A kommunistákra gondolnak

A parlamenti játékszabályok szerint minden frakció delegálhat képviselőket minden bizottságba. Az LMP frakció megszűnésével így a parlament összes bizottságában üresedés van, nem egyben nem is egy. A frakciókat egy jegyzői poszt is megilleti, így az LMP-ből való kilépésével Szilágyi Péter a jegyzőséget is elveszti a parlamentben, a helyére is választani kell. A titkos választást ma, a határozathozatalok előtti szünetben, negyed öt és fél öt között tartják.

A szocialista Harangozó Tamás "Magyarország ma!" című felszólalásával kezdődik az ülés, ezután a kereszténydemokrata Stágel Bence emlékezik majd a kommunizmus áldozataira - február 25-e van, a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Erre emlékezik a Jobbik vezérszónoka, Murányi Levente is. Rogán Antal a lázári hagyományokat követve ismét "közös dolgainkról" beszél majd.

A Demokratikus Koalíció is a kommunizmus áldozataira emlékezett a hétfői sajtótájékoztatóján, Molnár Csaba arról beszélt, hogy a múlt feltárása, az ügynökakták megnyitása az eszköze az emlékezésnek a kommunizmus áldozataira.

A nap első interpellálója a fürge beszédű szocialista, Gúr Nándor lesz, aki szokásos, kósza gondolatokból áthatolhatatlan elméletliánt szövő beszédstílusában a munkahelyteremtésről szóló tündérmeséről fog beszélni. "Mennyivel támogatjuk a >>hazatérőket<<?" - teszi fel ezután a kérdést két jobbikos, Hegedűs Lorántné és Egyed Zsolt. A kormánypárti öninterpellációban a nyugdíjvédelmi kormánybiztos gyakorlatilag saját magát kérdezheti a nyugdíjak megadóztatásáról, ami nem lesz.

A második interpellációs kört az egyre aktívabb szocialista képviselő, Tóth Csaba nyitja, ő a kkv-k jövöjéről érdeklődik. A jobbikos Farkas Gergely a "Káosz és bizonytalanság" sorozatban a tankönyvellátásról beszél majd. A héten lesz kereszténydemokrata öninterpelláció is, a sort pedig a szocialista Boldvai László zárhatja a kormányzati megszorításokról szóló dolgozatával. Ha még jut rá idő, a jobbikos Z. Kárpát Dániel mesélhet a kormány elől külföldre menekülő fiatalokról.

Ugyan a négy napirend előtti felszólalásból kettő is a kommunizmus emléknapjáról szól majd, az ülés maga is megemlékezéssel kezdődik, azaz Kövér László házelnökként maga is beszélhet egyik fontos témájáról, a kommunizmusról.

Az emléknap bevezetéséről 2000-ben döntött az első Orbán-kormány. Azért február 25., mert Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon tartóztatták le és hurcolták a Szovjetunóba.

"Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja, 1947-ben ezen a napon tartóztatták le és hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát" - kezdte megemlékezését Kövér László. A kommunistákat "nemzetközi terrorcsoportnak" nevezte, akiknek a lelkén százmillió halott és mégegyszer annyi megkínzott ember sorsa szárad. "Nemzetünk történelmének legnagyobb katasztrófájának" nevezte "azt a pusztítást, amit a gazdaság mellett kulturánkban végeztek". "A mai nap az emlékezésé. Újra meg újra fel kell idéznünk azt a szenvedést, amit a kommunizmus hozott az ország számára, hogy ne ismétlődhessen meg újra" - mondta Kövér, majd kiállt a vörös csillag tiltása ellen, mert az "magyarellenes, keresztényellenes, nemzetellenes, így életellenes" szimbólum. Ezután felállva emlékeztek az áldozatokra.

Fotó: Bődey János

Kövér megemlékezése után bejelentette, hogy az alkotmánybírónak megválasztott kereszténydemokrata Salamon László lemondott parlamenti mandátumáról. Ezután megadta a szót az első napirend előtti felszólalónak, a szocialista Harangozó Tamásnak.

A szocialisták vezérszónoka, Harangozó Tamás Orbán Viktor pénteki évértékelőjéről beszélt. Szerinte a beszédből "pont nem tudtunk meg semmit" az ország állapotáról. Csak annyit, hogy hánnyal született több gyerek.

