kánaán van, és kolbászból van a kerítés. A miniszterelnök pedig saját kezüleg tölti a kolbászt" - kezdte interpellációját a legendásan zavaros szónoklatairól ismert szocialista Gúr Nándor, majd egyből váltott is. "Borzalom van" - mondta, majd olyan tempóban kezdett statisztikákat ismertetni, hogy abból egy számot sem voltunk képesek megjegyezni.

A lényeg, hogy ő azt olvasta ki a KSH adataiból, hogy rettentő állapotban van a munkaerőpiac. Hiába teremtődött például januárban 7,5 ezer új munkahely, ez szerinte kevesebb, mint ahány decemberben vagy egy éve teremtődött. "Több százezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma" - állította, majd azt kérdezte, hogy mikor ad végre munkát az embereknek a kormány.

"Képviselő úr, matekozzunk egy kicsit" - kezdte válaszát Czomba Sándor munkaügyi államtitkár, aki szerint 2010 januárjában 644 ezer regisztrált álláskereső volt, míg idén 648 ezer. De míg 2010-ben ez 140 ezerrel több álláskeresőt jelentett, most lényegében ugyanannyit, magyarázta. Azt is jobb adatnak érzi, hogy idén januárban csak 21 ezer álláshely maradt betöltetlen, miközben 2010-ben 26 ezer. Azt is állította, hogy nem ez a kormány trükközik a közmunkával, hanem az előző, de ennek a levezetését már végképp nem értettük. A lényeg, hogy a szocialisták tartsanak önvizsgálatot és fogják vissza magukat.

"Matematikáról akkor beszélhetünk, ha a számtan alapszabályait elsajátították" - válaszolta Gúr, és nem fogadta el az államtitkári választ. A kormánytöbbség viszont igen.

A jobbikos Hegedűs Lorántnét az érdekli, mennyi pénzt ad a kormány a Kanadából visszatoloncoltaknak, mert úgy tudja, hogy az "idézőjelben: hazatérők" álláskereséshez, lakhatáshoz, bútorok beszerzéséhez, de még pszichológushoz is támogatást kapnak, tudomása szerint a magyar költségvetésből is. A programot az Ion Budapest nevű cég szervezi, és ez az EU-tól, Kanadától és a kormánytól is segítséget kap. Hegedűsnét az érdekli, hogy mennyi pénzt kapnak a hazatérők a költségvetésből, és hogy átvilágították-e nemzetbiztonsági szempontból az Ion Budapestet.

Fotó: Bődey János

Az Ion Budapest valójában az ION, vagyis a nemzetközi migrációs szervezet budapesti irodája. Az ION tagjai, így Magyarország is tagsági díjat fizet, Magyarország kb 30 millió forintnyit. A külügyminisztérium emellett 20 ezer euróval támogatja az ION irodájának a fenntartását. Az ION diplomáciai mentességet élvez, ezért a nemzetbiztonság nem is világíthatja át. A Kanadából hazatelepülő romákat pedig a kanadai kormány támogatja anyagilag.

A brutális félrenyúlás ellenére a válaszra reagáló másik interpelláló, Egyed Zsolt elutasította a választ. A kormánytöbbség viszont elfogadta, a Jobbik kivételével az ellenzék tartózkodott, vagy nem is szavazott.

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztos a nyugdíjak védelméről interpellálja, tulajdonképpen saját magát. Az esemény közvetítésétől eltekintünk.

A szocialista Tóth Csaba "a mikró-, kis- és középvállalkozások" sorsáról érdeklődött, mert szerinte a szektort a tranzakciós illeték, az áthárított válságadók és az adminisztráció bonyolódása is nehezítette. "Növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet" - sorolta a vállalkozások bajait. Becslése szerint idén akár 45 ezer cég, a magyarországi vállalkozások 7 százaléka is megszűnhet. Bírálta az új kisvállalkozási adót, amit a várt félmillió helyett csak 50 ezer cég válaszott. Bírálta még a kombinált mikrohitel megszüntetését is, melynek pályázatait a kormány teljesen váratlanul szüntette meg.

"Azt kérdezi interpellációja címében, hogy kkv-k, előre vagy hátra. Mindenképpen előre, mert oda hátra nem szeretnénk, ahová maguk juttatták őket" - válaszolta Matolcsy miniszter helyett államtitkára, Cséfalvay Zoltán. Ő azzal is élcelődött, hogy ha a szocialisták szerint az Új Széchenyi Terv csak a korábbi szocialista támogatások átnevezése, akkor miért aggódnak miatta.

A kombinált mikrohitelre pedig 37 milliárd forintnyi igény érkezett, bőven meghaladva a kiírt keretet, ezért kellett felfüggeszteni a pályáztatást. Az igények meg azért haladhatták meg a keretet, mert a szocialisták alultervezték a kombinált mikrohitel büdzséjét, melynek átszabása uniós költségvetési cikluson belül bonyolult. De 2014-től, az új EU-s költségvetési cikusban már a források 60 százalékát gazdaságélénkítésre és munkahelyteremtésre fordítják majd.

Tóth nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen. Tóth viszontválaszában Soltész Miklós  vállalkozásainak sikereire terelte a szót.