"Reméljük, ezt nem a kormány személyes érdemének tulajdonítják, bár ez esetben tudnánk, hogy mivel foglalkoztak" - mondta. Ezután arról beszélt, hogy Orbán azért "révedt a távoli jövőbe" beszédében, mert az aktuális helyzetről és a közeli jövőről semmi érdemit nem tudott mondani.

Ezután táblákat tartott fel, amiken az állt, hogy 3,5 százalékkal csökkent a reálbér, hogy 27 százalék az áfa, hogy 12 új adót vezettek be és hogy 1,5 százalékos volt a gazdaság visszaesése. És még a versenyképesség is romlott. És a statisztikák szerint még bűncselekményből is sokkal több volt tavaly, mint 2002-2010 között bármikor, mondta, majd kormányváltást követelt.

A kormány nevében a gazdasági államtitkár, Cséfalvay Zoltán beszélt. Ő az Európai Bizottság pénteki országjelentésével vágott vissza, amiből a három százalék alatti költségvetési hiányt emelte ki. "Soha, de soha az életben nem volt három százalék alatti a deficit Magyarországon" - mondta, majd felidézte a gyurcsányi idők kilenc százalékos hiányát.

Büszkélkedett még az adósságráta csökkentésével, hozzátéve, hogy ezt az adósságot a szocialisták hagyták hátra. Szerinte a reálbérek valójában nőttek, 3,8 százalékkal. A jelentés szerinte elismerte a kormány intézkedéseit a foglalkoztatásról szóló fejezetben is, mert azoknak tudja be a ráta növekedését. Volt még szó árfolyamgátról és adómentésről, családi adókedvezményről és a fiatalok elvándorlásáról is. Ez utóbbiról azt mondta, hogy míg tavaly ilyenkor 19 százalék tervezett kivándorlást, idén már csak 16 százalék.

"Hova forduljunk, forduljunk abba az eladósító gazdaságpolitikába, amit egyszer már láttunk?" - reagált Cséfalvay a gazdaságpolitikai fordulatra vonatkozó szocialista felvetésre. Szerinte fura, hogy pont azok követelnek fordulatot, akik kormányzásukkal bizonyították, hogy nem értenek hozzá.

A kereszténydemokrata Stágel Bence napirend előtt a kommunizmus áldozatainak emléke előtt tisztelgett. Ő is elmondta Kovács Béla történetét. A létező szocializmust az ország legsötétebb évtizedeinek nevezte. Beszélt arról a levélről is, amit vasárnap mutatott be Áder János - Nagy Ferenc lemondónyilatkozatáról, aminek az eredetije eddig nem volt meg. A tartalmát viszont a kutatók és a történelem iránt érdeklődök eddig is ismerhették. Az újdonság az volt, hogy a dátumozás szerint Nagy Ferenc később mondott le, minthogy kommunista utódja letette volna az esküt - vagyis a kommunista hatalomátvétel jogilag is szabálytalan volt. Stágel végül a kereszténydemokraták kommunista utcanevek elleni harcát propagálta beszédében.

A kereszténydemokrata vezérszónok beszédében az Alkotmánybíróságot is támadta, amiért az az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletével összhangban eltörölte a vörös csillag használatát tiltó jogszabályt. Stágel szerint a vörös csillag Magyarországon nem mozgalmi, hanem önkényuralmi jelkép. Kampányolt a tilalom fenntartása mellett.

A kormány szokásos ritmusában kereszténydemokratának kereszténydemokrata válaszolt. "Ahogy az 56-os lyukas zászlóba nem lehet visszavarni a Rákosi-címert, ugyanúgy nem lehet visszavenni a bevett jelképek közé a sarlót, a kalapácsot és a vörös csillagot" - jelentette ki Rétvári. "Meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy Magyarországon egy nap se legyen, amikor a vörös csillag viselését nem fenyegeti a büntetőjog" - mondta.

Azaz a kormány igyekszik még az előtt újra betiltani a vörös csillagot, hogy az Alkotmánybíróság határozata megszüntetné a tilalmat. Erre szerinte azért van szükség, mert csak így lehet 56, az Andrássy út 60 vagy a recski tábor túlélőinek a szemébe nézni. Megtudtuk még, hogy a kommunisták nem tisztelték a demokratikus döntéseket.