Nem telhet el parlamenti hét anélkül, hogy valaki káoszt és bizonytalanságot emlegessen. A héten a jobbikos Farkas Gergely volt a soros. Szerinte abban ugyan igaza van a kormánynak, hogy "a liberalizált tankönyvpiacon a minőséget a kínálat korlátozásával lehet garantálni". A gyakorlatban viszont még nem születtek meg a döntések a tankönyvek akkreditálásáról, és zavarok várhatók a tankönyvek terjesztésében is. Bírálta még a kerettanterv és a tankönyvrendelet csúszását is.

A kormány nevében válaszoló oktatási államtitkár kifogásolta, hogy Farkas káoszról és bizonytalanságról beszélt interpellációja címében, miközben az első mondatokban pont dícséri a kormányt. Utána elmondta, hogy a tankönyvellátás központosítása biztosíték a sikerre. "Koránt sincsenek kaotikus állapotok" - jelentette ki. Megtudtuk még, hogy a tankönyvkiadók "üzletileg érdekeltek voltak a tankönyvpiacban", ő maga viszont inkább szolgálatként tekint ugyanerre.

Farkas szerint Hoffmann Rózsa pont azt mondta el, amire reagálva válaszolták a tankönyvkiadók, hogy a menetrend tarthatatlan. A választ nem fogadta el, a kormánytöbbség viszont igen.

Ezúttal egy kereszténydemokrata kérdez alá a kormánynak. Ezt sem közvetítjük.

A szocialista Boldvai László Matolcsy Györgyöt idézve kezdte felszólalását. A nemzetgazdasági miniszter szerinte arról beszélt, hogy a kormány konszolidálta a gazdaságot. Ezzel szemben szerinte a valóság az, hogy megszorítás követ megszorítást, már két bokroscsomagnyi pénzt sajtoltak ki az országból.

"Azért kell fizetni az orvosnál, azért nem járhatnak egyetemre a fiatalok, mert Orbán Viktor és kormánya ostoba politikát folytat" - mondta. Szerinte a kormány azoknak ad, akik nem szorulnak rá, és azoktól vesz el, akiknek nincs. Beszélt az útdíjtender elbukásáról, és arról is, hogy a telekom cégekre kivetett különadót minden bizonnyal vissza kell majd fizetnie az országnak. És még az E.On gázüzletágát is meg akarják venni, tehát egyre több a kockázat a költségvetésben.

"Önöknek, akik egyszer sem tudták három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, erkölcsi alapjuk sincs arra, hogy a költségvetésről beszéljenek" - válaszolta Boldvainak Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár. Szerinte az "tényszerűen nem igaz", hogy havonta kellett volna módosítani a 2012-es költségvetést. Ebben igaza van, volt például nyári szünet is a parlamentben.

Megtudtuk, hogy Cséfalvay bízik az idei gazdasági növekedésben, és hogy a tavalyi visszaesést az aszály okozta. És hogy csökkenni fog az infláció, nőni fog a reálbér és az intézkedések meghozzák a hatásukat.

Boldvai szerint a válasz elfogadhatatlan, a kormánytöbbség szerint viszont nem az.

Még van idő egy jobbikos interpellációra, Z. Kárpát Dánielt az érdekli, hogy miért menekülnek az orvosok, egészségügyi szakápolók és általában a fiatalok Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter gazdaságpolitikája elől. Szerinte a fiatalok közül sokan már az érettségi után emigrálnak, mert a felsőoktatás jelen formájában már megfizethetetlen, vállalhatatlan költségeket jelent. Az egykulcsos adó szerinte csak annyiban változtatott ezen, hogy a kivándorlás a másfélszeresére nőtt. Támogatott otthonteremtési és bérlakásépítési programot javasolt, amivel itthon lehetne tartani a fiatalokat, ráadásul munkát is teremtenének. Végül egy érdekes statisztika: a válság előtt még a magyarok 48 százalékának voltak megtakarításai, most már csak 30-35 százalékuknak vannak.

"Megértem, hogy megpróbálja a kormány nyakába varni, hogy magyar állampolgárok külföldön vállalnak munkát" - mondta Cséfalvay államtitkár, aki szerint valójában ez egy regionális jelenség. Nagy-Britanniában hatszázezer lengyel, Spanyolországban 850 ezer román dolgozik, a balti országok lakosságának egy tizede emigrált. Magyarból Nagy-Britanniában 42 ezer, Németországban 81 ezer van, állította két évvel ezelőtti statisztikákat idézgetve. A statisztikák ellenpontjaként közvélemény-kutatást hozott fel, adat helyett tehát becslést. A kormányhoz legalábbis közel álló Századvég felmérése szerint a tavalyi 19 százalék helyett már csak 16 százalék tervez emigrálni. És még az orvosok fizetését is emelték.

Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Fotó: Bődey János

az interpellációknak vége, Orbán Viktornak pedig a héten még nem kell azonnali kérdésekre válaszolnia. Ma még új jegyzőt választanak a parlamentben, meg bizottsági tagokat is az LMP-frakció megszűnésével megürült helyekre. Határozni ezen kívül csak nemzetközi szerződésekről fognak. Mi hamarosan jelentkezünk összefoglaló cikkünkkel.