Rétvári beszélt a rendszer egymillió áldozatáról is, akiket valamilyen formában "sanyargatott" a kommunizmus. Hogy ekkora tömeg lett a kommunisták áldozata, az jelzi, hogy nem csak a privilegizált rétegeket, hanem munkások és parasztok tömegeit is sanyargatták, akikért elvileg létrejött a rendszer. Idézte Sztálint is, aki szerint "egy ember halála tragédia, egymillió ember halála statisztika".

A Jobbik 56-os veteránja, Murányi Levente örömmel hallgatta Kövér László megemlékezését, de hiányolta a bejelentést a kommunista nyugdíjak megvonásáról. Személyes emlékeit is beemelte. Biszku Béla "az én három kivégzett társam ítéletétéről" is tudott, még mindig a Rózsadombon lakik, mondta. Az is elkeserítette, hogy az ügyészség elutasította a Mácsik György elleni feljelentésüket. Mácsik ügyészként kezdeményezte Mansfeld Péter kivégzését. Murányi reméli, hogy "az a hangvétel", amiben a kormány beszélt a kommunizmus áldozatairól, azt is jelenti, hogy támogatni fogják javaslataikat.

Murányi ezután a kommunizmus magyarországi történetéről beszélt. Szerinte az áldozatokról nemcsak azért kell megemlékezni, hogy megemlékezzenek az áldozatokról, hanem azért is, mert szerinte a magyar iskolákban még a Kun Béla féle kommunizmust sem oktatják, hát még a II. világháború utánit. Úgy tudja, hogy a pécsi tanárképző főiskola egyik tanára a mai napig ellenforradalomként beszél 56-ról.

"Ott folytatnám, ahol ön abbahagyta" - válaszolta a kormány nevében Rétvári Bence igazságügyi államtitkár. Murányi azzal zárta beszédét, hogy 56-ban a magyarok sebezték meg halálosan a kommunizmust, és Rétvári szerint is akkor lepleződött le a világ számára a sztálinizmus. Ezért még az alaptörvénybe is beleírták, hogy mai szabadságunk az 56-os forradalomból sarjadt. Ahogy azt is, hogy a kommunista diktatúra bűnei nem évülnek el.

Az államtitkár a kommunista nyugdíjak kérdésére is reagált. Mint mondta, egy bizottság most tekinti át a több mint ezer érintett aktáit. "Nem gondoltuk volna, hogy ez a munka ennyi időt igényel" - mondta, és türelmet kért a parlamenttől.

Bírálta Göncz Árpádot, mert szerinte a kilencvenes évek elején sokan "átcsúsztak a köztársasági elnök listáján", és kaptak évekig nyugdíjkiegészítéseket. Gyurcsányt és Bajnait meg azért bírálta, hogy kormányzásuk alatt nem emelték az 56-os forradalmárok nyugdíjkiegészítését. "Ezt a kormányzatot nem lehet azzal vádolni, hogy ne tekintene vissza kellő tisztelettel az áldozatokra" - mondta, és megígérte, hogy az új nemzeti alaptanterv alapján nem lehet majd félremagyarázni a kommunista múltat.

"Őszinte sajnálattal vettem észre, hogy az MSZP a mai napon egyetlen egy szóval nem tudott megemlékezni a kommunizmus áldozatairól" - mondta Rogán, aki szerint amúgy nem elég az, ha az MSZP megörökli a volt állampárt vagyonát, illene szólnia a történelmi örökségről is. "Egyik diktatúra és a másik diktatúra áldozatai között nem lehet különbséget tenni" - mondta, majd az államadósságra terelte a szót, amit a kommunisták hagytak maguk után a rendszerváltáskor. "Ezt próbáljuk még ledolgozni ma is. És ha az új szocialista kormányzások és a régi között van némi hasonlóság, akkor biztosan ez az" - tette még hozzá.

Ezután Rogán arról beszélt, mire büszke. A gyermekek utáni adókedvezményre és a félszuperbruttó eltörlésére. Büszke a gyes emelésére és időtartamának meghosszabbítására. Arra is büszke, hogy megőrizték a nyugdíjak reálértékét. Hát még a rezsicsökkentésre, melynek apropóján megemlékezett Lendvai Ildikó lassan mondott mondatára, miszerint "nem lesz gázáremelés". És még a szemkilövetésekről is szó volt. "Ez volt régen is, és úgy tűnik, az új szocialista kormányzás után is" - zárta felszólalását.